Iliny, a Cserhát egyik legkisebb települése és a „palóc Toscana”

A bájos falu és a felette álló Magyarok Nagyasszonya szobor önmagában is remek célpont, de ideális kiindulópontja egy cserháti bringatúrának is.

2022. május 5.

A bájos falu és a felette álló Magyarok Nagyasszonya szobor önmagában is remek célpont, de ideális kiindulópontja egy cserháti bringatúrának is.

A tágabb és szűkebb (mind Patvarcon, mind Nógrádgárdonyban találunk egy Majláth-kastélyt) környék kastély és kúria sűrűségével ellentétben a festői dombok közé ékelt Ilinyben semmi nincs, mondhatnánk. De ez a semmi nagyon élvezhető ebben a kicsiny, 180 fős zsákfaluban, ahol egyébként még ebédet is rendelhetünk az önkormányzat egyik intézményében (csak előzetes rendeléssel). Iliny egy olyan hely, ahol érdemes kicsit megállítani a rohanó időt, erre pedig a legalkalmasabb helyszín a falu feletti Mária-domb.

A településen van friss levegő, juhnyájak által kitaposott domboldalak és egy kis tájház is. A fő látványosság azonban a falu felett őrködő Mária-szobor, ahova a kerékpáros piktogramokat (valamint a Mária-út jelzését és a kék kocka jelzést) a temető felé követve tekerhetünk fel, s ahonnan tiszta időben egészen a Magas-Tátráig ellátni. A 2004-ben felállított, majd később fel is szentelt szobrot Szpisják Pál készítette Ocsovai Gábor pasaréti atya kezdeményezésére, adományból. Különleges hely, érdemes kicsit lecsendesülni itt! Amit könnyen megtehetünk, ugyanis nem csak a bámulatos körpanoráma adott, de ha nincs szél, a dombtetőre felhallatszó falusi hangok teszik teljessé az idillt.

A „palóc Toscana” és a „palóc Provence”

De akinek ez nem elég, annak bátran ajánlható az innen induló, a "palóc Toscanát" felfedező kerékpártúra. Manapság egyre több helyütt olvashatni az alcímben is szereplő megnevezéseket a Cserhát kapcsán. Nem tudni, pontosan honnan származnak ezek a valósnak korántsem nevezhető hasonlatok, az interneten találunk fotósorozatot és gasztronómiai eseményt is ezekkel a jelzőkkel. Mindenesetre a térképet böngészve feltűnhet a kúriák – fent már említett - szokatlanul nagy sűrűsége, amelynek hátterében leginkább a térségre egykoron jellemző kisnemesi földek nagy aránya sejlik fel, illetve az, hogy a szocializmus ipari fejlesztéseitől távol eső vidék amolyan időkapszulaként őrzi a múlt emlékeit. Éppen ezért messze nem csak Hollókőn találunk például szép, palóc házakat.

Érdemes azt is tudni, hogy Nógrád az ország legkisebb lélekszámú és második legkisebb területű megyéje, a környéket járva egyértelmű az aprófalvak jelenléte (Nógrád megye egyben az ország legkevesebb várossal rendelkező megyéje is). Az alapvetően inkább dombsági, mintsem középhegységi jellegű tájnak sajátos bájt ad továbbá a fővároshoz való közelsége is, nem véletlen, hogy egyre többen fedezik fel a Cserhát lankáit. Egy biztos: a turistautak által kevésbé érintett, eldugott falvak felfedezéséhez kiváló eszköz a kerékpár.

Aki például letekeri a májusi, tematikus lapszámunk Két Keréken rovatában bemutatott, mintegy 65 kilométeres túrát a Cserhát szívében, az tökéletes ízelítőt kaphat erről a gyönyörű, de kevésbé felkapott vidékről. A Palócföldet bemutató lapszámunk egy további írásában (Városi Séta) pedig a hasonlóan elbűvölő Terényt mutatjuk be részletesen.

Vásárold meg májusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkeinket!

Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.

Cikkajánló