Hírek

Ilyen hosszan még nem roboghattál a Börzsönyben

Nemcsak a fővárosi villamosok fonódnak mostanság, hanem a Márianosztra és Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta közötti erdei vasút is összeér. Befejeződött ugyanis a közel 7 kilométer hosszú pálya kiépítése és felújítása, így létrejött Magyarország egyik leghosszabb és leglátványosabb vonalvezetésű hegyvidéki kisvasútja.

Szerző:
Ipoly Erdő Zrt. sajtóközlemény
TM
Fotó:
Ipoly Erdő Zrt.
2015. november 24.

Nemcsak a fővárosi villamosok fonódnak mostanság, hanem a Márianosztra és Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta közötti erdei vasút is összeér. Befejeződött ugyanis a közel 7 kilométer hosszú pálya kiépítése és felújítása, így létrejött Magyarország egyik leghosszabb és leglátványosabb vonalvezetésű hegyvidéki kisvasútja.

A Bezina-patak újjáépült hídja


A rekonstrukció során kiegészítették és megerősítették a vasúti pálya földművét, elkészültek a vízelvezetést biztosító műtárgyak, az új ágyazatra új sínpár került. A megállóhelyeken akadálymentes peronok épültek. A 2016 májusában várható üzemkezdetre, a turisták igényeinek kielégítésére, elkészülnek a vasút kiszolgálóépületei Márianosztrán és Nagyirtáspusztán. Új, erre a pályára tervezett, környezetbarát járművek beszerzése is folyamatban van.

 

<p><a href="https://vimeo.com/146003159">MEREDEK ÉS KANYARGÓS</a> from <a href="https://vimeo.com/user16585756">Turistamagazin</a> on <a href="https://vimeo.com">Vimeo</a>.</p>

A jelenleg üzemelő két kisvasút összekötésével Magyarország egyik leghosszabb, magashegységi hangulatú erdei kisvasútja született meg, amit nem csupán a kisvasútrajongók vártak már régóta. Az egyedülálló tájképi értékeken kívül különlegessége a vasútnak, hogy a hazánkban utolsóként fennmaradt, Kisirtáspuszta és Nagyirtáspuszta közötti csúcsfordítós (Z nyomvonalú, részben tolt menettel bejárható) vonalrész országos jelentőségű ipartörténeti műemlék.

A nagybörzsönyi kisvasúti fejlesztése az Ipoly Erdő Zrt. beruházásában valósult meg. Az elnyert kiemelt pályázat támogatását az erdőgazdaság a saját forrásaival is kiegészítette.

 

A márianosztrai alsó végállomás, csatlakozás a meglévő szobi kisvasúthoz

 

A Szob-Nagybörzsöny-kisvasút rövid története

A nagybörzsönyi vasút 1908-ban Ipolypásztó és Nagybörzsöny között, 600 mm-es nyomtávval épült, az esztergomi érsekség gazdasági vasútjának, a faanyag nagyvasútra juttatása érdekében. A vonalat Kisirtáspusztáig meghosszabbították, majd beszállítási célú szárnyvonalakkal látták el. A szobi vasút 1912-ben épült, Szob és Márianosztra kőbányája között, a kitermelt andezit szállítására. Trianon után a nagybörzsönyi hálózat nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt, ezért építették a két vasutat összekötő vonalat. A szintkülönbséget a Tolmács-hegy oldalában csúcsfordító pár építésével, Nagyirtáspuszta és a Bezina-völgy között merész hajtűkanyarokkal küzdötték le. 1945-ben állami üzemeltetésbe került a hálózat. 1975-ben megszűnt a forgalom Szob és Nagyirtáspuszta között, a két vasút elszakadt egymástól. 1992-ben a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész működése is megszűnt. 1996-tól a térség önkormányzatai lépéseket tettek a Szob-Nagybörzsöny-kisvasút turisztikai célú helyreállítása érdekében. 2002 őszén került sor a Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta-szakasz, 2008 telén pedig a helyreállított Szob-Márianosztra-szakasz átadására.

 

 

Cikkajánló