Íme, a legszebb felvételek a NEOWISE-üstökösről

Ha már e kiemelt fotó láttán elalélsz, akkor jobb, ha bele se kattintasz képes cikkünkbe, mert garantáltan el fog akadni a lélegzeted a többi kép és videó láttán. Viccet félretéve, tényleg gyönyörű és érdekes fotók következnek a mostanában sokakat izgalomban tartó üstökösről, Magyarország legjobb asztrofotósaitól és hobbifotósaitól.

Fotó:
Schmall Rafael (kiemelt kép)
2020. július 17.

Ha már e kiemelt fotó láttán elalélsz, akkor jobb, ha bele se kattintasz képes cikkünkbe, mert garantáltan el fog akadni a lélegzeted a többi kép és videó láttán. Viccet félretéve, tényleg gyönyörű és érdekes fotók következnek a mostanában sokakat izgalomban tartó üstökösről, Magyarország legjobb asztrofotósaitól és hobbifotósaitól.

Mielőtt belevágnánk a vizuális élménykavalkádba, amely gyűjteményt a Magyar Asztrofotósok Egyesületének (MAFE) közreműködésével állítottunk össze, előtte ejtsünk pár szót a C/2020 F3 (NEOWISE) elnevezésű üstökösről, ami az utóbbi hetekben rengeteg embert tart ébren késő estétől kora hajnalig, és nem csak a hivatásos csillagászokat és a csillagos égbolt szerelmeseit. Hátha valaki még nem hallott erről a szép égi jelenségről, amely ezekben a hetekben szabad szemmel is látható az éjszakai égbolton.

„A NEOWISE-üstökös a hasonló elnevezésű űreszközről, mint a felfedezőjéről kapta a nevét, éppen úgy, ahogy sok-sok évvel ezelőtt a Halley-, vagy a Hale-Bopp-üstökös is. Csakhogy az utóbbiak csillagászok neveit jelentik, míg a NEOWISE egy földre veszélyes aszteroidákat felkutató automata űrtávcsövét. Amikor a távcső észrevette március 27-én a jövevényt, az még szabad szemmel láthatatlan volt, és 250 millió kilométerre tartózkodott a Földtől, ami több, mint a Föld és a Nap közötti távolság. Akkor még nem lehetett biztosan sejteni, hogy milyen látványosságban lesz részünk. Az üstökös július 3-án közelítette meg a Napot, és egy nappal később már láthatóvá vált az északi féltekén”- olvasható a MAFE által készített összeállításban.

A kométa július első napjaiban volt a legfényesebb, ám ekkor olyan közel tartózkodott a Naphoz, hogy annak fényétől nem lehetett megpillantani. Majd ezek után gyorsan javult a láthatósága és már szépen látszódott a csóvás jelenség, igaz, még csak a hajnali égbolton. Magyarországon elsőként július 4-én hajnalban Landy-Gyebnár Mónika készített képeket az üstökösről, majd fél órával később Majzik Lionelnek is sikerült lencsevégre kapnia. És amire nekünk is van bizonyítékunk, az az, hogy július 6-án hajnalban is lehetett már róla szép fotókat lőni, amit egy másik káprázatos égi jelenség kapcsán készült cikkünkben meg is nézhettek. Ezekben a napokban ugyanis egy szintén elképesztően látványos égi jelenség borzolta vizuális érzőidegeinket, természetesen jó értelemben. Hazánkból még eddig soha nem tapasztalhattunk ilyen intenzív NLC-t, azaz világító felhőket, amely mind az esti, mind a hajnali égbolton megjelent éjszakáról éjszakára. Sőt, ahogy az üstököst, a világító felhőket is leshetjük még ebben a hónapban, ha tiszta és felhőmentes az égbolt.

Közeledve július közepe felé a NEOWISE elkezdett megjelenni az esti égbolton is, sőt, mostanra már cirkumpoláris lett, azaz nem nyugszik le a horizont alá, hanem körbejár az égen.

És hogy meddig lesz szabad szemmel is látható ez a szép csóvás jelenség? Július végéig még biztosan, aztán már csak kisebb távcsövekkel lehet majd megfigyelni.

Hogy a méreteiről is legyen egy kis fogalmunk, egy a csillagaszat.hu oldalán megjelent friss cikkben olvasható, hogy amerikai csillagászok szerint a NEOWISE magja az eddig ismert üstökösmagok között a nagyobbak közé tartozik. Becslések szerint 5 kilométer átmérőjű, de természetesen ez csak egy átlag, mivel az üstökösök magja szabálytalan, sokszor elnyúlt alakú. Egyébként pont a nagy magméretnek és a Naphoz való jelentős közelségnek köszönhető, hogy ilyen látványos, mert ezek a feltételek kellenek ahhoz, hogy időegységenként nagy mennyiségű por és gáz távozzon a mag felszínéről, amely az üstökös csóvájának és kómájának ilyen mértékű fényességét és nagyságát adja.

Képek után kutatva egy csillagászatot kedvelő közösségi csoportban bukkantunk még egy érdekes adatra, amelyet Sárneczky Krisztián csillagász, számos kisbolygó és több szupernóva felfedezője osztott meg egy posztban. Az üstökösöknek két csóvája is van. Az egyik a porcsóva, amely sokkal fényesebb és láthatóan görbül is. A másik a gázokból álló ioncsóva, amely vizuálisan kevésbé feltűnő, kékes színű, és a Nappal ellentétes irányba mutat, méghozzá egyenesen, mivel ezekre a gázokra a napszél jóval erősebben hat. De ami a lényeg, felfoghatatlanul hosszú lehet, Krisztián számításai szerint, amelynek menetét a posztban le is írta, de ettől mi most eltekintünk, a NEOWISE-üstökös ioncsóvája közel 45 millió km lehet. Elképesztő méret.

És hogy miért ilyen különleges a NEOWISE-üstökös? Arra Francsics Lászlótól, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének elnökétől kaptam választ.

„A 21. században eddig nem volt túl sok szabad szemmel is látható kométa. 2007-ben a McNaught-üstökös volt rendkívül látványos, ám csak a déli féltekéről látszott teljes pompájában. 2007 októberében pedig ott volt a Holmes-üstökös, amely szép volt az északi féltekéről, de messze nem ennyire látványos.

A Hale-Bopp 1997-es láthatósága óta ebben az évszázadban eddig ez a leglátványosabb üstökös az északi féltekén.

De nem csigázunk tovább titeket, az eddig bemutatott pár pazar fotó után íme, egy sor további gyönyörű kép, amelyek eddig készültek. Az alábbi képre kattintva egy galéria nyílik, alatta pedig videókat is találtok a NEOWISE-üstökösről, amit ha most nem, akkor már csak 6766 év múlva láthattok.

És jöjjenek a mozgóképek. Elsőként Nádudvari Zoltán Dobogókőről készült timelapse videóján láthatjátok az üstököst a Dunakanyar felett:

Schmall Rafael videóján az üstökös világító felhők között hasít. Persze csak látványban, a valóságban jóval messzebb vannak egymástól:

Végül egy igazi zenés csemege az üstökösről Landy-Gyebnár Mónikától, aki Tihanyban készült felvételeiből készített videót:


Cikkajánló