A Jasná sícentrum és a Gyömbér csúcs környéke vélhetően a legismertebb szlovákiai hegyi célpontok a magyar közönség körében a Magas-Tátrán kívül. Ám a „szomszédjukban” hullámzó erdős előhegyekre már jóval kevesebben vetődnek el, pedig a mészkőormokkal tűzdelt, fenyveses vadon pazar kilátásokat és látogatható barlangot is tartogat. Rövid túra a Deményfalvi-völgy körül, a Jasná síterep mellett a Természetjáró kínálatából.
A Krakova hoľa 1725 m magas csúcsa épp az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) legmagasabb ormainak árnyékában emelkedik, így aztán helyzetéből következik, hogy míg a közeli Chopok jó időben izgága hangyaboly benyomását kelti a csúcsra föl-le rohangáló látogatóktól, itt alig van mozgás. Pedig a hegytömb lábánál húzódik a Jasná sícentrum autóútjával kiépített, szálláshelyekkel tömött Deményfalvi-völgy (Demänovská dolina), ahonnan mindössze 5,5 km-t kell sétálni a csúcsig – igaz, közel 900 m szintemelkedést legyűrve.
A Magas-Tátra behavazott csúcsai a Krakova hoľa oldalából
A környék valami egészen mást nyújt, mint a gyepes főgerinc. Az erdőképét tekintve alaposan megtépázott, hatalmas területeken egy ökológiai katasztrófa képét mutató Alacsony-Tátrának azon a részén járunk, ahol a roppant szirtekben kibukkanó, széles mészkőpásztákat kiterjedt, őserdei képű fenyves veszi körül. Az ösvény egyes pontjairól és a csúcsokról nyíló panoráma már kevésbé szívderítő, a kontraszt egyenesen mellbevágó: a Jasná sípályái körül, közvetlenül az egyre szaporodó szállodák fölött ormótlan tarvágások éktelenkednek, egész hegyoldalakról hiányzik az erdő. A Krakova hoľától északra eső hegységrészt azonban a mélyben húzódó barlangrendszer vizének védelme miatt a fűrészek (eddig) elkerülték.
Messzire nyúlik az Alacsony-Tátra főgerince a Krakova hoľával szemben
Gyors kapaszkodás az erdők fölé
Túránk a kezdeti szakasz tarvágását leszámítva kiterjedt vadonban vezet körbe a Deményfalvi-völgy keleti lejtőjén, és rövid mellékvölgyön át kapaszkodik a Gyömbér alatt kiágazó mellékgerinc hátára. (Eleinte a zöld, majd az abból kiágazó piros jelzést kell követni.) Ahogy fent törpefenyves veszi át a terepet, immár mindkét irányba kilátni:
szemközt az Alacsony-Tátra szabdalt tömege, ellenirányban az Alacsony-Tátra itt sziklássá boltozódó főgerince keretezik a panorámát, körös-körül pedig erdős hegyvilág terül el.
Innen a sárga, majd a kék jelzés a kalauzunk, a hegytetőre viszont a kék háromszögön kell rövid kitérőt tenni. A csúcsról teljes a körpanoráma, és a Liptói-havasok mellett a Kócs-hegység körvonalazódik, sőt, a távolban a Babia Góra piramisa is feltűnik a lengyel határon.
Ereszkedés a Pusté fenyőligetes oldalában
A csúcsról keskeny gerincélen sétálunk át a következő hegy, a Pusté hátára, maradva a kék jelzésen. A látványos és hangulatos, fenyőligetes rétről nyílik az utolsó kilátás, majd erdőben ereszkedünk vissza a völgybe, a végső szakaszon combszaggató szerpentinen küzdve a meredekséggel. Mivel a főgerinctől északra eső terepet mészkőrétegek építik fel, nemcsak a felszín formakincsét élénkítik karsztjelenségek, hanem a hegyek gyomrát is: alattunk húzódik Szlovákia leghosszabb (összesen 35 km-es) ismert barlanghálózata.
A Pusté mészkőfalakkal sávozott déli oldala, háttérben a Kócs-hegység
Ereszkedés a hegyek gyomrába
És a túra utolsó kilométerén útba is esik egy barlang: a fenyvesben álló, megkopott pompájával és itt-ott rikító színeivel hunyorítva egy Wes Anderson-film díszleteit idéző fogadóépület a Szabadság-barlang (Demänovská jaskyňa slobody) bejáratát rejti. A barlangtúra nagyjából egy óra hosszú, és kalcitkristály-csillárok, valamint látványos cseppkőképződmények sűrűjében vezet, ezért érdemes beleszőni a programba. (Ára 12 euró felnőtteknek, és 6 euró 6 év feletti gyermekeknek, a bejáratnál büfé is üzemel.)
Végül a Deményfalvi-völgy aszfaltja mellé, a barlang nevét viselő buszmegállóhoz érkezünk. Mivel útvonalunk nem körtúra, mindenképp szükséges hozzá buszra szállni, ez azonban szerencsére nem akadály: Liptovský Mikuláš (Liptószentmiklós) és a Jasná síközpont között sűrű a buszközlekedés, és mindössze néhány percet vesz igénybe az utazás. Az autóval érkezők mindkét végponton találnak parkolót, valamint megállót: a túraleírás kezdőpontja a Demänovská Dolina, Lúčky buszmegálló, a végpont pedig a következő, a Demänovská Dolina, Jaskyňa Slobody nevű megállóhely.
Mi van még a környéken?
Aki felfedezné az Alacsony-Tátra legmagasabb részét, annak nincs más dolga, mint a felvonókkal elérni a Jasná síközpont felső állomását a Chopok csúcs tövében. Több napos tartózkodás esetén a síközpontban vagy Liptószentmiklóson (Liptovský Mikuláš) érdemes szállást keresni (utóbbi az olcsóbb opció), de a gerincen álló Kamenná chata (Kő menedékház) is fogad vendégeket, igaz, szigorúbb körülmények között. Izgalmas célpont még a Deményfalvi-jégbarlang (Demänovská ľadová jaskyňa) is, ami szintén a völgyben, valamivel lejjebb nyílik.
Síliftek kapaszkodnak a Chopok csúcsa felé, a főgerincre
Fent, az Alacsony-Tátra hátán a mindkét oldalon működő felvonóknak köszönhetően a legkülönfélébb nehézségű túrák tehetők, a Természetjárón három változat közül lehet válogatni: könnyen egy napba sűríthető például a hegység összes 2000 méter feletti csúcsa, leereszkedhetünk őserdőbe, és ellátogathatunk a legnagyobb menedékházhoz is, a legnagyobb emelkedőket pedig kiválthatjuk a síliftekkel. (És persze a szomszéd hegységekben is számos túrahelyszín található, esőnapokra ott vannak a közeli Kócs szurdokai, de a Természetjáró tematikus oldalán bőven van miből válogatni.)
Ha a Krakova hoľa csúcstúráját kombináljuk a főgerinc valamelyik körútjával, mindössze néhány nap alatt megismerhetjük a Kárpátok egyik legnagyobb méretű hegysége, az Alacsony-Tátra valamennyi hangulatát, táji jellegét a természetes fenyvesektől a mészkőszirtek világán át a nyílt gyephavasi hátakig.
