Hírek

Javában költenek a szalakóták a Dél-Alföldön

A szalakóták idén is több hullámban érkeztek vissza a dél-alföldi tájakra, ezért széthúzódó költési időszakra lehet számítani. Egyes pároknál napokon belül kikelnek a fiókáik, mások még csak most rakják le az első tojásokat. A jelek szerint ebben az évben is sokan költenek a kihelyezett mesterséges odúkban. 

Szerző:
kmnp.hu / TM
Fotó:
Maté Bence / MME
facebook.com / MME Csongrád megyei csoport
Horváth György
Ampovics Zsolt / MME Csongrád megyei csoport
2018. június 6.

A szalakóták idén is több hullámban érkeztek vissza a dél-alföldi tájakra, ezért széthúzódó költési időszakra lehet számítani. Egyes pároknál napokon belül kikelnek a fiókáik, mások még csak most rakják le az első tojásokat. A jelek szerint ebben az évben is sokan költenek a kihelyezett mesterséges odúkban. 

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint a Cserebökényi-pusztákon költ a legtöbb szalakóta. Itt kétszáz költőládát helyeztek ki a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.

 

Fotó: Ampovics Zsolt / MME Csongrád megyei csoport
Fotó: Ampovics Zsolt / MME Csongrád megyei csoport

 

A nemzeti park Dévaványa-Ecsegi-puszták részterületén az eddigi felmérések alapján a kihelyezett 40 odú mintegy felében szalakóták költenek. Érdekesség, hogy egy odúban kuvikfészkelést találtak a szakemberek, mégpedig ugyanott, ahol már tavaly is költött egy kuvikpár. A rovarvilág nagyon gazdag, bőségesen vannak cincérek, futóbogarak, sáskák, szöcskék. A szalakóták tehát találnak majd elegendő élelmet mind a maguk, mind pedig nemsokára kikelő fiókáik számára.


Fotó: Máté Bence / MME
Fotó: Máté Bence / MME

 

A Csanádi-pusztákon 60 odú között válogathatnak a szalakóták, itt az idén a tavalyinál erősebb költési szezonra, legalább 50 pár fészkelésére számítanak. A rágcsáló (pocok és egér) kevés a térségben, de a rovarfauna itt is szépen erősödik.

 

Fotó: Horváth György / MME Csongrád megyei csoportja
Fotó: Horváth György / MME Csongrád megyei csoportja


A Kígyósi-pusztán, a Kis-Sárréten és a Vásárhelyi-pusztán is költésbe kezdtek a szalakóták. A 4-6 tojásból álló fészekaljakon a tojók és a hímek felváltva ülnek. A fiókák 18-19 nap elteltével kelnek ki a tojásokból, és rendszerint négyhetes korukban, július második felében hagyják el a fészket.

 

Fotó: facebook.com / MME Csongrád megyei csoport
Fotó: facebook.com / MME Csongrád megyei csoport

 

Tudtad?
A szalakóta (Coracias garrulus) - népies nevén kékcsóka - hazánkban fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 500 000 forint. A harminc centiméteres testhosszúságú madár zömök termete a szajkóra emlékeztet. Nem véletlenül tartják a hazai madárfauna egyik legszínpompásabb tagjának: tollazata azúrkék, háta gesztenyésvörös, szárnya ragyogó kék, fekete szegéllyel, farka zöldeskék, a középső farktollak sötétszürkék. Viselkedése a gébicsekéhez hasonló: száraz kazlakon, telefonpóznán, faágakon leskelődik, s magas figyelőhelyéről lelibbenve kapja el a rovarokat. A tavaszi párválasztás idején a magasba emelkedik, és bukfencezve zuhan lefelé, majd ismét felemelkedve mutatványait többször is megismétli.
 

Láttál már szalakótát mesterséges odúban költőhelyet foglalni? Most megnézheted.

 

És tojót tojást tojni? Erről is van felvétel.

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Új otthonok várják a hazatéró szalakótákat
Ahol a spanyol és a magyar szalakóták találkoznak 

Cikkajánló