Az október eleji esők hatására kivirágzott az alföldi pusztagyepek törékeny, védett, élénksárga növénye, a vetővirág. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyósi-puszta részterületén egyre több egyed pompázik ebből a különleges virágból.
Különleges látványban lehet része annak, aki ebben az időszakban kilátogat a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületére, ahol most virágzik a magyar sóvirág. A lila virágok néhol több hektáros foltokban, szinte szőnyegként borítják be a tájat.
A fehér és a kardos madársisak az eddigieknél nagyobb számban bukkant elő a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Szabadkai-erdőben. A két faj virágzásában van némi időbeli eltolódás, míg az előbbi lassan már elvirágzik, az utóbbinak még csak most bukkannak elő a bimbói.
A szokatlanul enyhe időjárás hatására már február közepén változatos, kora tavaszi madárvilág gyűlt össze a Körös–Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, a Kígyósi-pusztán időző darvak pedig már megindultak észak felé.
Most nyílik az aranyfürt, lassan pedig a réti őszirózsák következnek a Körös-Maros Nemzeti Park részterületén.
Napról napra egyre gyakrabban tűnnek fel gyülekező, vonuló madárcsapatok a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A ragadozó, vízi- és partimadarak látványosan, az erdei énekesek csendben, rejtőzködve haladnak telelőhelyeik felé.
Több mint négyszáz pár költött a térségben, ami jórészt a kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető.
Már két példányt is megfigyeltek a Körös-Maros Nemzeti Parkban, az egyiket ráadásul júniusban, egy hónappal korábban a szokottnál.
Májusban befejeződik a vonulás időszaka, az elkövetkező napokban, hetekben visszaérkeznek a kései vonuló madarak, a sárgarigók, a kék vércsék, a kis őrgébicsek, a gyurgyalagok és a szalakóták is.
A Békéscsaba közelében elterülő Kígyósi-puszta nem nyílik meg azonnal a látogatók előtt. Hogy felfedezzük szépségét, egyediségét, le kell hajolni, és közelebbről is szemügyre kell venni a finom részleteket. A táj egyik legjobb ismerőjével, Boldog Gusztávval, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrével barangoltuk be a környéket.
A közelmúltban az őszi kikerics egy újabb állományát fedezték fel a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén. Amilyen szép, olyan veszélyes növény. A legelőkön nem kívánatos, ugyanis mérgező.
A szalakóták idén is több hullámban érkeztek vissza a dél-alföldi tájakra, ezért széthúzódó költési időszakra lehet számítani. Egyes pároknál napokon belül kikelnek a fiókáik, mások még csak most rakják le az első tojásokat. A jelek szerint ebben az évben is sokan költenek a kihelyezett mesterséges odúkban.
Már évek óta nem tűnt fel füleskuvik a Kígyósi-pusztán. Most a szabadkígyósi kastély parkjában figyeltek fel rá.
Ludakkal nemcsak a tatai Öreg-tó környékén találkozhatunk mostanában; egy igazán esztétikus faj, a bütykös ásólúd példányai bukkantak fel nemrégiben a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
Gyönyörű színek és formák, ködbe burkolózó árnyak, szemet kápráztató tájak. A természet minden mesebeli képzelgést lepipál, csak értő tekintet kell hozzá. Lássuk, ezúttal milyen elkapott pillanatokkal nyűgöznek le fotósaink!
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin, erdős területein májusban nagyon sokféle lepkével találkozhatunk. Most a Kígyósi-pusztán repkedő leggyakoribb lepkefajokat mutatjuk meg.
Magyarországon sokféle orchidea megtalálható a természetben. A Körös-Maros Nemzeti Parkban éppen most virágzik a kardos és a fehér madársisak, s hamarosan kibontja szirmait a pompás kosbor és a hússzínű ujjaskosbor is.
A szokásosnál korábban kezdett virágzásba a Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáin a védett erdélyi útifű.
Összesen ötvenhét lakott ürgejáratot találtak Kétegyháza határában, a Kígyósi-pusztán, ami azt jelenti, hogy az állatok száma megduplázódott az elmúlt évben.
Szabadkígyós környékét jártuk be, és felfedeztük a puszták különleges élővilágát
Egy monumentális, csonka bükki bérc. Mi történhetett ezzel a heggyel?
A Margit-sziget tele van történetekkel minden korszakból, de talán a „sötét” középkor volt itt a legizgalmasabb
