
Kibújtak az első túzokcsibék a Dél-Alföldön
Kikeltek az idei túzokfiókák a Körös–Maros Nemzeti Parkban, ahol a legnagyobb számban fordul elő hazánk és egyben Európa legnagyobb testtömegű, röpképes madara.
Kikeltek az idei túzokfiókák a Körös–Maros Nemzeti Parkban, ahol a legnagyobb számban fordul elő hazánk és egyben Európa legnagyobb testtömegű, röpképes madara.
Kevesen ismerik, még kevesebben jártak itt, pedig a magyar–román határnál található Kis-Sárrét nemcsak a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete, de az ország egyik legszebb és természeti értékekben leggazdagabb vidéke is.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárréten dolgozó természetvédelmi őre egyik reggel hangos kutyaugatásra lett figyelmes. Nagyon meglepődött, amikor meglátta a mogyoróbokrok alatt megbújó vendéget.
Ez az érdekes csőrű madár valójában nem gémféle, hazánkban pedig főként az Alföld vizes élőhelyein fészkel. A Kis-Sárrét kanalasgém-párjai szinte kivétel nélkül sikeresen nevelték fel fiókákat, melyek már több hete elhagyták fészküket és szüleikkel együtt járnak a különböző táplálkozó területekre.
Nem túl kedves név ez egy növénynek, pedig pompás virágzata van, amit többek közt a lepkék is előszeretettel látogatnak. De miért hívják öldöklőnek?
Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.
Rovaremésztő növények nemcsak a trópusokon élnek, hanem nálunk is. Közéjük tartozik a közönséges rence, amelynek sárga virágait még szeptemberben is láthatjuk a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kis-Sárréten.
Az egyedi kinézetű, látványos lepkefaj elsősorban a hegy- és dombvidékeken terjedt el. Most a Kis-Sárrét fűzfákkal tarkított vidékén találtak két szép példányt belőle.
Levelibékahadak jelentek meg a Kis-Sárréten: idén jó sok fiatal példány vadászik a fűszálakra felkapaszkodva.
Az agárkosbor mediterrán származású, közép-európai faj, leginkább az ország nyugati részén és középhegységeinkben fordul elő. Most, áprilisban kezdi ontani bíborszínű virágait.
Egyre több madár tér vissza a dél-alföldi pusztákra, sok helyen már épülnek és szépülnek a fészkek is, nászrepülő madarak keringenek a levegőben, miközben madárdaltól hangos minden.
Már decemberben elkezdték tatarozni fészkeiket a rétisasok a Kis-Sárréten, és a szerencsések látványos nászrepülésükben is gyönyörködhetnek.
Ezt a népi elnevezést még ma is gyakran hallani a nagy őrgébicsre, amely hazánk legnagyobb gébicsfaja, és leginkább a téli időszakban találkozhatunk vele.
Főként dombvidéki és hegyi rétjeinket tarkítja az őszi kikerics, azonban foltokban az Alföldön is megtalálható ez a tisztásokat és mezőket lilára színező csodás virág.
Ezúttal a Körös–Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét területén található egyik halastaván vendégeskedett a különleges madár.
Nincs abban semmi szokatlan, hogy az ősz beálltával a madárfaj a Kis-Sárrétre húzódik, de ebben az évben már augusztus derekán jó néhány példány megjelent.
Jártál már sivatagban Magyarországon? Hát a Kis-Sárrét madárbirodalmában? Ismét öt szuper célpontot gyűjtöttünk össze az Alföldről.
Már fiókák masíroznak a nyárilúd-szülők után a Körös-Maros Nemzeti Park tájain.
Messzire kell utazni az élményért, de megéri. Mert a Kis-Sárrét azon kevés helyek egyike, ahol tényleg belecsöppenünk a vadonba. Egy igazi madárparadicsom, ami mindig tartogat érdekességeket a természet kedvelői számára. Még a nyári forróságban is. Biharugrán jártunk.
A kis és nagy kócsagoknál is jelentős növekedést figyeltek meg, illetve több gémféle is kiugróan magas számban költ az idén a Kis-Sárréten. Úgy tűnik, ezek a mutatós madarak igen megkedvelték a sík vidéket.