Hírek, Tudástár

Karácsonyfák és koronavírus: fenyőhelyzet 2020-ban

Sokan megváltásként várják a karácsonyt a szorongásokkal teli 2020-as év után, az ünnepnek pedig már több száz éve elengedhetetlen kelléke a karácsonyfa, és ezen még a pandémia sem tud változtatni. Cikkünkben mindent elmesélünk a karácsonyfákról, egy kis segítséget nyújtunk azoknak, akik esetleg nem tudják, milyen fát válasszanak, és arra is kitérünk, befolyásolja-e a koronavírus a fenyők árát.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock
2020. december 12.

Sokan megváltásként várják a karácsonyt a szorongásokkal teli 2020-as év után, az ünnepnek pedig már több száz éve elengedhetetlen kelléke a karácsonyfa, és ezen még a pandémia sem tud változtatni. Cikkünkben mindent elmesélünk a karácsonyfákról, egy kis segítséget nyújtunk azoknak, akik esetleg nem tudják, milyen fát válasszanak, és arra is kitérünk, befolyásolja-e a koronavírus a fenyők árát.

Honnan jönnek a karácsonyfák?

Mi, magyarok, évente összesen 2–2,2 millió karácsonyfát állítunk, a legtöbbet persze otthon, családi körben, de ez a szám magában foglalja többek között az óvodák, iskolák, közterek, cégek fenyőit is. Itthon 1500–2000 hektáron termelik ezeket az örökzöldeket, leginkább Zala, Vas és Somogy megyében, többnyire kisebb magángazdaságokban. A dél-zalai Nemespátróban például sokak számára ez a fő megélhetési forrás, és itt szinte nincs is olyan család, amelyik ne foglalkozna fenyőtermesztéssel. A közeli Surd község szintén az iparág egyik legjelentősebb szereplője az országban. Jó esély van rá, hogy a te fádat is a két település környékéről hozza a Jézuska, a becslések szerint a hazai karácsonyfák 60–80%-a innen származik.

A fenyőfákkal persze hosszú évekig kell foglalkozni, amíg eladhatók lesznek. A leggyorsabban a lucfenyők nőnek, 5–8 évesen szokták kivágni őket; az ezüstfenyőket 6–11 évesen, a Nordmann-fenyőket pedig csak a 8. évtől lehet használni, körülbelül 15 éves korukig. Ha egy 1,5–2 méteres fát veszünk, az átlagosan 12 éves lehet.

A termesztőknek rengeteg munkájuk van a fákkal, jelentősek a költségek, sok a bizonytalanság. A fát nem árt metszegetni, alakítgatni, körülötte kapálni kell, lenyírni a füvet, a műtrágyázás és a vegyszerezés alapfeltétel, a meleg és száraz nyarakon pedig a rendszeres locsolás is elengedhetetlen. Ami a kiadásokat illeti: speciális gépek szükségesek, fontos a kártevők elleni védekezés, a fát pedig nyilván előbb-utóbb ki kell vágni, majd el kell szállítani az árusítás helyszínére. Pluszköltséget jelent, ha a fenyőket őrzik éjszaka. A rizikót a fabetegségek és a forró nyarak jelentik, ez utóbbi főleg az elmúlt években probléma, amióta a klímaváltozás egyre erősebben érezteti a hatását. A túl enyhe tél szintén nem tesz jót a fáknak. A megélhetést teljes egészében tehát biztosan nem fedezi a fenyőeladás, az árusok zöme épp csak annyi bevételt termel, hogy megérje nekik ezzel foglalkozni. Az utóbbi években nem nagyon változott a fenyők ára, mégpedig azért, mert a vevők nem voltak hajlandóak többet fizetni egy-egy fáért.

Körülbelül 2-300 ezer fenyőt exportálunk évente (Olaszországban a gyökeres lucfenyőt kedvelik, de Spanyolországba is szállítunk), és 5-600 ezer az import; Dániából és Németországból Nordmann- és duglászfenyők érkeznek.

Sokan még mindig nem tudják, de ha valódi, vágott fenyőt választasz, egyáltalán nem kell aggódnod amiatt, hogy az erdőirtáshoz, a környezet károsításához járulsz hozzá. Legálisan forgalmazott fenyőfák esetén biztos lehetsz abban, hogy külön erre a célra létesített telepeken, gyakorlatilag haszonnövényként termesztik ezeket, és az utánpótlásuk is folyamatos.

Milyen árakra számíthatunk idén?

Novemberben még extrém drágulásról lehetett hallani, illetve arról, hogy kevesebb fát vágtak ki arra számítva, hogy az emberek idén nem engedhetik meg maguknak. Ezzel szemben a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete nemrégiben egy közleményt adott ki, amelyben már azt írják, hogy abban bíznak, a járvány nem befolyásolja a vásárlási kedvet, az árusítás pedig zavartalanul folyhat.

Kitérnek arra is, hogy „csak kis mértékben emelkedhet idén a belföldön termesztett, karácsonyi fenyő ára, ugyanakkor a legnépszerűbb fajta, az import Nordmann-fenyő az árfolyamváltozás miatt 10-15 százalékkal is drágulhat”.

Szerintük a lucfenyő métere várhatóan 3000 forintba, az ezüstfenyőé 4000-5000 forintba, a Nordmann-fenyőé pedig 6000 forintba kerül majd. Egy gyors internetes keresés alapján nagyjából igazuk van, bár ezeknél olcsóbban és jóval drágábban is lehet vásárolni fenyőt például virág- és barkácsboltokban.

A lucfenyő a legpopulárisabb

Magyarországon a fent említett három fenyőféle a legnépszerűbb. Míg a lucfenyő országos átlagban áll az első helyen (ez a legolcsóbb és a legillatosabb), addig a Nordmann-fenyő a fővárosban és vonzáskörzetében a legkeresettebb.

A gyökeres, cserepes karácsonyfák a forgalom 10-15 százalékát adják, műfenyőt pedig egyre kevesebben vásárolnak. Ez valószínűleg azért van, mert a legtöbben már beszerezték a többször használatos fát az elmúlt évek során. A műanyag fa egyébként sem túl jó alternatíva. Ezek zömét Kínában gyártják, ökolábnyomukat pedig igencsak megdobja a több ezer kilométeres szállítás, arról nem is beszélve, hogy átlagosan hat évig szépek, aztán egy szeméttelepen kötnek ki, és a PVC-ből készült fenyők újrahasznosítása nagyon drága.

Azok az örökzöldek, amelyeket például utcákon, tereken árulnak, december első napjaitól fellelhetők, így kivágásuk novemberre tehető. A kertészeti árudákban kínált fenyőket ezzel szemben csak december elején vágják ki, és logikus, hogy ezek tovább tartanak ki.

Fenyőfélék pro és kontra

  • Klasszikus karácsonyfaként a lucfenyőt tartjuk számon – az Észak- és Közép-Európa hegyvidéki területein honos növény hamisítatlan karácsonyi illattal bír, egyben a legolcsóbb, viszont a levelei szúrósak és nagyon hamar lepotyognak.
  • A közepes árkategóriába tartozó, leveleit kevésbé hullató ezüstfenyő igen formás, és mérsékeltebben, mint a lucnak, de illata is van. Sokan különleges színe miatt választják – vagy éppen amiatt nem kedvelik. Hátránya, hogy szintén szúrós levelei vannak.
  • Nagyjából vele egy árban kapható a duglászfenyő, amelynek hasonlóan jó a lombtartó képessége, tűlevelei pedig dörzsölésre narancsszerű illatot árasztanak.
  • Egyre elterjedtebb a szerb lucfenyő is, amely közönséges társánál valamivel drágább, ám tovább megtartja a – nem szúrós – leveleit, színe pedig az ezüstfenyőére hasonlít.
  • Egyes helyeken kolorádói jegenyefenyővel is találkozhatunk. A dekoratív fa citromos fenyőillattal tölti be a szobát, ezüstösen zöldes levelei nem szúrnak, így könnyű díszíteni, és nem hullanak, tehát a fa praktikusnak is mondható. Mindemellett ez az egyik legdrágább fenyő.
  • A jóval népszerűbb Nordmann-fenyőt szintén azért lehet szeretni, mert egyáltalán nem pereg a levele, a színe viszont a kolorádói jegenyefenyőével ellentétben (a luchoz hasonlóan) élénkebb zöld.
Mi lesz karácsony után a fenyővel?

Bár az újév napján a szemetesek mellett heverő, megtépázott fenyők szomorú látványt nyújtanak, a legtöbbször az önkormányzatok gondoskodnak ezek elszállításáról, számos helyen pedig gyűjtőpontokat létesítenek a kiszolgált karácsonyfáknak. Sopronban és Győrben ledarálják őket, a komposztálódott anyagot talajtakaróként hasznosítják, Pécsen pedig az erőműben égetik el a fákat. A fenyők akár otthoni tüzelőként is megállják a helyüket.

Gyökeres fenyőt csak okosan

A vágottnál nem sokkal drágábbak a földlabdás vagy konténeres fenyőfák, amelyek előnye, hogy karácsony után akár a saját kertedbe is kiültetheted őket, de ilyen fát egyes kertészetektől akár „kölcsönözni” is lehet. Ha azonban vásárolsz, már a kiválasztásnál résen kell lenned, az út szélén árusított példányok ugyanis nagy valószínűséggel nem fogják túlélni a karácsonyt. Érdemes kertészetben körülnézni, ahol tanácsot is kaphatsz a szakszerű gondozással kapcsolatban.

Amit semmiképpen sem hanyagolhatsz el (ez egyébként a vágott fenyőre ugyanígy igaz), az a „beszoktatás”, vagyis: ne sokkold le a növényt, amikor a hidegből hirtelen berakod a jól fűtött nagyszobába, előbb egy garázsban vagy más, köztes hőmérsékletű helyen „melengesd” néhány napig. Ha ép fenyőt szeretnél, a kivitelnél hasonlóan ajánlott eljárni. Gyökeres és vágott fánál is fontos még a vízutánpótlás. Míg előbbinél létkérdés, utóbbinál a tűlevelek élettartamát hosszabbíthatod meg, ha vizet öntesz a talpba. A fenyőt lehetőleg ne állítsd fűtőtest vagy kandalló mellé, és arról se feledkezz meg, hogy a földlabdás/konténeres fának nem tesz jót, ha hosszabb ideig a szobában áll, így a legjobb az, ha csak az ünnepek pár napja alatt tartod bent.

Luther Mártonnnak megtetszett a fenyőkön sziporkázó csillagfény

A karácsonyfa-állítás szokásának pontos eredete homályba vész; számtalan történet szól arról, hogyan vált a feldíszített fenyő az ünnep középpontjává. Több ilyen história szerint német szokásról van szó, de ezek a körülményeket és az időpontot tekintve már nem egyeznek meg. Egyes kutatások szerint Luther Márton volt az első, aki karácsonyfát díszített; ezzel kapcsolatban szintén több monda létezik. Az egyik legkedvesebb történet szerint Luthernek egy téli estén hazafelé tartva annyira megtetszett a fenyőkön sziporkázó csillagfény látványa, hogy otthon a családjának is szerette volna megmutatni – ezért gyertyákat helyezett egy fenyőfára.

Más források azt állítják, hogy a németek örökzöld fák alá húzódtak a téli napforduló idején, mert úgy vélték, csak így menekülhetnek meg az akkor elszabaduló gonosz szellemek elől. Olyan eredetmagyarázattal is találkozhatunk, ami azt mondja, hogy a régi szokás szerint Katalin-napon vízbe tett cseresznyefaág pont karácsonyra zöldült ki, de sok helyen a karácsonyi piramist (nagyjából piramis alakban összeerősített deszkák gyertyákkal) jelölik meg a fenyő elődjeként. Az is lehet, hogy a december 24-én tartott keresztény misztériumjátéknak köszönhetjük a karácsonyfát: a színdarabban Ádám és Éva mellett díszletként a tudás fája is szerepelt, ám tél lévén almafák helyett örökzöldeket használtak.

Úgy tartják, Magyarországon először Brunszvik Teréz grófnő, az első óvoda alapítója állított karácsonyfát 1824-ben, de ezt sokáig csak a módosabbak engedhették meg maguknak. A szokás igazából a 20. század elején terjedt el, és sok családnál, főleg vidéken, csupán 1945 után lett hagyomány. Régebben alma, dió, mézeskalács vagy aszalt gyümölcs, pattogatott kukorica szolgált díszként.

Cikkajánló