Mennyire lesz hideg a következő hónapokban? Lesz-e havazás? Mi az a poláris örvény? A cikkből kiderül.
Az Időkép a napokban egy részletes cikkben elemezte, milyen időjárási jelenségek lehetnek hatással téli időjárásunkra. Most arra vállalkozunk, hogy egy rövidebb írásban mi is összefoglaljuk a legfontosabb időjárás-alakító tényezőket, hogy lássuk, milyen télre számíthatunk idén.
Európában és Észak-Amerikában a téli hőmérsékletet a poláris örvény alakítja. Ez a felszíntől a sztratoszféráig terjedő, nagy kiterjedésű, alacsony nyomású keringés, amely az északi féltekén van jelen, és annak köszönhető, hogy a Nap délebbre „vándorlásával” a poláris és a szubtrópusi régiók között hőmérséklet- és nyomáskülönbség alakul ki. A poláris örvény bezárhatja a hidegebb levegőt a sarki területekre, ilyenkor enyhébb a tél.
Abban az esetben azonban, ha a poláris örvényben zavar keletkezik, könnyebben leszakadhat a sarkvidéki eredetű légtömeg Európába és Észak-Amerikába.
Most több tényező is efelé mutat. Szibériában nagymértékű hófelhalmozódás kezdődött, ami több évtized megfigyelései alapján összefüggésben áll a poláris örvény később viselkedésével. Minél nagyobb területen található hó, annál erősebb magasnyomású rendszer alakul ki Szibéria fölött, ezáltal több függőleges energia jut a sztratoszférába, ahol emiatt emelkedik a hőmérséklet. Ha ez hirtelen következik be, zavart okozhat a poláris örvényben.
Jelenleg a Barents-Kara-tengeren az átlagosnál kevesebb jég található – ez szintén a poláris örvény gyengüléséhet eredményezheti. Az előrejelzések szerint csökkenni fog decemberben a sztratoszférikus zonális szélsebesség, ami úgyszint lehet egy, a poláris örvény gyengülésére utaló jel.
Az Időkép szerint ezek a tényezők korai hidegbetöréseket eredményezhetnek, ugyanakkor a ciklonok és anticiklonok elhelyezkedése befolyásolja, hogy ez hol következik be a kontinensen. „Hazánkban jelentősebb téli periódusok akkor alakulhatnak ki, ha a Brit-szigetek térségében vagy Skandinávia fölött jelenik meg blokkoló anticiklon, ekkor ugyanis északias, utóbbi esetben keleties-északkeleties áramlással hideg, fagyos levegő indulhat meg Európa középső területei fölé, amely a Földközi-tenger medencéje fölé érve mediterrán ciklonokat generálhat. Ezek a ciklonok megfelelő pályán mozogva jelentősebb havazást eredményezhetnek térségünkben, ahogy arra láthattunk példát 2012 februárjában” – írják.
Ugyanakkor tavaly és tavaly előtt is jelen volt a térségben a La Niña, ami, ahogy tapasztatlhattuk, szárazabb és enyhébb telet eredményez. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a La Niña novemberben érheti el a csúcsát és januárig lesz velünk, ez pedig a melegebb és hómentesebb tél felé viszi az irányt. Az Időkép szerint a következő hetek időjárási folyamatait lesz érdemes figyelni, hogy lássuk, merre billen a mérleg.
