Kivételes pillanatok a természetben

Nem mindennapi látványban volt részük a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak, amikor a Csanádi-pusztákon anyjukkal sétáló molnárgörénykölyköket pillantottak meg.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. július 21.

Nem mindennapi látványban volt részük a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak, amikor a Csanádi-pusztákon anyjukkal sétáló molnárgörénykölyköket pillantottak meg.

A molnárgörény (Mustela eversmanni) védett emlősfajunk. Eszmei értéke 50 000 Ft. Megtévesztésig hasonlít közeli rokonára, a házi görényre (Mustela putorius), de attól eltérően nagyon idegenkedik az embertől és a településektől. Leginkább aranysárga bundája alapján tudjuk megkülönböztetni a sötétebb színű házi görénytől. A nyílt mezőségi területeket, hátas feketeföldeket kedveli.

A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belül vélhetőleg Battonya környékén van a legnépesebb állománya. Tavaly ősszel azonban, valószínűleg a hörcsögállomány szaporodásának köszönhetően, a Csanádi-pusztákon nagyobb számban jelent meg, idén pedig már kölyköket vezetgető nőstényekkel is találkoztak a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.

Éjszakai életmódú állat, ezért nagyon ritka, hogy a nappali órákban találkozunk egy molnárgörénycsaláddal. A Makó és Királyhegyes környékén most megfigyelt kölykök már szinte anyányi nagyságúak voltak. Amikor anyjuk valamilyen veszély elől takarásba húzódott, ők is nyomban követték. Aztán mindig előbb az anya jött ki a búvóhelyről, majd ha biztonságos volt a környék, a kölykök is előmerészkedtek – olvasható a kmnp.hu-n.

Amit még érdemes tudni erről az emberkerülő állatról, hogy rendkívül ügyes vadász. Étrendjében a kisemlősök (mezei pocok, mezei hörcsög, ürge, vándorpatkány) a legfontosabbak, de kiegészítésként a talajszinten fészkelő madarakat, illetve azok tojásait is elfogyasztja. Hasznos állatnak bizonyul abból a szempontból, hogy amikor kikotorja, kiássa a földből, az üregekből a rágcsálókat, egyúttal a gyepet is kitúrja, és az üres területeken új növényfajok tudnak megtelepedni, tehát a gyepek változatosabbá válhatnak.

Szaporodási időszaka március végétől augusztus végéig tart, ám a párzásra legtöbbször már március–áprilisban sor kerül. A nőstény 39–43 napnyi vemhesség után 3–9 apróságnak ad életet, amelyek egy hónapos korukig vakok, az anyatejre pedig további négy hétig tartanak igényt.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

Cikkajánló