Ahol nincs hörcsög, az a baj, ahol van, ott meg az

Európa nagy részén a mezei hörcsög mára visszaszorult, ennek jelei nálunk is érzékelhetők, ezért is lett 2008-ban a faj védett. Minderről persze egészen mást gondol az, akinek földjén vagy kiskertjében falánk hörcsögök tizedelik a termést.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock
2021. április 7.

Európa nagy részén a mezei hörcsög mára visszaszorult, ennek jelei nálunk is érzékelhetők, ezért is lett 2008-ban a faj védett. Minderről persze egészen mást gondol az, akinek földjén vagy kiskertjében falánk hörcsögök tizedelik a termést.

A mezei hörcsög (Cricetus cricetus) még a 20. második felében is elterjedt kisemlős volt az országban. Lévén igen szapora állatról van szó, jelentős kártételre volt képes a mezőgazdasági területeken. A hörcsög jó évben akár háromszor is kölykezik, ráadásul a nőstények már hathetes korukban ivaréretté válnak.

Téli álom, némi falatozással

A hörcsög főleg magvakat és friss növényi részeket eszik, olykor rovarokat, gilisztákat is megkóstol. Magányosan, de kolóniákat alkotva élnek, föld alatti járataik 1-1,5 m mélységben vezetnek. Egy állathoz általában 6-8 méter hosszú alagútrendszer tartozik, ennek több, 7-8 cm széles bejárata van.

Bár téli álmot alszik, a hörcsög ennek ellenére nagy mennyiségű táplálékot halmoz fel magának télire. A tavasztól őszig tartó időszakban akár 15-30 kg tömegű, magokból és egyéb növényi részekből álló táplálékkészletet is felhalmozhat. Az élelmet a pofazacskójába tömve viszi le a raktárba, és amikor időről időre megébred a téli álomból, ebből falatozik. Egy kifejlett hím tömege akár a fél kilót is elérheti, ráadásul meglehetősen harcias állat. Két lábra állva, morog, fúj, és ha kell, harap is, így érdemes hozzá óvatosan közelíteni.

Túl „eredményes” volt az irtóhadjárat

A mezőgazdasági területeken a hörcsögöket évtizedeken át komolyan irtották, csapdázással, gázzal, mérgezéssel. Aki tudta, pénzzé tette a hörcsögök prémjét is, amely leginkább Nyugat-Európában volt keresett cikk. A kicserzett hörcsögbőrökből nemcsak bundákat készítettek, de dobok és horgászlegyek készítéséhez is használták azokat. 2001-ben 500 ezer, Magyarországról származó hörcsögbőr került nyugati piacokra. Egy 1999-es riportban egy hörcsögirtással foglalkozó férfi beszélt munkájáról, és azt mondta, naponta 12 ezer csapdával 3500 hörcsögöt tudnak megfogni. A kilencvenes években a különösen hörcsögös területnek számító Dél-Békésben, azokon a földeken, ahol hektáronként kettőnél több hörcsög élt, kötelezővé is tették az irtást.

Az évtizedeken át tartó irtóhadjárat olyan „jól” sikerült, hogy hiába a szaporaság, a hörcsögállomány nem tudott lépést tartani a csökkenéssel, és az állomány megritkult. Ehhez hozzájárult az is, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságban alkalmazott mélyműveléses talajmunkák lehetetlenné tették a hörcsögök megtelepedését.

A hörcsögök visszaszorulása a parlagi sasokat is érinti

A mezei hörcsög természetvédelmi megítélését ma kettősség jellemzi. A faj a kontinens nagy részéről visszaszorult. Németországban, Franciaországban, Belgiumban a kihalás szélére került, Hollandiából el is tűnt. A fogyatkozás nálunk is érzékelhető, vannak azonban olyan területek, főleg az Alföldön, ahol egyes években jelentős szaporulat okoz gondot a gazdáknak. A szántóföldekről az állatok ma már egyre inkább behúzódnak a lakott területekre, ahol szintén nem örülnek nekik.

A hörcsögök fogyatkozása és az „urbanizálódása” azért is probléma, mert ez több más védett és fokozottan védett fajt is érint. Különösen a parlagi sast és a molnárgörényt, amelyeknek fontos táplálékállata a hörcsög.

A hörcsögök településeken történő megtelepedése több szempontból is gondot jelent. Kártételük miatt folyamatos a konfliktus a lakossággal, ráadásul az itt megtelepedő hörcsögöket a ragadozóik sem tudják zsákmányul ejteni. Bár a hörcsög védett faj, bizonyos korlátozások mellett lehetőség van a gyérítésre. A mezőgazdasági károk mérséklése érdekében március elseje és május 31. között gyéríthető a hörcsög, abban az esetben, ha a lakott kotorékok száma hektáronként meghaladja a kettőt.

A bonyolult problémára a természetvédelmi szakemberek a hörcsögök áttelepítésében találták meg a lehetséges megoldást, amellyel mindenki jól járhat. Országszerte több olyan projekt is volt már, amikor kiskertekben befogott állatokból védett területeken hoztak létre új kolóniákat. Így az érintett lakosságnak sem kell tovább bosszankodnia a rágcsálók károkozása miatt, a hörcsögök védelme is biztosítottá válik és a ragadozóik számára is elérhetővé válnak az áttelepített állatok. Vagyis épp ott lehet sok hörcsög, ahol arra szükség van.

A cikk először 2020 júniusában jelent meg.

Cikkajánló