Túraajánlat

Kőről kőre a Velencei-hegységben

Ingókövek és kőtengerek, gránitkúpok és sziklahalmok alkotják hazánk geológiai értelemben legidősebb hegységét, amely leginkább óriások játszóterére emlékeztet. Egy rendhagyónak számító túramozgalom keretében akár egy nap alatt is bejárhatjuk ezt a különleges vidéket.

Szöveg:
Lánczi Péter
Fotó:
Gulyás Attila
2020. június 26.

Ingókövek és kőtengerek, gránitkúpok és sziklahalmok alkotják hazánk geológiai értelemben legidősebb hegységét, amely leginkább óriások játszóterére emlékeztet. Egy rendhagyónak számító túramozgalom keretében akár egy nap alatt is bejárhatjuk ezt a különleges vidéket.

Mit nyújthat a természetjáróknak ez a zsebkendőnyi terület? Sokaknak ez juthat eszébe, mikor a térképen a Velencei-hegység mindössze 74 négyzetkilométeres területére pillantanak. Az inkább dombsági jellegű kistáj szerény kiterjedése ellenére is páratlanul gazdag a természeti értékekben. Felfedezésükre egy köves tematikájú túrasorozat is remek lehetőséget biztosít. Az alapvetően teljesítménytúraként megrendezett, Kőről kőre a Velencei-hegységben elnevezésű gyalogtúrát a jelvényvadászok legnagyobb örömére nem csupán a rendezvény ideje alatt, hanem az év bármely napján, túramozgalom formájában is bejárhatjuk. Ehhez csupán „csiganyálat” kell húznunk magunk után a terepen, azaz GPS-tracket kell készítenünk, amellyel igazoljuk a táv megtételét. De miért is érdemes végigjárnunk a jelvény megszerzésén túl ezt a Sukoróról induló, majd oda visszaérkező, mindössze 18 km-es körtúrát?

Sukoro-szellerhazak-FOTO-Gulyas-Attila

A sukorói Szilvás sor zsellérházai – legszebb képviselőjük jelenleg néprajzi bemutatóház

Fotó: Gulyás Attila

Itt találjuk ugyanis hazánk legöregebb mélységi magmás kőzetét, a paleozoikumban keletkezett gránitot, amely az idő vasfogának köszönhetően egyedi és rendkívül látványos sziklaalakzatokat hozott létre.

E különleges képződmények közül a legismertebbek az ingókövek, amelyek különös formáikkal leginkább óriások elhagyott játékszereire emlékeztetnek.

Sukoro-gyapjaszsak-tura-FOTO-Nogradi-Attila

Sukoró szélén a Gyapjaszsák mellett további kisebb-nagyobb sziklákat is találhatunk

Fotó: Nógrádi Attila

Az útvonal csodái

Rövidnek mondható túránk már rögtön az elején ízelítőt ad a ránk váró geológiai élményekből. Alig hagytuk el Sukoró szépen helyreállított, nádfedeles portáit, máris a Gyapjaszsáknál járunk, amely a környék egyik legemblematikusabb sziklaformációja. Gyapjúzsákoknak azokat felszínre került gránittömböket nevezzük, amelyeket a természet, az erózió hosszú idő alatt faragott ilyen gömbölyded formájúra. Ezeknek a képződményeknek a pályafutása mintegy 300 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a vulkáni tevékenységnek köszönhetően a föld alatt megrekedt, szilícium-dioxidban gazdag magma lassú kihűlés útján gránittá alakult. Hűlés közben azonban csökkent a térfogata, így repedezni kezdett. Idővel ezek a szétrepedt tömbök a felszínre kerültek, az erózió pedig tovább koptatta, kerekítette formáikat. Ezek a kibukkanó geológiai kuriózumok határozzák meg a túránk során is érintett Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Terület képét, amelynek egyébként a magányosan álló Gyapjaszsák nem része.

Likas-ko-FOTO-Gulyas-Attila

A Likas-kő a Meleg-hegy fennsíkján

Fotó: Gulyás Attila

Kényelmesen és csekély szintemelkedéssel vezető utunk során cseres- és gyertyános-tölgyesekben sétálva hagyjuk magunk mögött a Velencei-tó nádasokkal tarkított panorámáját. A sárga turistajelzéseket követve kezdetben északnak tartunk, ahol elhaladunk a mindössze 352 méteres Meleg-hegy oldalában is, amely a Velencei-hegység legmagasabb pontja. Ettől a magaslattól nem messze, nyugati irányban találjuk a Likas-követ, amelynek látványos, valóban likas képződményét a piros háromszög jelzésű kitérőn túránk is érinti. Miután visszatértünk a már nyugatnak tartó utunkra, átkelünk a Nagy-legelőn, majd az Angelika-forrást követően bevesszük magunkat a vadregényes Bodza-, illetve Hurka-völgybe. Ezen a szakaszon viszonylag tagoltnak hat az egyébként csekély szintkülönbséget tartogató vidék, ám ez az idill nem sokkal később, a Kulcsár-dűlő platóján véget ér. Ezt a viszonylag sík szakaszt kétszer is bejárjuk, ugyanis a körtúránk ezen része voltaképpen egy hurkot tesz a híres Pákozdi-ingókövekhez.

Kockako-FOTO-Nogradi-Attila

Az ingókövek egyik leglátványosabb képviselője a Pákozd feletti Kocka

Fotó: Nógrádi Attila


Pompás sziklák, gravitációval dacoló kőtömbök

Elsőnek a Kocka nevű követ vehetjük szemügyre, ha az itinerben szereplő menetirányt követjük. Ki tudja, hány ezer éve nem dől se jobbra, se balra ez a bizarr szikla, amely nevéhez hűen valóban egy dobókockára emlékeztet leginkább. Alig pár lépésre innen felmászhatunk a panorámás Pogány-kőre, ahol állítólag még Mátyás király idejében is bálványimádó szertartásokat tartottak. Sajnos ezeket a pompás kőtömböket még sokáig fogják csúfítani a hajdanán itt gyakorlatozó szovjet katonák, illetve a „művészlelkű” fiatalok időtálló graffitijei.

Utunk során nem hagyjuk ki a környék talán leglátványosabb képződményének számító Pandúr-kő szikláit sem, amelyek tényleg úgy festenek, mintha egy hatalmas lény építőkockákhoz hasonlóan pakolta volna egymásra a tömböket.

Természetesen itt is a természet roppant munkájának, a számunkra felfoghatatlanul hosszúnak ható földtörténeti múltnak a nyomait látjuk, amelyek egyedülálló természeti értékek is egyben. A kilátást nyújtó, látványos sziklahalomtól a Gránit tanösvényen ereszkedünk le kelet felé, majd kisvártatva északnak fordulva visszatérünk a Kulcsár-dűlő korábban már bejárt szántóira. Az ismert úton majdnem egészen a Hurka-völgyig megyünk vissza, de mielőtt azt elérnénk, délnek fordulunk, és a Barlang-kút érintésével felmegyünk a Polák-, valamint a Csúcsos-hegy alig több mint 200 méteres magaslataira. Utunkat itt is sziklatömbök övezik, de ahogy haladunk tovább sukorói végállomásunk felé, a sziklák fokozatosan kövekké szelídülnek, végül teljesen elmaradnak. Mielőtt Sukoróra beérve elérjük kiindulópontunkat, érdemes akár egy kisebb kitérővel megcsodálni a település rendezett portáit, présházait és szőlőskertjeit, amelyek némelyike igen romantikus hatást kelt a háttérben csillogó víztükörrel.

Pakozd-oroszlan-ko-FOTO-Gulyas-Attila

A Kockához közeli Pandúr-kő csúcsáról teljes körpanoráma nyílik

Fotó: Gulyás Attila
Infók a túrához

A Kőről kőre a Velencei-hegységben nem klasszikus túramozgalom. Általában februárban, teljesítménytúraként szokták megrendezni, de a díjazásért járó fémjelvényt egy privát túra során is megszerezhetjük. Ehhez mindössze a GeoGo alkalmazást kell telepítenünk a telefonunkra, kiválasztanunk a túrát, és már neki is vághatunk a mindössze 18 km-es, 480 m szintemelkedést tartalmazó útnak. Sajnos az alkalmazás jelenleg csak androidos telefonon érhető el, ezért igazolásként a túra kiírója – a Hit Pajzsa Nemzeti Egylet és Területi Honvédelmi Klub, amelynek fő szervezője Orbán Imre – a magunk készítette GPS-tracket is elfogadja. A túrának nincs nevezési díja, a jelvény ára 1000 Ft. Az útvonalról térképet, illetve egyéb információt a bakonyturistaja@googlemail.com ímélcímen kérhetünk, az egyesület túramozgalmairól pedig a www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/node/1438 oldalon tájékozódhatunk. A GeoGo alkalmazásról a geogo.hu oldalon tudhatunk meg többet.


Screenshot 2020-06-25 at 10.14.17
Fotó: Bagaméri Gergely

A cikk a Turista Magazin 2019. július-augusztusi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.


Cikkajánló