Hírek

KÖZEL 500 ÉVES ÖRÖKSÉG A VÍZBEN - ÉS MOST A VÍZ FELETT

Az óriási aszálynak igazán csak a régészek örülnek, akiknek most ritka lehetőségük nyílt Szolnoknál, a Tiszában. A szárazságban erőteljesen megcsappant vízmennyiséggel folydogáló Tiszából újra kilátszódnak hazánk első fahídjának cölöp-maradványai.

 

2012. október 9.

Az óriási aszálynak igazán csak a régészek örülnek, akiknek most ritka lehetőségük nyílt Szolnoknál, a Tiszában. A szárazságban erőteljesen megcsappant vízmennyiséggel folydogáló Tiszából újra kilátszódnak hazánk első fahídjának cölöp-maradványai.

 

regi_1.jpg

Szolnok városa egy 1665-ben kiadott metszeten

 

 

A mai Tisza-híd mellett, a Zagyva torkolatánál 1562-ben készült hidat törökök építették, mivel a Tiszántúl hódoltatásához fontos szerepet szántak a városnak, de magyar, főként debreceni szakemberek készítették. Az építmény maradványait 2003-ban Kertész Róbert fedezte fel, mely lelet nagy jelentőségű. Sem a Dunán, sem a Tiszán ekkoriban nem voltak állandó hidak, és a legelső Magyarországon, Szolnokon épült. A fát nagy valószínűséggel már előző évben felhalmozták, majd a tavaszi jégzajlást követően, március végén építeni kezdték. Az építéséhez egy igen egyszerű technikát használtak: tutajokról nehéz kosokkal döngölték a Tisza aljába a cölöpöket. 

 

Érdekes tény, hogy bár a törökök Debrecent nem foglalták el, de hódoltatták, és az adózást a híd építésében, majd karbantartásában tudták le a város lakói... és bőven akadt karbantarási munka, hisz akkoriban épp a kisjégkorszak zajlott, melynek köszönhetően igen hideg, zord és kitolódott telek majd skandináv-jellegű nyarak voltak, melyek következtében a jégzajlósabb jobb parti híd szakaszt feltehetőeleg évente újra kellett építeni.

 

regi_2.jpg

A híd valószínűsíthető felépítése

 

 

A hídhoz a fát is a Debreceniek adták, egy részét a Nagyerdőből, másik részét Erdélyből. Főként kocsányos tölgyből építkeztek. Akadtak olyan cölöpök is, melyek két darabból készültek, átlapolva és vasabronccsal összefogatva. A szélessége nagyjából 5,5-6méter lehetett, hogy két szekér elférjen egymás mellett. Hossza 110méter körül volt. Mivel a folyó jobb partja magassabb, így kevésbé árvíz veszélyes volt, a bal partja viszont laposabb és folyamatosan vizenyős, itt a hídról érkezőket töltéshíd védte és segítette a tovább haladásukban. 

 

mja_9931_j.jpg

Kertész Róbert épp méri fel a cölöpök helyzetét

 

 

A híd 1685-ben majd nem végleg eltűnt a törökökkel együtt, amikor császári csapatok jelentek meg a városnál. A hadművelet igen meglepő volt a város utolsó bégje számára, hisz ekkor még Buda és Eger vára is török kézben állt. Miután egyre több császári ezred érkezett meg a város falaihoz, 24órás gondolkodási időt kértek, mialatt felgyújtották a várost, a várat és a hidat is, és füstbe burkolódzva menekülőre vették...

 

A császári csapatok ezt követően, 1689-92 között szinte teljesen újraépítették a hídat, jelentőségét nem vezstve továbbra is fontos szerepet töltött be a kereskedelemben. Később a Rákóczi-szabadságharc alatt is fontos szerepet játszott, majd egészen a 19. század közepéig üzemelt. Ekkor, 1849-ben a szolnoki csatában pusztult el.

 

dsc_0453.jpg

A felszínre bukkant híd maradványai és a túloldalt a vár helye...

 

 

A híd maradványai a hosszantartó aszály során most ismét a felszínre bukkantak, így a kutatók további munkákat és vizsgálatokat végezhettek a területen. Többek között megtakarították a folyó alját az ágaktól, és egyéb törmelékektől, hogy jobban képet alkothassanak a korabeli híd kinézetéről.

 

ok_dsc_0441.jpg

 

 

Töltsd le és hallgasd meg Hay András újságíró által készített riportot:

Cikkajánló
Miben segíthetünk?