Új családhoz kerültek a bajba jutott kuvikfiókák

A madaraknál a fiókák adoptálása egy jól bevált folyamat, mivel azok nem szag alapján ismerik fel utódaikat. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek hat kuvikfiókának kellett új nevelőszülőket keresni.

A napokban a Pest vármegyében található Csemő településről értesítették a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) munkatársát, hogy egy régi állattartó telep épületeinek bontása során hat kuvik fióka került elő a tetőszerkezet alól. A fészküket vesztett madarakon úgy lehet a legjobban segíteni, ha azok természetes közegükben cseperedhetnek tovább, ezért a szakemberek már az elején ilyen megoldást kerestek.

Gyors egyeztetés után kiderült, hogy a DINPI munkatársai pont aznap ellenőrizték egy ismert kuvik odút a Tápió-vidéken, ami alkalmas lehet a bajba került fiókák befogadására. A nagykátai kuvik pár már 2022-ben is bizonyította két elárvult fiókánál, hogy jó pótszülők, sikeresen nevelték fel a „mostohagyerekeket” – olvasható a bejegyzésben.

Fontos szempont azonban, hogy az adoptáló bagolycsalád fiókái egykorúak legyenek az újonnan érkezett példányokkal, hogy jó eséllyel tudjanak felcseperedni. A segítségnyújtásra kiszemelt nagykátai odúba azonban csak két kuvikot tudtak elhelyezni a meglévő négy mellé. A további négy kis kuvik elhelyezésében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kollégái segítettek: ők tudtak helyet biztosítani a többi árván maradt bagolynak is.

Kuvik (Athene noctua)

A kis testű kuvik a nyílt, alföldi tanyás vidékeket kedveli, ahol főleg padlásokon, állattartó telepeken költ. Hazai állománya 1500-2500 pár körül mozog. Nappal is szem elé kerülhet. Szívesen elfoglalja a kifejezetten kuvikok számára tervezett mesterséges odút is. A kuvikról úgy tartják, hogy megjelenése szerencsétlenséget vagy halált jelent, ezért halálmadárnak is hívják. A baj, a hit szerint általában abban a házban következik be, amelyikre a kuvik rászáll. A régi görögöknél azonban a legnagyobb tisztelet jele volt, ha élő kuvikot ajándékoztak valakinek. A kuvik latin nevét is Pallasz Athénéről kapta. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi érték: 100 000 Ft

Kapcsolódó cikkek