Befejeződött a Normafa rehabilitációjának második szakasza a kiránduló családok és a sportolni vágyók nem kis örömére. A régóta várt infrastrukturális fejlesztések végre elkészültek, amely jócskán ráfért már a környékre, és amit személy szerint én is nagyon vártam. A bő hónapja átadott futópályát, és a többi fejlesztést most mi is szemügyre vettük.
Korábban minden egyes alkalommal, amikor erre jártam (gyalog, futva vagy kerékpárral) mindig ugyanaz a kérdés vetődött fel bennem: miért nem csinálnak már valamit a Normafával? Számomra érthetetlen, hogy Budapest talán legfontosabb zöldövezetének miért kellett ilyen sokat várnia a megújulásra. Új sétány, padok és játszóterek, új aszfaltút és futópálya János-hegyig, hogy csak párat említsek a legszembetűnőbb változások közül. És hogy miért is volt oly nagy szükség ezekre a fejlesztésekre? Mert nemcsak a XII. kerületiek, hanem az egész főváros ide jár pihenni, kikapcsolódni és edzeni.
Örömmel konstatáltam, hogy a fejlesztések során fő szempont volt a jármódok szétválasztása, aminek főleg balesetmegelőzési célzata van. A normafai Síház és a jános-hegyi Erzsébet-kilátó között húzódó kb. 2 km-es aszfaltutat korábban egyszerre használták a gyalogosok, a futók, a kerékpárosok, illetve a kutyasétáltatók és babakocsit toló családok, ami főleg hétvégenként okozott kisebb káoszt az előrehaladásban. Mára jól elkülönített és kényelmes utakon mehetnek egymás mellett a különböző sebességgel haladók. Így nem csak a baleset veszélye csökkent, hanem a bosszankodásé is, amit egy meglepetésszerű találkozás, egy kiugró kutya, vagy csak az előttünk haladó lassú tempója okozott.
A futópálya az aszfaltúttal párhuzamos, egy szegéllyel és bokrokkal elválasztott másfélméteres sáv, amely szélességével egyaránt alkalmas az egymással szembeni haladásra vagy az előzésre. A kényelmes haladást a modern futópályáknál már elengedhetetlen 3 cm-es öntött gumiburkolat biztosítja, amely remélhetően sokáig fogja bírni az időjárás folyamatos ostromát, illetve javítják, ha esetleg az szükségessé válik. Az új, kátyúmentes aszfaltút a korábbiakhoz képest keskenyebb lett, de a biciklizéshez vagy a görkorcsolyázáshoz így is tökéletesen megfelel. Persze autóval is el lehet rajta férni, de csak annak, akinek engedélye van a behajtásra, amit most már sorompós rendszer fog felügyelni.
Az aszfaltút és a futópálya között nemcsak egy zöld sáv, hanem a közvilágításért felelős intelligens lámpák is helyet kaptak. Sajnos ottjártamkor, nappal nem volt módom megtapasztalni a mozgásérzékelő lámpák működését, pedig biztos látványos lehet a sötétben egymás után felgyulladó fények sora. Az úttal párhuzamosan, a fák alatt haladó turistautat is felújították, lehetővé téve így a kényelmes haladást, külön a futóktól és a kerékpárosoktól. A széles, murvával döngölt erdei utat új padokkal, szemetesekkel és útjelzőtáblákkal látták el, ami így már inkább egy parki sétányra emlékeztet, semmint turistaútra, de a komfortja kétségtelenül vitathatatlan.
Az Anna-réten, és még korábban a Libegő felső állomásával szemben is új játszóteret építettek a régiek helyére, megannyi új játékkal, ivókúttal és mellékhelyiséggel. Ez utóbbi nagy hiánycikk volt errefelé, és most már nagyban hozzájárul a környék tisztaságához is. De nem csak a kicsiknek készült játszótér a Normafán. Ha nem vagyunk gátlásosak, akkor a manapság divatos, street workout névvel illetett tornapályán fejleszthetjük izmainkat, és mutathatjuk meg erőnket a járókelőknek. Én most inkább a rétesevést választottam az erőlködés helyett, hiszen ez is fontos része a Normafa régi-új dolgainak a „letesztelésében”. Jelentem, a rétes még mindig jó, bár úgy emlékszem, gyerekkoromban nagyobb volt egy adag.
A számos fejlesztés látványos változást hozott a Normafa látképébe. Valami végre elindult, megkezdődött, és a több évtizedes lepukkantságot megtörte a szándék és a tett. Hasznosak, praktikusak és esztétikusak a beruházás nyomán létrejött fejlesztések. De persze azért még akad mit szépíteni Budapest kedvenc kirándulóhelyén. Gondoljunk csak a Normafa sebeként éktelenkedő Hotel Olimpiára, vagy az egykor szebb napokat látott Disznófő étterem romos épületére. Ameddig ezekkel az épületekkel nem kezdenek valamit az illetékesek, addig a Normafa és környékének teljes rehabilitációjáról sem beszélhetünk. Bízzunk benne, hogy hamarosan erre is sor kerül. De addig is használjuk és élvezzük az új Normafát.
Kapcsolódó cikkeink:
Megújul a Normafa és Zugliget
A sziklaorom lábától a meggyes rétesig a Zöldön
