Június 21-én veszi kezdetét a csillagászati nyár. A nyári napfordulóhoz nemcsak a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka ködtődik, de az év során ilyenkor legrövidebb az árnyékunk is.
Június 21-én helyi idő szerint hajnali 4 óra 42 perckor eléri a Nap látszólagos pályájának legészakabbi pontját, ekkor pont a Ráktérítő fölött fog delelni, majd ezt követően megkezdi féléves útját a Baktérítő felé – írja az Időkép.
A csillagászatban ezt a napot nyári napfordulónak nevezzük, és azt a pillanatot jelöli, amikor a Nap pozíciója eléri legmagasabb pontját a pályáján, északon a Ráktérítőhöz, délen a Baktérítőhöz képest. Ezen a napon leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka (idén ez a péntekről szombatra virradó éjszakát jelenti).
A nyári napfordulót követően a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok egyre rövidebbek lesznek. Ám naponta csak lassan, néhány másodperccel, perccel kapunk kevesebbet a világosságból, így még sokáig számolhatunk sok világos órával, mire éreznénk a nappalok rövidülését.
„Egy másik érdekessége ennek a napnak, hogy ilyenkor delel legmagasabban az égbolton a Nap, Budapest szélességi körén nagyjából 66 fok magasan. A déli határ közelében ennél 1,5 fokkal magasabb, míg az ország legészakabbi pontján nagyjából 1 fokkal alacsonyabb a delelési szög. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ilyenkor legrövidebb az árnyékunk” – olvasható az idokep.hu-n. Ha érdekel, hogy lakóhelyeden, mikor delel a Nap, a Timeanddate oldalán megnézheted.
Messze északon, a 60. szélességi fok felett a nyári napforduló környékén a Nap sehol sem süllyed 6°-nál mélyebbre a látóhatár alá, ezért ilyenkor még éjszaka sem teljes a sötétség; ezeket a világos éjjeleket nevezzük fehér éjszakáknak. És hogy milyen az, amikor egyáltalán nem megy le a nap, az az alábbi videóban látható.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
