Hírek

Magyar tarszák különleges nászénekét hallhatjuk a Maros árterében

Alkonyatkor a Maros hullámterében érdekes szerenádnak lehetünk fültanúi. Elkezdődött a magyar tarszák nászidőszaka, amikor is a szerelemtől fűtött hímek ciripeléssel csalogatják magukhoz a nőstényeket.

Szerző:
TM
Fotó:
Mészáros András
2020. június 26.

Alkonyatkor a Maros hullámterében érdekes szerenádnak lehetünk fültanúi. Elkezdődött a magyar tarszák nászidőszaka, amikor is a szerelemtől fűtött hímek ciripeléssel csalogatják magukhoz a nőstényeket.

A magyar tarsza egy lassú mozgású, röpképtelen fürgeszöcskeféle, amely bennszülött (endemikus) faj a Kárpát-medencében, és a világon csak itt fordul elő. A hajdani sztyeppei életközösség egyik utolsó hírmondója, mintegy 10 ezer éve él a Pannon régióban – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Fura szerzet ez pufók kis szöcske. Zöld színével tökéletesen beleolvad környezetébe.

Lágyszárú, kétszikű növények zöld részeivel táplálkozik. A mozgásban izmos ugrólábai segítik. Szárnyai csökevényesek, ezért röpképtelen. A hímek a nászidőszakban ezekkel a szárnyvégekkel adják ki jellegzetes, ciripelő hangjukat.

106243095_1817155955092796_6765562863932980740_n
Fotó: Drahanovszki Gábor / Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

A hímek és nőstények között nincsen számottevő méretkülönbség (20-28 mm hosszúak), a gyengébb nem képviselői ugyanakkor könnyen megkülönböztethetők ívesen felfelé hajó, végén finoman fogazott, 14-15 mm hosszú tojócsövükről. Mindkét nemre jellemző bélyeg a fejen, az előhát oldalán és a szárnyszegélyen is végigfutó fehér sáv.

A nap jelentős részében a növényzetben rejtőzködő, a késő délutáni óráktól estig aktív magyar tarszának évente csupán egy nemzedéke van. Talajban áttelelő petéiből kora tavasszal bújnak elő a lárvák, amelyek májusban alakulnak át imágókká. A kifejlett egyedek földi pályafutása emberi mércével mérve rövid: életük július első felére véget ér.

A nőstények petéiket a földbe rakják, melyek akár 2-4 évig is életképesek maradnak (diapauzálnak) a talajban, így az esetlegesen elpusztult felszíni populáció legalább részben pótlódhat a következő évben.

Az Alföldön sokféle élőhelyen találkozhatunk velük. A Maros bökényi öblözetében egy felhagyott temetőben és a gát oldalán, néhány száz méteres hosszban különösen népes a populáció. Ha az esti órákban sétálva mostanság figyelmesen szemlélődünk, akár meg is pillanthatjuk a fűszálak tetején muzsikáló magyar tarszákat.

106004986_1817156048426120_6061669017961403138_n
Fotó: Drahanovszki Gábor / Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Tudtad?

A magyar tarsza (Isophya costata) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e röpképtelen szöcskeféle – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

Forrás: kmnp.hu

Cikkajánló