Tudástár

Már a Mátrában is fészkel a ritka pintyféle

Nem csupán életmódja, de táplálkozási szokásai is egyedivé teszik ezt a spéci csőrrel rendelkező szép énekesmadarat. Nézzük, mitől is érdekes a lucfenyők eme specialistája?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
Forrás:
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
2021. május 10.

Nem csupán életmódja, de táplálkozási szokásai is egyedivé teszik ezt a spéci csőrrel rendelkező szép énekesmadarat. Nézzük, mitől is érdekes a lucfenyők eme specialistája?

Ezeknek a mutatós kinézetű madárkáknak bizony a csőrük egyben a névadójuk is: az egymást keresztező csőrhegyeik láttán kapták a keresztcsőrű nevet. Főként ott bukkannak fel, ahol fenyőfák állnak, mivel fő tápláléka a fenyőmag. Az evolúciós versengés során kialakított speciális, keresztben álló csőrével szétfeszíti a fenyőtobozokat, közben nyelvével ügyesen a csőrébe veszi a magokat, morzsolgatja, míg a maghéj le nem esik róla, majd megeszi.

De nem csupán a táplálkozási szokása teszi egyedivé a keresztcsőrűt (Loxia curvirostra). Fészkelési szokásait tekintve is különleges madár. A szakirodalom szerint az év szinte bármely hónapjában fészkelésbe kezdhet, köztük a leghidegebb téli hónapokban is. Ez azt jelenti, hogy a csupasz utódok sokszor erős fagyok közepette cseperednek fel a fészekben. Igazi kihívás lehet ez az apró fiókák számára – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó mintegy 16 centiméter hosszú madárfaj Észak-Amerika, Ázsia és Európa északi területein honos. Hímje téglavörös színű, míg a tojó olajzöld, sárga farcsíkkal. A fészekalja három-négy tojásból áll, a szülők addig táplálják a fiókákat, míg csőrük nem erősödik meg annyira, hogy a tobozpikkelyeket önállóan is szét tudják nyitni. Szeret csapatokban mozogni, és a fenyőtobozokon fejjel lefelé lógva táplálkozni.

Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Ahogy írják, hazai fészkelő állományáról nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre. Középhegységeinkben és a Nyugat-Dunántúlon feltételezhetően rendszeresen költ, azonban nagyon kevés esetben sikerült bizonyítani a fészkelést. Ezért is örvendetes, hogy április elején Galyatető térségében sikerült megfigyelni egy frissen kirepült fiókát vezető párt, ami ezzel az első bizonyított mátrai fészkelést jelentette.

Ha még nem láttál keresztcsőrűt, itt megnézheted:


Cikkajánló