Programok

Meglestük az erdő apró lámpásait Vácrátóton

Ha a mesébe illő természeti jelenségek tárházából kellene válogatnunk, akkor a szentjánosbogarak rajzása jó eséllyel indulna az első helyért. A bogarak különleges esti násztáncát a leggazdagabb hazai növénygyűjteményben, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus kert kanyargós ösvényein sétálva csodáltuk meg.

Szerző:
Hidvégi Brigi
Fotó:
Gulyás Attila
2019. június 25.

Ha a mesébe illő természeti jelenségek tárházából kellene válogatnunk, akkor a szentjánosbogarak rajzása jó eséllyel indulna az első helyért. A bogarak különleges esti násztáncát a leggazdagabb hazai növénygyűjteményben, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus kert kanyargós ösvényein sétálva csodáltuk meg.

A kert már önmagában is megér egy (vagy több) látogatást, sötétedés után, az ide-oda libegő, világító bogarak látványával megspékelve pedig tényleg olyan, mintha egy mesekönyv lapjai kelnének életre a szemünk előtt.

 

jun-24c_002-2.jpg

Gyülekező; egy este maximum 80-an vehetnek részt a vezetésen, a séták két részletben indulnak 


Ahogy szakvezetőnk, Sólyom Barbara kommunikációs programfelelős ráhangolódásképp elmondja, a 27 hektáros kert nagyjából 200 éves, és eleinte magánkézben volt. A leghíresebb hajdani tulajdonosa gróf Vigyázó Sándor, aki 1871-ben tett rá szert, és folyamatosan szépítgette, fejlesztette, gazdagította a növényállományát. Végül a vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, a kert pedig 1961-ben megnyílt a nagyközönség előtt.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A kastélyépület nem az eredeti, az újabb 1930 óta áll itt

 

Sétánkat az egykori gazdasági bejárattól kezdjük, ahol a régi magtár épületében, a mai Berkenyeházban gyerekeknek szóló interaktív kiállítást találunk, a hosszúkás, tornácos épületben pedig anno a gazdatisztek, most pedig vendégkutatók és gyűjteményvezetők laknak. Azt is megtudjuk, hogy jelenleg nagyjából 13 ezer növényfajnak ad otthont a kert, és aki mostanában napközben látogat ide, megnézheti például az üvegházban termő banánt és papaját, na meg a virágzó vaníliát.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A kertben kis hidak, tavak és 200 éves fák nyújtanak idilli helyszínt egy kellemes sétához 

 

A változatos élőhely, a füves, bokros, cserjés részek, fák, tavak igazi paradicsomi környezetet teremtenek a szentjánosbogaraknak a megfelelő páratartalommal, ami kb. 45% fölött kedvező számukra. A násztánc kezdete elméletben a nappalok rövidülésével áll kapcsolatban, de a hőmérsékleti viszonyok is jócskán befolyásolják. Erre jó példa, hogy tavaly az enyhe tél miatt már május 28. körül megkezdődött a rajzás itt a botanikus kertben, és június közepére véget is ért, idén viszont nagyjából akkor indult. Most már több mint egy hete tart, úgyhogy mi a végére érkeztünk, de szerencsére még így is bőven láttunk rovarokat, amelyek az utolsó pillanatban keresik a szerelmet.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Az arborétum Manó nevű macskája kíváncsian követi a látogatókat 
 

A hölgyek cseppet sem vonzóak

 

A Földön élő nagyjából 2000 szentjánosbogárfaj közül Magyarországon hárommal találkozhatunk: a nagy, a kis és a törpe szentjánosbogárral (Lampyris noctiluca, Lamprohiza splendidula és Phospaenus hemipterus). A levegőben lebegő egyedek kizárólag a hímek, szárnyuk ugyanis csak nekik van. A nőstények a fűben várnak rájuk, és leginkább egy furcsa, hatlábú hernyóra hasonlítanak. A nagy szentjánosbogár nősténye barna, kb. másfél centis, a kis szentjánosbogáré 1 cm hosszú, dundibb és fehér, a törpeszentjánosbogár-lányok pedig feketék, a fejük a tücsökére hasonlít, és szintén nagyjából egy centisek. A séta során az első kettőre rá is akadunk a földön, így van alkalmunk jó alaposan megfigyelni a nem túl attraktív szerzeteket.

 

Fotó: Maurice Tricatelle
Fotó: Maurice Tricatelle

A nagy szentjánosbogár nősténye 


A hímek esetében már sokkal elenyészőbb a különbség, mindannyian feketések-barnásak, és mivel létezik nagydarab kis szentjánosbogár és kisméretű nagy szentjánosbogár, könnyű őket összekeverni. Abban azonban megegyeznek, hogy jókora, félgömb alakú szemeik lefelé irányulnak, hogy könnyebben megtalálják életük párját, aki a földön heverészik. Közös nyelvük a fajonként eltérő fényjelzés, amit az alsó két hasi szelvény bocsát ki, a a kis szentjánosbogár nőstényénél pedig több világító pont is látható a potrohon.

 

A fényes pontok megjelennek

  

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A rovarok fotózásával sokan próbálkoznak 

 

Amikor a rendszertani gyűjteménynél járunk, már kezd sötétedni, de a dombról így is klasszul szemügyre tudjuk venni a kert egyik legérdekesebb részét. Középen egy borbolya áll, ez adja a gyűjtemény legyező formájának közepét, innen indul ki a térben levetített családfa, ami a Soó Rezső botanikus által felállított, az 1950-es években (a kiépítés idején) legmodernebbnek tartott növényrendszertani elképzelést tükrözi - magyarázza Barbara.

 

jun-24c_019-2.jpg

A rendszertani gyűjtemény origója, a borbolya, lent pedig különböző ágyások

 

Egy-egy ágyásban a rendszertanilag összetartozó növényeket találjuk, de vannak tematikus részek is: falusi kert, fűszer- és gyógynövények, valamint az illatos ágyás például citrom- és kakukkfűvel, mentával. A botanikus kertben még három nagy gyűjteményt találunk ezen kívül: az üvegházit, az évelő és sziklakerti növényeket, illetve a fás-cserjés gyűjteményt, ez utóbbi most nekünk a legfontosabb a szentjánosbogarak szempontjából.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Minél beljebb haladtunk és minél sötétebb lett, annál több szentjánosbogarat fedeztünk fel 


Tovább is haladunk a fák sűrűjébe, ahol lassan feltűnik egy-egy világító pötty, mintha apró LED-lámpák lebegnének a bokrok között. Vagy éppen mécsesek: innen is kapta a szentjánosbogár számos nevének egyikét, ugyanis mécsbogárnak is hívják, de régebben a villancsó és az éjjel tündöklő bogaracska kifejezések alatt szintén őt értették. Egyelőre még csak vadászgatjuk őket, és ha valaki felfedez egyet, örömmel mutogatja a többieknek. Ahogy egyre beljebb haladunk a kertbe, és ezzel párhuzamosan sötétebb is lesz, egy idő után már nem kell keresgélni a fényes pontokat.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A még jelentős fény és a nagy távolság miatt nem egyszerű a nász fotózása, főleg így a végefelé: középen lent, és jobb oldalt fent látható egy-egy példány nyoma 

 

Fotó: blackrabbit3/ Adobe
Fotó: blackrabbit3/ Adobe

Az interneten felbukkanó, meghökkentően látványos fotók nagyrészt számítógépes kreációk, hiszen a sötétben a mozgó bogarak már hosszú utat tesznek meg a képen. Szabad szemmel azonban közel sem ezt látjuk
 

A szentjánosbogár életútja

 

A földön kevesebb fénypöttyöt látunk, úgy tűnik, a hölgyek zöme már elkelt, vagy éppen csak nehezebb észrevenni őket. Egyébként a nőstények még „integetnek” is a talajról, hogy felhívják magukra a hímek figyelmét, potrohukat felemelik, megbillentik. A rajzás általában 10 napon keresztül tart, amelyik rovar nem talál párra, az dolgavégezetlenül pusztul el, de akkor is ugyanez a végkifejlet, ha sikerül nyélbe ütni a nászt.


Bár kinézetre teljesen eltérőek, a szentjánosbogarakban és a tiszavirágokban sok a közös vonás: nászidőszakuk nagyjából egy időre tehető, és kifejlett állapotban egyik sem él sokáig. Míg a tiszavirágok csak néhány órát, a szentjánosbogarak kevesebb, mint két hetet, és ami a legfőbb párhuzam, hogy ebben az életszakaszban mindkét rovar számára csupán egyetlen, mindent felülíró cél létezik, ami nem más, mint az utódnemzés.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Apró fényfolt a fűben: a szentjánosbogár nősténye csak a megfelelő hímre vár


A szentjánosbogár-nőstény párzás után már nem világít tovább, három nap alatt lerakja 50-100 petéjét, és elpusztul. 20-35 nap múlva viszont új élet születik, kikelnek a lárvák. Érdekesség, hogy ezek szintén világítanak, de teljesen más okból. Így jelzik a többi élőlény számára, hogy nem érdemes megkóstolni őket, mivel mérgezőek. Ami a lárvák étlapját illeti, első helyen a náluk sokkal nagyobb csigák szerepelnek rajta, amelyeket úgy terítenek le, hogy rágóikkal sebet ejtenek rajtuk, emésztőnedveik segítségével pedig feloldják a csigaszöveteket, hogy azokat kényelmesen elfogyaszthassák.


Az elkövetkezendő egy-két évben a lárvák hatszor vedlenek, és amikor elérik a végleges, kb. 25 mm-es hosszt, bebábozódnak. Ezután már csak 8-15 nap telik el, és május-június tájékán előbújnak a kifejlett bogarak. Ekkor már nem esznek semmit, minden erejüket bevetik a szaporodás érdekében, és a körforgás újraindul.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A botanikus kert lakói a szarvasbogarak is, nekik szintén mostanában van a nászidőszakuk 

 

A fénykibocsátás titka

 

Kis hidakon kelünk át a patak felett, és egy sötétben is látványos, mesterségesen kialakított, sziklás szurdokvölgynél is elhaladunk. A kis nyiladékokban, cserjesávok mentén egyre feltűnőbbek fénypöttyök. Úgy tűnik, a bogarak nem tartanak az embertől, időnként egészen közel szállnak hozzánk. Néhányan óvatosan a tenyerükbe fognak egyet-egyet, így mindannyian meg tudjuk csodálni a világító szelvényeket.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

A nőstényeket észrevenni nem, de „elkapni” és közelről megfigyelni már könnyű


A szentjánosbogarak nagyon hatékonyak, a felhasznált energia 98%-ából képesek fényt előállítani egy különleges kémiai reakció során. A biolumineszcenciához, azaz a fénykibocsátáshoz egy luciferin nevű szerves vegyületre van szükségük, illetve vízre, oxigénre és luciferázra. Utóbbi enzim indítja be a folyamatot, melynek során a luciferin oxidálódik, amiből megszületik a fény. A bogarak képesek szabályozni az oxigénáramlást, így lényegében csak akkor világítanak, ha „akarnak”. Ez naponta átlagosan egy órát jelent esténként - a „lámpaoltás” rendszerint 10 óra tájában következik, utána elsötétül az erdő.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

 

Még ebben az évben is több helyen megcsodálhatod a szentjánosbogarak rajzását, Bogármester
országszerte szervez hasonló sétákat.. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében a Baradla-barlangtól induló, háromórás sétán vehetsz részt június 29-én. Eplényben idén már 3. éve tartanak szentjánosbogár-túrákat, melyek különlegessége, hogy akár libegőzéssel is össze lehet kötni a programot. Az utolsó séta június 25-én este lesz. A Zirci Arborétumban viszont még 26-án, 28-án és 30-án is tartanak szentjánosbogárlest, ide kattintva tudsz rá jegyet venni. 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

A természet bámulatos műsora - Tiszavirágrajzás

Az aszkéta lámpása, avagy a nagy szentjánosbogár

A szentjánosbogár a fény nemzetközi évének bogara

Különleges hazai forgatási helyszínek, ahol kirándulhatsz is

Cikkajánló