Túraajánlat

Mennyire ismered a Pilist?

Sokan jártasak a Budai-hegyek és a Dunakanyar között húzódó vidéken, de a Pilis Kincsei elnevezésű érintőpontos jelvényszerző túrával jó néhány újdonságot is felfedezhetünk hazánk e roppant változatos, látnivalókban gazdag szegletében.

Szöveg:
Fotó:
Gulyás Attila
2021. július 28.

Sokan jártasak a Budai-hegyek és a Dunakanyar között húzódó vidéken, de a Pilis Kincsei elnevezésű érintőpontos jelvényszerző túrával jó néhány újdonságot is felfedezhetünk hazánk e roppant változatos, látnivalókban gazdag szegletében.

A legtöbb kiránduló számára a Pilis egyet jelent a panorámás Dobogó-kővel, a Dunakanyar fantasztikus látványával, a vadregényes Rám-szakadékkal vagy a népszerű erdei piknikezőhelyeiről ismert Apát-kúti-völggyel, pedig ezek a nagyszerű helyszínek a Visegrádi-hegység értékeit gyarapítják. A tévedés részben abból fakad, hogy évtizedekkel ezelőtt a Visegrádi-hegységet és a Pilis hegységet „Pilis” néven egy kalap alá vették, részben pedig abból, hogy a két szomszédos hegyég között nincs éles határ.

Egy túra során a laikusok számára sokszor fel sem tűnik, hogy már nem fehér mészkősziklákon, hanem vulkanikus eredetű, szürke andeziten lépdelnek, illetve az addig szelídebb, legömbölyödött mészkőformákat tagoltabb és élesebb sziklaalakzatok váltják. Ha a délen húzódó Nagy-Kevély látványos ormára és az északon magasodó Vadálló-kövekre gondolunk, rögtön szembetűnik e két táj közötti különbség, s ez a kontraszt csak fokozódik, ha alaposabban is megismerjük a környéket. Mindehhez A Pilis Kincsei elnevezésű jelvényszerző túra nyújt kiváló tematikát, amely kevés megkötéssel, de annál több helyszínnel kívánja bemutatni hazánk leglátogatottabb erdőségeit és hegyeit a bennük rejlő természeti, történelmi és kulturális értékekkel.

Túratippek a kincsek begyűjtéséhez

A túramozgalom összesen 50 (10 kötelező és 40, a túralapon felsoroltak közül szabadon választható) pont felkeresésével teljesíthető. Mi dönthetjük el, hogy merről, milyen sorrendben és mennyi idő alatt járjuk be a helyszíneket, a kaland így nem csupán az emblematikus látnivalókról, hanem az azokhoz vezető útról is szól. Ezekhez a túrákhoz kívánunk pár hasznos ötletet adni, hogy a pontgyűjtögetés hatékony, ugyanakkor élményekben gazdag legyen. Induljunk el hát első felfedezőutunkra, amely panorámás sziklacsúcsoktól látványos barlangokig, a csodatévő kúttól egy vadregényes szurdokig közel 23 km hosszan vezet, 10 felkeresendő helyszínt érintve.

1. A Pilis déli bástyájától Pilisszentkeresztig

A Pilis legdélebbi magaslata a Kevélyek sziklaszirtes vonulta, amelynek fantasztikus panorámáját mi Budakalászról a zöld úton elindulva fogjunk elérni. Mielőtt azonban felkapaszkodnánk az Ezüst-, illetve a Nagy-Kevély begyűjtésre váró pontjaihoz, az egyesek szerint „Ősbuda romjait” rejtő Monalovac 274 m-es magaslata mellett is elhaladunk. Ezt a helyszínt már csak azért is érdemes felkeresni, hogy némi képet kapjunk az Ősbuda-elméletekről, valamint azokról a helyekről, ahol a „kutatók” megtalálni vélték az „elveszett” várost.

Érdekes sziklaalakzatok látványában a Kevély tetején is részünk lehet, de ekkor már a piros turistajeleket követjük.

Az 500 m-es magasságban húzódó gerincen a kilátás mellett két bélyegzőlenyomatot is begyűjthetünk, majd a Kevély-nyeregből a sárgát követve leereszkedünk a Kis-Kevély oldalában tátongó Mackó-barlanghoz. Az egykoron medvék otthonául szolgáló, hatalmas szájú üreg a meredek hegyoldal sűrű lombjai között bújik meg. Innen alig nyílik kilátás, de a sárgán továbbhaladva kisvártatva felérünk a kiírásban kötelező pontként szereplő Oszoly-csúcsra, ahonnan a Pilis egyik legszebb látképe tárul elénk.

Innen leereszkedünk Csobánkára, ahol távunk felénél járva akár be is fejezhetjük a túrát, de ha jó erőben vagyunk, Pilisszentkeresztig nem túl nehéz terepen további élményekben lehet részünk. Az egyik ilyen látványos helyszín a Csobánka közelében található Macska-barlang, amely az előbb említett Mackó-barlanghoz hasonlóan kapta a nevét. Ebbe az összesen a 139 m hosszú járatba is beleshetünk egy kicsit, de bejárásához már barlangtúrázói jártasság és felszerelés szükséges. Észak felé követjük tovább az ide elvezető kék jeleket, amelyek egy erdei búcsújáró helyhez és a csodás gyógyulásokról tanúskodó Szent-kúthoz, majd pár km-rel később a vadregényes Dera-szurdokba vezetnek. A sziklás patakvölggyel, kis vízesésekkel és fahidakkal hívogató erdő a környék legszebb természeti értékei közé tartozik. A szurdokból kiérve már csak pár lépés választ el minket Pilisszentkereszttől, amelynek nyugati határában – alig pár száz m-re a buszfordulótól – a ciszterci kolostorrom és a Klastrom-kút igazolópontjait is begyűjthetjük.

2. Tekergés a Pilis körül

Kilenc igazolópontot érintő pilisszántói körtúránk 20 km hosszú. Ebből az egyik, a kiindulópontunknál található Szent Antal-templom, kötelező érintőpont. Már innen is jól látszik a 756 m magas Pilis, rajta a körpanorámás Boldog Özséb-kilátóval, ahova a túránk vége felé fogunk megérkezni. Előtte viszont teszünk az ék alakú hegy körül egy nagy kanyart, amelyet nyugatnak indulva kezdünk meg a sárga keresztet követve, de rögtön a hegylábnál egy kis kitérőt teszünk a mára kultikussá vált Boldogasszony-kápolnához, ahol nemcsak Makovecz Imre egyedi építményét tekinthetjük meg, de a délen elénk táruló kilátást is megcsodálhatjuk. A Pilis falként magasodó oldala alatt érünk át Klastrompusztára, miközben elhaladunk a Basina hegynek aligha nevezhető igazolópontja közelében.

Klastrompusztán a pálos kolostorrom mellett bélyegzőt is találunk, illetve büfét, ahol felfrissülhetünk. A sárga jelzés felkapaszkodik a világháborús emlékeket őrző Pilis-nyeregbe, ahol szintén pecsételünk, majd innentől már a zöld jeleket követve fedezzük fel a Fekete-kő panorámás sziklaszirtjét, illetve a Két-bükkfa-nyerget követően a római út ma is kivehető kövezetét. Ekkor már a Pilis keleti oldalában járunk, amely többek között egy roppant látványos, boltíves sziklaalakzatot is rejt. Ez a térképen is jelzett Vaskapu, amelyhez egy jelzetlen ösvény vezet, és ahonnan majd a róla elnevezett völgyben fogjuk folytatni az utat. A Pilis platóján követhetjük az aszfaltutat vagy a jóval hangulatosabb, zöld jelzésű ösvényt, amíg végül felérünk Pilis tetejére. A pálos rend megalapítójáról, Boldog Özsébről elnevezett kilátónál pecsét és igazi madártávlat vár minket. Innen szinte az egész Pilisre rálátni, de a Pilisszántóra vezető, szerpentines lejtmenetünk közben is bőven lesz részünk kilátásban.

3. Szentendréről a pompás Dunakanyarig

Soron következő túránk sem hosszabb 20 km-nél, annak ellenére sem, hogy a térképen jelentősnek tűnik a távolság. Szentendre skanzenjétől – amely kötelező pont – indulunk, bár a szabadon választható helyszínek között ott találjuk a belvárost is, amelynek ódon utcáit mindenképp érdemes megismerni, ha korábban még barangoltunk itt. Ugyanakkor a skanzen is egy kihagyhatatlan hely, ezért itt se csupán bélyegezzünk, hanem fedezzük fel a népi hagyományok báját és hangulatát is.

Szentendrét elhagyva a sárga jelzéseket követve hódítjuk meg a Vörös-kő panorámás helyszínét. Innen elsősorban a Szentendrei-szigetre, a Naszályra és a Cserhát dimbes-dombos vidékére láthatunk rá.

Minél északabbra járunk, annál jobban változik a táj, és ezt főként a Pap-rét ellenőrző pontja után fogjuk megtapasztalni. Innentől az Országos Kéktúrát követve, sűrű erdőn átkelve – a Borjú-fő természetes kilátóhelyét is érintve – fogunk megérkezni Visegrádra, illetve a Dunához, ahol jó pár pontot begyűjthetünk. Az egyik ilyen hely a Nagy-Villámon emelt Zsitvay-kilátó, ahonnan festői látkép tárul elénk a Dunakanyarra és a szemközti Börzsönyre, de a közeli fellegvárból is fantasztikus a kilátás, ahol pecsételnünk kell. Visegrádon akár egy egész napot is eltölthetünk a történelmi emlékek felfedezésével, amelyek közül a királyi palota és a Salamon-torony is szerepel a listánkon. Ezzel a túrával akár 10 pontot is összeszedhetünk.

4. A pomázi félkör

Egy roppant lenyűgöző és egyben emblematikus pilisi helyszínnel kezdjük meg a Pomázhoz tartozó Kiskovácsiból indított túránkat. Az országúttól alig pár száz m-re található Holdvilág-árokról szinte mindenki hallott. A misztikus sziklaárok mélyén még ma is sokan kutatják történelmünk gyökereit. Az egyedi hangulatot árasztó Holdvilág-árok bámulatos helyszín, amely tematikánk szerint is kihagyhatatlan látnivaló. Innen némi kanyargással gyűjthetjük be a Gyopár-forrás és a Nagy-Csikóvár pontjait, igaz, ezek nem kötelezőek, így akár egyenesen is mehetünk a bővizű Lajos-forráshoz. A forrástól mindössze 2 km-re fekvő Vasas-szakadékot viszont semmiképpen se hagyjuk ki!

A nem túl hosszú, ám annál mélyebb és szűkebb hasadék suvadással jött létre, ami a sok millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység során kialakult andezitrétegek fantasztikus látványát tárja elénk.

Aki nem tart a helyenként csak karnyújtásnyi helyet adó, mintegy 20 m magas sziklafalaktól, az be is merészkedhet a szűk szorosba. A következő pontunk a Czibulka János menedékház a Kő-hegyen, amely igaz turistaoázisként várja vendégeit. E kiváló hely panorámáját már visszavette a felnövő növényzet, de nagyon nem kell búslakodnunk, ugyanis a közeli Petőfi-pihenő sziklateraszáról – amerre mi is folytatjuk az utunkat – tökéletes rálátásban lesz részünk utunk végállomására és a szemközti Kevélyekre. A több igazolópontot tartogató Pomázra meredek ereszkedést követően érkezünk meg. Rajtunk áll, mely helyszíneket keressük fel: a „Magyar Várnál” bélyegzéssel, míg a Holdvilág-árkot kutató Sashegyi Sándor sírjánál és a klarissza kolostornál fotóval igazolhatjuk ottjártunkat. Ez a túra mind a 9 említett helyszín felkeresésével sem hosszabb 20 km-nél.

5. Visegrádi sziklás kalandok

Élménygazdag túrában lehet részünk, ha Pilisszentlászlóról indulva – utunk során 16 pontot felkeresve – a hazai természetjárás „történelmi fellegvárának” tekinthető Dobogókőt vesszük célba. Mintegy 30 km távot kell leküzdenünk, továbbá szintből is kijut majd, de megéri belevágni. Eleinte az Országos Kéktúra jelzéseit követve eljutunk a hangulatos patakvölgyben megbúvó Kárpát-forráshoz, a Sikárosi-rét alpesi tájat idéző lankájára, majd megkezdjük az emelkedést a Király-kúti kunyhó remek pihenőhelyéhez. Már eddig is mesés vidéken jártunk, de a java még hátravan. Hamarosan felérünk a Dunakanyar legszebb kilátópontjához, a fenséges panorámát nyújtó Prédikálószékhez, ahonnan már csak pár lépésre vannak a különböző sziklaalakzatokkal gyönyörködtető, szintén pazar kilátást nyújtó Vadálló-kövek.

A völgyben a Szentfa-kápolnánál pecsételünk, majd eldönthetjük, hogy kitérőt teszünk Dömösre teszünk kitérőt, hogy begyűjtsük a listánkon szereplő prépostsági romokért és a még nagyobb kitérőt igénylő diósi római erőd romjaiért járó pontokat, vagy egyből a vadregényes Rám-szakadék felé vesszük az irányt. Természetesen túratematikánkból ez a helyszín sem maradhat ki, ami sokadik alkalommal is megunhatatlan kalandot tartogat gyereknek és felnőttnek egyaránt. Innen meredeken felhágunk a Szakó-nyereg pecsételőhelyére, de útközben az Árpádvár meredek kúpját is meg kell másznunk, ha igényt tartunk az itt kihelyezett igazolókódra. A Szakó-nyeregből a három igazolópontot is tartogató Dobogókőre a Tost-sziklák mellett elhaladó, Téry Ödön nevével fémjelzett úton érünk fel. Újfent nagyszerű kilátásban lehet részünk, mind a gerincen vezető ösvényről, mind a Dobogó-kő kilátóteraszáról. Nézzük meg a régi turistaházban berendezett turistamúzeumot, keressük fel az I. világháborús emlékművet, továbbá a látványos Thirring-sziklákat se hagyjuk ki!

6. Két hegység határán

Pilismarót és Kesztölc között egy kb. 16 km-es úttal 7 igazolópontot is felkereshetünk. Ez a túra kilátásokban és eldugott helyekben is bővelkedik, ahol akár meg is szállhatunk. A pilismaróti bélyegzést követően a hangulatos Miklós deák völgyben dél felé haladunk, egészen pontosan a Hamvas-kőhöz, ahol fényképpel igazolhatjuk, hogy ott jártunk. Az Aranka-forrásnál visszatérünk a piros turistajelzésre, felkapaszkodunk a Hirsch-obeliszk panorámás pihenőjéhez, majd 2 km múlva elérjük Pilisszentlélek pálos kolostorromját.

A nyugalmat árasztó emlékhelytől csak pár lépés a völgy aljában megbúvó, idilli kis falu, amelyen át is haladunk, mielőtt egy meredek kaptatón feljutunk a Sasfészeknek is nevezett Fekete-hegyi kulcsosházhoz, amely egy rendkívül klassz erdei szálláshely.

Az egyedi épület teraszáról főként Esztergomra és környékére láthatunk rá, ahol majd szintén portyázni fogunk, de előtte még a Kétágú-hegy kilátópontjánál pecsételünk, illetve a fehérlő sziklákról leereszkedünk Kesztölcre.

7. Esztergom és környéke

Esztergomban kötelező pontként a Keresztény Múzeumot kell felkeresnünk, de a listánkon a vár és a város fölé magasodó vaskapui Brilli Gyula menedékház is szerepel. Érdemes terepi pontkeresésünket utóbbi helyről indítani, majd a Vaskapu- és a Búbánat-völgyön át elgyalogolni a Szamár-hegyre, illetve a Hideglelős kereszthez, amely pontok begyűjtéséhez mindössze 9 km-t kell sétálni. A Dunára és a fantasztikus látványt nyújtó Helembai-hegység szikláira kilátást engedő kereszttől meredek ereszkedéssel érjük el a 11-es főutat, amelyen busszal juthatunk el Esztergomba, Szentendrére vagy akár Budapestre is. A hét különálló útra felfűzött jelvényszerző túránk igazolópontjai közül csupán párat nem említettünk, de az ajánlott útvonalaink bejárásával így is sokkal több helyszínre juthatunk el, mint amennyi a jelvény megszerzéséhez szükséges. Ne feledjük, bármerre is járunk, a lényeg a természetjárás és a felfedezés, a jelvény csak emléke, nem pedig célja a kalandnak!

Infók A Pilis Kincsei túrához

A túramozgalom 10 kötelező és 40 – a túralapon közül felsoroltak közül – szabadon választható pont felkeresésével teljesíthető. Az igazolás bélyegzéssel, illetve néhány esetben fotó készítésével történik. A túramozgalom teljesítése nincs meghatározott útvonalhoz vagy időhöz kötve. A sikeres bejárást a szervező, Orbán Imre bírálja el, akinek az elérhetőségét A Pilis Kincsei túramozgalomnak a teljesitmenyturazoktarsasaga.hu oldalról ingyenesen letölthető igazolólapján találjátok. Díjazás: jelvény, amelynek ellenértéke 1000 Ft.

A cikk a Turista Magazin 2020. szeptemberi számában jelent meg.

Cikkajánló