Túraajánlat

Különleges sziklák, ahol eláll a lélegzeted

Magyarországon rengeteg látványos természeti képződmény található. Ilyenek például azok a különleges sziklaalakzatok, amelyek már önmagukban is csodás, olykor meghökkentő látványt nyújtanak. Összeállításunkban öt kivételes hazai sziklaformációt mutatunk.

Szöveg:
Fotó:
Gulyás Attila (Kimelt kép)
2021. április 8.

Magyarországon rengeteg látványos természeti képződmény található. Ilyenek például azok a különleges sziklaalakzatok, amelyek már önmagukban is csodás, olykor meghökkentő látványt nyújtanak. Összeállításunkban öt kivételes hazai sziklaformációt mutatunk.

1. Szentbékkálla kőtengere – Káli-medence

Kőtengereknek nevezzük azokat a 20-25 cm-nél nagyobb átmérőjű kőzetdarabokból álló, nagy területeket borító sziklatömegeket, amelyek vonulatai többek között a Káli-medence szélein, Salföldtől Kővágóőrsig, s onnan a Kis-Hegyes-tűig húzódnak. Leglátványosabb része Szentbékkálla mellett, a település határától nyugatra található. Ezek az óriási, néhol szoba nagyságú sziklák az egykori Pannon-tenger kavics- és homokturzásainak megkövesedett maradványai, amelyeket a szél, a csapadék és az erózió együttes munkája formált különleges alakú sziklákká évmilliók alatt. A kőtenger egyik szenzációja az Ingó-kő (vagy más néven Aligátor-szikla), amely egy hatalmas kőtábla, s ha a végére állsz, jó eséllyel megmozdul alattad. A geológiai különlegesség mellett látványnak sem utolsó, ahogy a szanaszét heverő, kisebb-nagyobb szürke sziklákat helyenként mohák, zuzmók és kisebb-nagyobb természetes „madáritatók” tarkítják. A kőtengert legkönnyebben Szentbékkálla központjából közelíthetjük meg az Országos Kéktúra jelzését követve.

Túratipp

Útvonal: Monoszló – Újhegy – Balatonhenye – Csere-kút – Fekete-hegy – Eötvös Károly-kilátó – Öreghegyi-kút – Töttöskáli templomrom – Szentbékkálla – Velétei palotarom – Kőtenger. Táv: 11 km. Időtartam: 5 óra. Jelzések: a sárga sávon Balatonhenyéig, onnan az Országos Kéktúra nyomvonalán a geológiai látványosságig.

2. Vadálló-kövek – Prédikálószék, Visegrádi-hegység

A Vadálló-kövek látványos sziklaalakzatai a Visegrádi-hegységben, Dömös fölött magasodnak. A különleges alakú képződmények vulkáni törmelékes kőzetből állnak, s egy hajdani vulkán kráterének maradványai, amelyeket a föld felszínformáló erői, az eső, a szél formált olyan egyedivé, hogy neveket is kaptak a turistáktól, mint Nagy-Tuskó, Árpád trónja, Függő-kő, Bunkó, Felkiáltójel. Ez az a hely, ahol nem szabad az időt sajnálni a nézelődésre, hiszen a látvány innen nem mindennapi a Rám-heggyel és Dobogókővel. A 20. század elején e sziklatornyok még a magyar hegymászók mászóiskolájaként szolgáltak. Mára a terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Pilisi Bioszféra-rezervátum magterülete. Tipp: ha már itt vagyunk, megéri elsétálni a közelben lévő Prédikálószékre (639 m), ahol a Dunakanyar egyik legszebb panorámája tárul a szemünk elé Zebegénnyel, Nagymarossal, Dömössel, Visegráddal és a Börzsöny csúcsaival.

Túratipp

Útvonal: Dobogókő (K, P∆) – Prédikálószék (P∆) – Vadálló-kövek (P∆) – Szentfa-kápolna (Z) – Rám-szakadék (Z) – Szakó-nyereg (P) – Rezső-kilátó (P) – Dobogókő. Táv: 16 km. Időtartam: kb. 7 óra. Szintemelkedés: 900 m. Edzettebb, jó kondícióban lévők számára ajánljuk.

3. Barát- és Apáca-sziklák, Bükk

A siroki várhegytől a kácsi Kecske-kőig húzódnak azok az egyedi sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezeket a látványos sziklaalakzatokat nevezzük kaptárköveknek, amelyek a bükkaljai kőkultúrával együtt 2016 júniusától felkerültek a hungarikumok listájára. E sziklakúpok anyagát, a riolittufát, a földtörténet harmadidőszakában zajló heves vulkáni működés hozta létre. Majd a későbbi lepusztulás során a tufafelszínbe mélyedő vízmosások a domboldalakat sziklás gerincekre, különálló tornyokra szabdalták. Az egyik ilyen, környezetéből kipreparálódott tufaképződményt a siroki vár szomszédságában, a Bükk csúcsa felé vezető OKT-jelzés mentén találjuk. A két, egyenként 6–8 méter magas sziklatornyot (a természet alkotta formájukra utalva) a helyiek találóan Barát- és Apáca-szikláknak nevezték el. A néphagyomány legendát is költött a sziklaegyütteshez, miszerint egy barát és egy apáca egymásba szerettek, szerelmük kitudódott, és a népharag elől levetették magukat a mélybe, ám az ugrás pillanatában kővé váltak. A sziklák mellett (továbbhaladva a kék jelzésen) van egy remek kilátóhely is, a tálszerű mélyedést formázó, kiugró sziklatömb, a Törökasztal, amelyen állítólag már a törökök is szerettek ücsörögni. Ezt nem is csodáljuk, mert a lapos kőről gyönyörű kilátás nyílik a siroki várra, a Bükkre és a Mátrára.

Túratipp

Útvonal: Sirok – Siroki vár – Barát- és Apáca-sziklák – Alma-lápa-tető – Kígyós-patak – Rozsnakpusztai erdészház. Táv: 7,5 km. Időtartam: 2,5 óra. Jelzés: kék sáv.

4. Lyukas-kő – Felső-vízesés, Mátra

Mátrakeresztestől alig 20 perces gyaloglással két kevésbé ismert, ám annál látványosabb sziklaképződmény is megközelíthető a Nyugati-Mátrában. A piros kereszt jelzésen eljuthatunk az Alsó-vízesés andezittömbjeihez, majd tovább a piros háromszögön a Felső-vízeséshez. Csapadékos időben mindkettő lenyűgöző látvánnyal ejt ámulatba. A Felső-vízesést még különlegesebbé teszi a felette magasodó, erózió által kilyukasztott sziklaképződmény, a Lyukas-kő, avagy más néven Sziklakapu. A borostyánnal és mohával benőtt, boltívszerűen átívelő andezitbreccsatömb az árnyas szurdokban már önmagában is remek fotótéma, de esős időszakban és hóolvadás után az alatta lezúduló víztömeggel minden fotóst kattintásra késztet. Az Alsó-vízeséstől nem messze pedig egy másik érdekes látnivalót is megnézhetünk, a Vidróczki- vagy Zsivány-barlangot, amelyet a legenda szerint egykoron a híres mátrai betyár is búvóhelyül használt. A sziklaüreghez a piros ómega jelzés vezet el.

Túratipp

Útvonal: Mátrakeresztes (P+) – Alsó-vízesés (P∆) – Felső-vízesés (P) – Mátrakeresztes (P, P+) – Ágasvári turistaház (K) – Mátra-bérc – Mátraszentistván – Mátraszentlászló – Galyatető. Táv: 15 km. Szint: 1000 m. Időtartam: 6,5 óra. A túra végig jól járható, jelzett ösvényeken; az Ágasvári turistaháztól Galyatetőig az Országos Kéktúra nyomvonalán halad. Közepes nehézségű túra, néhány combosabb emelkedővel és sok szép mátrai panorámával.

5. Pengő-kő, Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység számos jégkorszaki sziklaformációja közül az egyik legérdekesebb a regéci vár közelében megbúvó Pengő-kő. A 10–15 méter magas andezittorony nem csupán külalakra megkapó, de igazi geológiai különlegesség is egyben. A lapos tetőből kiemelkedő „kőbástya” úgy keletkezett, hogy a víz és a hó behatolt a sziklarepedésekbe, és ott ciklikusan megfagyva és felengedve szétrepesztette a sziklafalat, utat törve az úgynevezett kőpatakoknak, kőfolyóknak. Ilyen kifagyásos formákat felfedezhetünk a közeli Nagy Péter-mennykő 500 méter hosszú és 32 méter magas sziklafalán is. Míg a Pengő-kőhöz sajátos sziklakompozíciójáért, az utóbbihoz a pazar kilátásért érdemes felmászni, hiszen innen az egész Északi-Zemplént belátni, de még a füzéri vár is látóterünkbe kerül, bár az inkább csak fehér foltnak tűnik a távolból. Mindkét kifagyásos formaegyütteshez vezetnek jelzett turistautak. Regéc felől a kék háromszög jelzésen egy kellemes túrával egyszerűen megközelíthetők.

Túratipp

Útvonal: Háromhuta-Középhuta (S, K∆) – Sólyom-bérc (K∆, S) – Mlaka-rét (K) – István-kúti erdészház (K, K∆) – Nagy Péter-mennykő (K∆, K, K∆) – Pengő-kő (K∆, K, Z) – Rákóczi-kő (Z) – Regéc, regéci vár. Táv: 16,5 km. Szint: 550 m. Időtartam: 4 óra.

A cikk a Turista Magazin 2016. novemberi számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.


Cikkajánló