Tudástár

Mihez kezdünk a szúnyogokkal?

A szúnyogok idén nyáron nemcsak az estéinket, de a híreket is uralják. Nemcsak azért mert elképesztően sokan vannak, hanem azért is, mert új fajok is megjelentek, melyek új betegségeket is hozhatnak magukkal. Közben, a rovarvilágért aggódva, egyre többen állnak ki a biológiai gyérítés mellett.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
123RF.com
2019. június 29.

A szúnyogok idén nyáron nemcsak az estéinket, de a híreket is uralják. Nemcsak azért mert elképesztően sokan vannak, hanem azért is, mert új fajok is megjelentek, melyek új betegségeket is hozhatnak magukkal. Közben, a rovarvilágért aggódva, egyre többen állnak ki a biológiai gyérítés mellett.

Idén országszerte rekordmennyiségű szúnyoggal kell megküzdenünk. Nem túlzás, minden körülmény - a folyókon levonult árhullám, a rendkívül csapadékos május és a hirtelen jött meleg- a szúnyogoknak kedvezett. Ráadásul a szúnyoggyérítést nehezítette a június közepi hőségriasztás, majd a helyenként extrém mennyiségű esővel járó viharos időjárás.

 

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock


A szúnyoginvázió megfékezése jelenleg is zajlik, június végén 471 településen és 8 fővárosi kerületben végeznek irtás. Az hogy, mely területeken van leginkább szükség a gyérítésre, azt egy elsőre talán furcsának tűnő módszerrel, a csípésszám-méréssel derítik fel. „A mintavevő személy kiáll alkonyatkor egy olyan területre, ahol sok a szúnyog, és szippantócsővel begyűjti azokat a nőstény csípőszúnyogokat, amelyek 10 perc alatt a testére szállnak és megkezdik a táplálkozást. A kapott eredményt hattal megszorozva, megkapjuk az adott területre vonatkoztatott csípésszámot, vagyis azt, hogy egy óra alatt egy személyt hány szúnyog csíp meg”- tudtuk meg Mukics Dánieltől, az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sajtószóvivőjétől.


„A módszer elavultnak tűnhet, azonban ez a hivatalos és a legjobb, leggyorsabb mód a a szúnyogok számának és fajának meghatározására. Egy szakértő egy este 10-15 mintavételi pontot is könnyedén megvizsgálhat, az eredményekről még aznap este tájékoztathatja az érintetteket, így már másnap reggeltől el lehet kezdeni szervezni a gyérítést”


Hajóval, gumiabroncsokban utaznak a peték

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock


Az elmúlt években, ahogy a Föld több pontján is, egyre másra jelennek meg új szúnyogfajok. A nálunk honos 50 faj mellett három invazív fajt írtak eddig le. A koreai csípőszúnyog (Aedes koreicus), az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus) és az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) is eredetileg szubtrópusi klímán élnek. Ez utóbbi faj terjeszti például a nyugat-nílusi, a dengue illetve a chikungunya-lázat.


Az újonnan megjelent fajok feltérképezése itthon is elkezdődött már. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont egy felhívást is közzétett, melyben kérik, aki észleli az ázsiai tigrisszúnyog vagy más néven ázsiai zebraszúnyog megjelenését, jelezze ezt feléjük.

 

A betolakodó fajok terjedését nemcsak a klímaváltozás, de a globális kereskedelem is segíti, például a használt gumiabroncsok hajóval történő szállítása. A használt abroncsokban összegyűlő vízben a csípőszúnyogok kifejlődnek, majd párzás és vérszívás után lerakják petéiket is oda. A kiszáradt tojások pedig hosszú ideig életképesek maradnak, akár egy másik kontinensig is eljuthatnak. A fajok áttelelését az enyhébbé váló telek segítik, de a nagyvárosokban a csatornarendszerben vagy a metróhálózatban télen is ideális hőmérsékleti viszonyokat találnak.


Biológiai vs. kémiai gyérítés

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock


A napokban felkerült egy kis videó az internetre, melyen különböző rovartetemek hevernek egymás mellett. Az állatokat egy olyan területen találták, ahol közvetlenül előtte légi szúnyogirtást végeztek. Az elpusztult vagy haldokló rovarok közt van például orrszarvúbogár, vannak fürkészdarazsak, rózsabogarak, legyek.

 

Mukics Dániel szerint az irtószerből hektáronként mindössze fél litert permeteznek ki. Egy négyzetméterre egy gramm tízezred része jut csupán a hatóanyagból, pont azért, hogy a legkisebb mértékben terhelje a környezetet, és csak a célzott szervezetek pusztulását okozza. "Ebben a mennyiségben az irtószer a szúnyogokra és azokhoz hasonlóan érzékeny rovarokra veszélyes, mint például a muslicákra, vagy repülő levéltetvekre. Nagyobb, kevésbé érzékeny rovarokra, mint például az orrszarvúbogár, nincs hatással az irtószer ebben a minimális dózisban. Azon rovarok, amelyek találkoztak az irtószerrel, de nem pusztultak el, kiheverik a sérülést, hiszen az irtószer gyorsan kiürül a szervezetükből, nem kumulálódik."
 

Egyre többen szeretnék, hogy a kémiai irtás helyett legyen sokkal hangsúlyosabb a szúnyogok elleni védekezésben a biológiai irtás, és a tűzoltás helyett végre megelőzés történjen. A kémiai módszer hatékonysága ugyanis nem túl jó, a szer nem csak a szúnyogokra, de minden más rovarra is hat. Egy korábbi, sokat emlegetett MTA vizsgálat kimutatta, hogy a kémiai gyérítés során az elhullott rovarok között a célcsoportot jelentő szúnyogok aránya 0,1% (azaz minden ezredik rovar) volt csak. Mukics Dániel szerint a szóban forgó vizsgálat egy 13 éves kutatás eredménye. "A 2006-os kutatás során egy azóta betiltott irtószert és betiltott technológiát vizsgáltak. Ma ezt az eljárást az egész Európai Unió területén tilos alkalmazni. Mind az Európai Uniós, mind a hazai szabályozások célja az, hogy méheket és más rovarokat kímélő technológiával és módszerrel menjen végbe a szúnyoggyérítés."


A biodiverzitás drasztikus csökkenése, a fajok pusztulása korunk egyik legaggasztóbb globális problémája. Körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sokat közülük évtizedeken belül. Egy nemrég publikált tanulmány azt állítja, ha továbbra is ilyen ütemben pusztulnak a rovarok világszerte, az évszázad végére teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. A rovarfajok harmada már most veszélyeztetett.


A tiszavirágok miatt elhalasztják az irtást

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock


Magyarországon a kifejlett szúnyogok ellen egy deltametrin hatóanyagú irtószert permeteznek ki földi vagy légi úton. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sajtószóvivője azt mondja, számos otthoni rovarirtó spray hatóanyaga is a deltametrin, és az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre teljesen ártalmatlan, az csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. "Nagyon kis mennyiségben juttatják ki, négyzetméterenként kevesebb, mint 0,0001 grammot, és kizárólag lakott területen. Az irtószert kizárólag a települések belterületén permetezik, az a szabadban néhány órán belül lebomlik."

 

A szer azonban a vízi környezetre kiemelten veszélyes, nemcsak a vízi gerinctelenekre, de a kétéltűekre és a hüllőkre is, ráadásul a földi irtás során hordozóanyagként használt paraffinbázisú fehérolaj a vízfelszínen olyan levegőt át nem eresztő filmréteget képez, mely minden vízi rovar faj számára gátolja a légköri oxigén belégzését a felszínen keresztül. Mukics Dániel azt mondja, mivel a vízi szervezetekre valóban veszélyes az irtószer, vízfelületek felett, azok közvetlen környezetében nem alkalmazzák. "A permetezés során az élővizektől 5 méter védőtávolságot kell betartani. Ahhoz, hogy az olaj összefüggő filmréteget képezzen, hektáronként több száz liter olajra volna szükség, a mostani földi technológia pedig lényegében azonos mennyiséget használ a légi kijuttatásnál alkalmazottal, ami 0,5-0,8 liter/hektár. A védőtávolság ellenére a légmozgások miatt előfordulhat véletlen vízbe sodródás, hiszen a szúnyogok tömeges jelenléte a vízpartok közelében a leginkább jellemző. Szerencsére tényleges környezeti kárról nem tudunk, a mostani alacsony dózisú technológiák használata mellett ennek rendkívül alacsony a kockázata."


Ha az adott területen nem csak csípőszúnyogok, hanem védett rovarok tömegesen rajzanak, akkor elhalasztják a terület kezelését. A dunavirágzás és tiszavirágzás mellett például a vért nem szívó árvaszúnyogok, rajzása miatt is volt már példa a kivitelezés elhalasztására.


Lárvakeltető pocsolyák

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock


A biológiai védekezés során Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokat alkalmaznak, melyek kimondottan csak a szúnyoglárvákat pusztítják el, a többi vízi élőlényre ártalmatlanok, a szárazföldi rovarokra pedig nincsenek hatással. A módszer nagy előnye, hogy szelektív, így alkalmazása nem veszélyezteti az állatvilágot, sajnos azonban drágább és összetettebb feladat, mint a kémiai irtás, mert előzetesen fel kell mérni a pangó vizekben kialakult szúnyogbölcsőket, ehhez pedig szakemberekre és megfelelő országos hálózatra lenne szükség.


A biológiai védekezésnek ma már itthon is egyre többen támogatják. A Biológiai szúnyogirtást támogató Facebook-csoportnak több mint 3500 tagja van. A biológiai gyérítés, bár még kisebb arányban, de ma már része a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítési programnak is. „A biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban erre nincs mindig lehetőség"- mondja Mukics Dániel. "A folyók áradása, vagy egy esőzés után milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetőek meg. A szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található. Nem lehetséges tehát kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, mivel lehetetlen felkutatni és kezelni az országban minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót, vagy vödröt. Ezért a biológiai védekezést ki kell egészíteni az irtószer permetezésével is.”


Fecskék, denevérek, szakemberek

Fotó: 123RF.com
Fotó: 123RF.com


Az Magyar Tudományos Akadmia ettől eltérő álláspontot képvisel, és tavaly novemberben tett közzé egy állásfoglalást a problémával kapcsolatban, melyben az okokról is írnak, és megoldási javaslatokat is adnak. Mint írják, komoly probléma, hogy nem történik meg a vírusterjesztő fajok tenyészőhelyeinek éves feltérképezése, illetve ennek híján a felszámolásuk sem. Emellett gond az is, hogy hiányzik a kórokozók tömeges terjesztésére képes szúnyogfajok hatékony és folyamatos monitorozása, mivel nincs elég megfelelő tudással rendelkező szakember, aki kifejlett szúnyogfajokat és azok lárvaalakjait képes lenne meghatározni.


A szúnyogok elleni biológiai küzdelemet mi is támogathatjuk, például azzal, hogy segítjük a szúnyogok ellenségeit, például a fecskéket és a denevéreket, hogy megfelelő életfeltételeket találhassanak maguknak. Fontos az is, hogy közvetlen környezetünkben elkerüljük a szúnyoglárvák fejlődéséhez szükséges pangó vizek kialakulását. És azt se felejtsük el, nem lehet cél, hogy teljesen szúnyogmentessé tegyük környezetünket, hisz bármennyire is kellemetlen a csípésük, a szúnyogok fontos részei az ökoszisztémának.

 

Kapcsolódó cikkek:

Egy évszázadon belül eltűnhetnek a rovarok

Miért pusztulnak a méhek?

Az ember, aki szakadék szélére sodorta saját bolygóját

A hazai vadméhekre is ráfér a segítség

Cikkajánló