Tudástár

Mik azok a gombák?

Azt kapásból tudjuk, hogy nem állatok és nem is növények. Az ősz tipikusan gombászszezon, ilyenkor előszeretettel gyűjtögetjük és rakjuk tele a kosarunkat, majd tömjük meg a hasunkat velük, de tudjuk, mi fán teremnek egyáltalán és milyen fontos szerepük van?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock
2021. október 19.

Azt kapásból tudjuk, hogy nem állatok és nem is növények. Az ősz tipikusan gombászszezon, ilyenkor előszeretettel gyűjtögetjük és rakjuk tele a kosarunkat, majd tömjük meg a hasunkat velük, de tudjuk, mi fán teremnek egyáltalán és milyen fontos szerepük van?

A valódi gombák (Fungi) az eukarióták (Eukaryota) csoportjának (superregnum) önálló, az állatokkal (Animalia) és a növényekkel (Plantae) rendszertani értelemben egyenrangú országát (regnum) alkotják. A gombák rendkívül faj- és formagazdag csoportjának képviselői a mély tengerek és a zord klímájú sarkvidékek kivételével szinte mindenhol jelen vannak Földünkön.

Az életközösségek szerveződésében és a szén biogeokémiai ciklusának fenntartásában egyaránt kulcsfontosságú szereppel bírnak. A bioszféra termelő szervezetei (növények) által előállított szerves anyagok, valamint a fogyasztók (állatok) szervezeteinek, illetve anyagcseretermékeinek lebontását kizárólag gombák és bizonyos baktériumok végzik. Gombák nélkül az elhalt növényi anyagok biogén „hulladékként” halmozódnának fel bolygónkon, a bennük raktározott szén légkörbe történő hatékony visszajuttatását pedig nem lennének képesek biztosítani az ún. szaprotróf baktériumok.

A termelő szervezetek számára (is) létfontosságú szén-dioxid-utánpótlás megszűnésével az atmoszferikus szén-dioxid – a becslések szerint – mintegy három-négy évtized alatt elfogyna, s ez az élet jelenlegi formáinak megszűnését idézné elő a Földön.

A gombák minden más élőlénycsoportnál „hajlamosabbak” a szimbiózisok (közvetlen együttélésen alapuló kapcsolatok) kialakítására. Ezen szimbiózisok két leggyakoribb formája a gombák között a mindkét fél számára előnyös mutualisztikus reláció, valamint az egyik fél számára hasznos, a másik szempontjából ugyanakkor káros parazitizmus. Mindkét szimbiózistípus alapvető fontosságú a bioszférában. A mutualisztikus gomba-növény relációk két legjelentősebb típusát az algákkal (zuzmó), valamint a szárazföldi hajtásos növényekkel alkotott kapcsolatok (mikorrhiza) alkotják. Fontos kiemelni, hogy a bolygónkat benépesítő hajtásos növényfajok mintegy 90%-a mikorrhizás kapcsolatban él valamilyen gombafajjal. E különleges kapcsolat hosszú (ko)evolúciós folyamat eredményeképpen jött létre.

A Földön előforduló gombák becsült fajszáma 750 000 és 1 500 000 közé esik. Az eleddig leírt fajok száma mintegy 100 000-re tehető. Az európai gombák becsült fajszáma kb. 75 000, amelyek közül több mint 15 000 a nagygombák, azaz a makroszkopikus termőtestet fejlesztő gombák csoportjába tartozik.

Ha szeretnéd megismerni a különféle gombafajokat, ide kattintva rengeteg cikket találsz a témában!

Cikkajánló