Hírek

Most érdemes kirakni a méhecskehoteleket

Köztudott, hogy a méhek száma drámai módon csökkent az utóbbi években. Most te is tehetsz értük valamit.

Szerző:
TM
Fotó:
Orbán Zoltán / MME
2020. február 25.

Köztudott, hogy a méhek száma drámai módon csökkent az utóbbi években. Most te is tehetsz értük valamit.

Ráadásul nem is nagy erőfeszítésről van szó: a méhecskehotelek vagy darázsgarázsok nagyon egyszerű eszközök, viszont annál látványosabbak lehetnek. Most, február második felében, március elején érdemes kirakni őket. Félni sem kell: a magányosan élő méhek és darazsak nem támadnak, hacsak nem fogjuk meg őket.

Ezek a fajok vékony, ujjnyinál nem vastagabb lyukakba rakják a petéiket. A járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. Amikor a lárva kikel, elfogyasztja a táplálékot, aztán bebábozódik, és miután kibújik a bábból, kirágja magát a sárdugón.

Készíthetünk számukra ilyen bölcsőkamrákat, ha építkezési gerendamaradékba, tűzifa kugliba 10 és 4 mm átmérőjű furatokat vájunk. Az eszközt ezután nemcsak a kertben, de akár az erkélyen vagy ablakpárkányon is elhelyezhetjük. (A készítésről bővebben ide kattintva.) A méhecskehotel úgy lesz a leglátványosabb, ha a lyukakba átlátszó kémcsöveket helyezünk – így szuperül nyomon követhetjük a lárvakamrák rejtett életét. A legjobb, ha esőtől védett helyre, és keleti-déli tájolással rakjuk ki a méhecskehoteleket, hogy közvetlen napsütés érje őket.

Miért fogynak el a méhek?

A probléma nagyon összetett. Veszélyezteti őket például a nem szúnyogszelektív szúnyogirtás. „A Magyarországon az egyik leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer kapcsán vizsgálatok bizonyítják, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog (korábban ez az arány 1000 elhullott rovarból egy szúnyog volt” – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Erről, és a megoldásokról itt olvashatsz bővebben.

A vadon élő méhek az ezredforduló után kerültek bajba, ekkor jelentkezett a kaptárelhagyás tünetegyüttes, amikor napok alatt tűnik el 30-50 ezres egyedet számláló kaptárok teljes népessége. A probléma nemcsak a méhészetből élőknek jelent nagy gondot, de a növénytermesztés jövőjét is veszélyezteti.

A negatív környezeti hatások összessége áll a háttérben, elsősorban a nagyüzemi agrárium. A méhek immunrendszere legyengül a növényvédő szerektől, a méhlegelőről-méhlegelőre utaztatás stresszétől, a túlhajszoltságtól, az egyoldalú táplálkozástól, attól, hogy a virágos méhlegelőket felváltották a monokultúrák. Így pedig a méhek könnyebben elkapják a betegségeket, mint amilyen az izraeli akut paralízis vírus, ami a kaptárelhagyás háttérben is áll.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Cikkajánló