Tudástár

Ne égesd el, inkább komposztálj!

A jó gazda tavasszal nagytakarít a kertben, összegyűjti a télről megmaradt lombmaradványokat, és azon töri a fejét, hogy mitévő is legyen a felhalmozott zöldhulladékkal. Nagyjából 3 eshetőség áll előtte: elküldi zsákokban a hulladékkezelőnek, komposztálja házilag, vagy enged a kísértésnek, és nem túl környezetbarát módon felgyújtja. De az utóbbit megteheti-e az új szabályok szerint?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2021. március 30.

A jó gazda tavasszal nagytakarít a kertben, összegyűjti a télről megmaradt lombmaradványokat, és azon töri a fejét, hogy mitévő is legyen a felhalmozott zöldhulladékkal. Nagyjából 3 eshetőség áll előtte: elküldi zsákokban a hulladékkezelőnek, komposztálja házilag, vagy enged a kísértésnek, és nem túl környezetbarát módon felgyújtja. De az utóbbit megteheti-e az új szabályok szerint?

Beköszöntött a tavasz, és időjárástól függően beindultak a kerti munkák. Aki teheti, kimegy a kertbe, és nekiáll a tavaszi „ráncfelvarrásnak”, nagytakarításnak. Itt van ugyanis az ideje – többek között – a gyepek megtisztításának a lomb- és egyéb téli „maradványoktól”.

Az így összegyűlt avar- és kerti hulladéktól a korábbi évtizedekben jellemzően égetéssel szabadultak meg a telektulajdonosok. Az avarégetés hatására fellépő légszennyezés miatt azonban az utóbbi háromnegyed évben kétszer is változtak a hazai jogszabályok.

Az avarégetés és a tűzgyújtás szabályozása 2021-ben

A 2020 nyarán elfogadott törvénymódosítás szerint 2021. január 1-jétől kezdve országosan tilos a kerti és zöldhulladék égetése, illetve az avarégetés. Ennek célja a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme. A módosítás indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás indult Magyarország ellen.

2020 decemberében azonban kijött egy másik kormányrendelet a Magyar Közlönyben, ami viszont felülírja a korábbi módosítást és az azzal járó országos tilalmat. „1§ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseitől eltérően 2021. január 1-jétől a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása” – írja a Kormány 549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelete veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályok alapján.

De mit is jelent ez pontosan? Tilos a kerti hulladék és az avar égetése?

A válasz igen, de önkormányzati rendeletekhez kötött (mint ahogy korábban is az volt). Tehát, amíg a veszélyhelyzet fennáll, addig továbbra is az önkormányzatok döntik el, engedélyezik-e az avar- és zöldhulladék-égetést, és ha igen, milyen feltételekkel. Erről minden esetben kötelesek tájékoztatni a lakosokat a helyi hírmondókban, felületeken. Viszont, ahol nem engedélyezik, ott egész évben, illetve az engedély lejártával tilos a zöldhulladék égetése.

Az avarégetés és a tűzgyújtás tiltásának okai

Összetett téma, részint érinti a levegőminőség kérdéskörét, másrészt a szárazság okozta tűzveszélyességet.

A levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar- és a kerti hulladék égetésének.

Az avarégetés azon felül, hogy a mindenfelé terjengő füstszag elég kellemetlen az egész környéknek, rendkívüli módon veszélyezteti a környezetet. A vizes avar vagy a vegyesen égetett kerti zöldhulladék komoly légszennyezéssel jár, és rendkívül rosszat tesz az egészségünknek is. A nagy szennyezést elsősorban az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okozza. Az avarégetés káros környezeti hatásaival bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk.

Egyes statisztikák szerint a száraz időszakokban gyakran előforduló erdő- és mezőtüzeket többnyire emberi gondatlanság, felelőtlenség okozza. Egy eldobott, de még parázsló cigarettacsikk, egy rosszul eloltott tábortűz, vagy egy szabálytalan tarló- és gazégetés száraz, szeles időben pillanatok alatt, futótűzként terjedhet szét. Ezért a „tűzérzékeny” tavaszi időszakban – amikor az erdőtüzek leggyakrabbak – a kirándulóknak is érdemes fokozottan figyelni a biztonságos tűzgyújtás körülményeire, mivel egy kis odafigyeléssel megelőzhető a baj. A tűzgyújtás szabályairól ide kattintva tájékozódhatsz. Az erdőtüzek megelőzéséről ebben a cikkünkben olvashatsz részletesebben.

A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben, cserjésekben, nádasokban és gyepterületeken keletkeznek. A „gazosok”, árokpartok meggyújtása, meggyulladása, a tűz őrizetlenül hagyása nemcsak sok hektár fiatal erdő pusztulását okozza, hanem súlyos károkat is okoz a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva több állatfaj élőhelyét és kicsinyeit – olvasható a Nébih oldalán.

Égetés helyett komposztálás – Hulladékból tápanyag

Jó alternatívája lehet az avarégetésnek a komposztálás. Míg avarégetéskor értékes tápanyagok vesznek el, addig a komposztálás során – természetes lebomlási folyamatként – humusz keletkezik, amely javítja a talaj szerkezetét, minőségét, vízháztartását.

A komposztálással két legyet üthetünk egy csapásra. Elkerülhetjük a felesleges légszennyezést, és értékes növényi trágyához juthatunk.

Nem utolsósorban pedig nem csupán hasznos, de környezetbarát is. A komposztálás mibenlétéről és előnyeiről ebben a cikkünkben írtunk.

Budapesten több helyen, a Tabánban, a Szent István parkban, Gazgadréten és a Városmajorban található közösségi komposztálóhely, ahol leadhatjuk az otthon összegyűjtött zöld- és háztartási hulladékot. A Móricz Zsigmond körtér közelében lévő Humusz Ház komposztálója március végéig ideiglenesen zárva van. Ha pedig azt hitted, hogy lakásban nem lehet komposztálni. Tévedtél. Ebben a cikkünkben bebizonyítjuk.

A komposztálásról ebből a tévhiteket eloszlató videóból is sokat megtudhatsz:


Cikkajánló