Óvatosan a tavaszi kertrendezéssel: vigyázzunk a sünökre!

Legyünk óvatosak a kertészkedés során, ugyanis a védett keleti sünök a felhalmozott lombkupacok és rőzserakások alatt még téli álmukat alusszák.

Lassan ébredezik a természet, ezzel együtt beindul a kertészkedés is, de a sünök még pihennek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen az állatok pusztulását is okozhatja. A sünök védelmében és saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi tanácsokat betartani. Ha így teszünk, akkor sem okozunk bajt, ha esetleg rábukkannánk egy tüskéshátúra.

Lehetőleg ne vasvillával dolgozzunk. Ha mégis, először a szerszám nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, fentről lefelé haladva. Győződjünk meg arról, van-e sün alatta. Ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban.
Soha ne gyújtsuk fel a növényi hulladékot, mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, és szó szerint megsülnek. (Az avarégetést egyébként is tilos!)
Ne essünk pánikba, ha sünfészket találunk, semmiféleképpen se szedjük össze a kölyköket, ne akarjuk mi felnevelni őket; ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat.
Amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

A KELETI SÜN (ERINACEUS ROUMANICUS)

Hazánk egyetlen őshonos sünfaját 2014-ben az év emlősének választották. Magyarországon leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, lakott területen kifejezetten gyakran bukkan fel. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.

Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk nyomába szegődve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek. A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.

A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt, téli álomban vészeli át. E különleges kisemlősök téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az év közben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk nekik. A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg őket. A körültekintő szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.

A keleti sün Magyarországon védett, természetvédelmi érték: 25 000 Ft

Kapcsolódó cikkek