Hírek

Rohamosan olvad a jég a Himalájában, és zöldül az Everest

Az Exeteri Egyetem új tanulmánya szerint egyre jobban benépesítik a növények a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek a térségét és a Himalája hegységet. A 4150–6000 méteres magasságban már jelentősen növekedett a vegetáció.

Szerző:
MTI/Exeteri Egyetem honlapja
2020. január 14.

Az Exeteri Egyetem új tanulmánya szerint egyre jobban benépesítik a növények a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek a térségét és a Himalája hegységet. A 4150–6000 méteres magasságban már jelentősen növekedett a vegetáció.

A Global Change Biology folyóiratban megjelent publikációjukban az exeteri kutatók műholdas adatokat tanulmányozva mérték az erdőhatár (a magányos fák felső határa) és a hóhatár (ahol az év minden napján hó fedi a területet) között élő növények kiterjedését. Az amerikai űrkutatási hivatal Landsat műholdjai által 1993 ás 2018 között készített felvételek tanúsága szerint jelentősen növekedett a hóhatár alatti vegetáció a tengerszint feletti 4150 és 6000 méter közötti térségekben – írja az MTI.

A különböző magasságokban és helyszíneken eltérő mértékű a terjeszkedés, a legjelentősebbet az 5000-5500 méteres magasságban mutatták ki a kutatók

– olvasható az Exeteri Egyetem honlapján.

Everest

Az Everest (középen) és környezete a Landsat-5 műhold 2009-es felvételén

Fotó: NASA GSFC Landsat/LDCM EPO Team

A szakemberek nem vizsgálták meg a változás okait, de felfedezéseik egybeesnek azzal a modellel, amely kimutatta, hogy a globális felmelegedés hatására a Himalája térségében mindenhol csökkent azon területek kiterjedése, ahol túl alacsony a hőmérséklet a növényi élet számára.

Sok kutatás készült a jégolvadásról a Himalája térségében, köztük egy olyan, amelyik kimutatta, hogy a jégveszteség megkettőződött 2000 és 2016 között.

„Fontos figyelemmel kísérni és megérteni a jégolvadást a nagy hegységrendszerekben, de a hóhatár alatti ökoszisztéma jóval nagyobb területet foglal el, mint az állandó hó és jég, és nagyon keveset tudunk erről az ökoszisztémáról, valamint arról, hogy az miként hat a vízellátásra” – nyilatkozta Karen Anderson, az egyetem környezeti és fenntarthatósági intézetének kutatója.

A csúcs a tibeti oldalról

Fotó: Irina /Adobe Stock



Cikkajánló