Sikerült megmenteni Tiszabökény műemlék fatemplomát

Az épület falszerkezete a korhadás és gombásodás miatt közel került a teljes pusztuláshoz. Az utóbbi évek rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően viszont teljesen megújult a kárpátaljai falu 250 éves görögkatolikus temploma. Szép lett, december 1-jén szentelték fel. 

Szerző:
MTI
Fotó:
MTI / Nemes János
2018. december 3.

Az épület falszerkezete a korhadás és gombásodás miatt közel került a teljes pusztuláshoz. Az utóbbi évek rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően viszont teljesen megújult a kárpátaljai falu 250 éves görögkatolikus temploma. Szép lett, december 1-jén szentelték fel. 

A magyar-ukrán határ közelében, az ukrán oldalon, Beregszásztól 25 km-re fekszik Tiszabökény, melynek már az 1750-es évek elején volt egy nádfedeles temploma, de a most felújított épület is közel 250 éve áll.

 

 

A szovjet időkben ugyan elvették a görögkatolikus egyháztól, majd 1982-től 1990-ig az ortodoxok, a Szovjetunió megszűnése után pedig mintegy másfél évtizedig az ortodox és a görögkatolikus hívek közösen használták. A templom 2005-ben került vissza véglegesen a görögkatolikus hitközség tulajdonába.

 

A nem túl nagyméretű, de igen értékes templom felújítása bonyolult feladat volt, mert az épület az évtizedek alatt lepusztult, falszerkezete a korhadás és gombásodás miatt sok helyen a megsemmisülés határára jutott. A károsodást döntően a 19. századi szakszerűtlen beavatkozások okozták, de a legtöbb kárt mégis az 1982-es tatarozás tette benne, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták, ami teljesen megakadályozta, hogy a több árvizet is átvészelt templom tölgyfa gerendái kiszáradjanak. A mostani teljes körű helyreállítás során nemcsak a habarcsburkot verték le, de a falak, az ikonosztáz is megújult, illetve visszaállították az eredeti zsindelyfedést is.

 

 

A 18. századból származó műemlék fatemplom rekonstrukciója a határon túli műemlékek megmentésével foglalkozó Rómer Flóris Terv támogatásával és a Teleki László Alapítvány közreműködésével jött létre. A felújítási munkálatokat Káldi Gyula budapesti építész tervei alapján és felügyelete mellett Stark István viski vállalkozó és munkatársai végezték, míg az épület farestaurátora Szabó József volt - írja az MTI.

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Ilyen Huszt vára a felhők fölül

Máramarosi hegyek között: a Tisza-forrás és a Hoverla 


 

Cikkajánló