Sokszínű élmények várnak a Börzsöny keleti kapujában

Kezdjük azzal, hogy Diósjenőn minden van, amit egy kiránduló vagy pihenésre vágyó ember keres. Válogathatunk az ételt és italt kínáló vendéglátók és a különböző szálláshelyek között a kempingtől a wellnesspanzióig, de van itt horgásztó, kaland-, illetve erdei szabadidőpark is, hogy csak néhány programlehetőséget említsünk. Akármi is vonz minket ide, hiányt semmiben sem fogunk szenvedni: a látványos környezetben a túrázók és a családi kikapcsolódást keresők egyaránt megtalálják a számításukat.

Népszerű a túrázók körében
Bármilyen járművel érkezünk Diósjenőre, tudnunk kell, hogy hazánk egyik legszebb vasútvonala (Vác-Balassagyarmat) érinti a települést: tömegközlekedéssel a fővárosból másfél óra alatt elérhetjük a Börzsöny lábát. A hegyekbe induló gyalogos és bringás túrázók rendre ezt a megoldást választják a község földrajzi fekvése és a jó menetrend miatt. Persze, jöhetünk busszal, és az autót is van hova leparkolni, de a „piroskán” döcögők már az ideúton plusz élményt kapnak a börzsönyi hangulatból.

Diósjenő a már említett kiváló fekvésnek köszönheti, hogy innen indulnak (vagy ide érkeznek) a Börzsöny legnépszerűbb túraútvonalai, mint például a zöld turistajelzés, amin a leggyorsabb fel lehet érni a hegység legmagasabb, kilátóval koronázott csúcsára, a Csóványosra. A Börzsönyön átkelők is jó eséllyel érintik Diósjenőt: erre halad a Cserhát lankái felől érkező és a hegyekbe tartó „Palóc sárga”, a Gyöngyök Útja zarándokút, innen indul a Börzsönyi Kéktúra Szobig tartó, több mint 60 km-es kanyargása, továbbá síút, tanösvény és kerékpárútvonalak kiindulópontja is a falu.

Állj meg, nézz szét!

Azt gondolhatnánk, hogy Diósjenő legszebb panorámáját valahol a község feletti hegyoldalból, pl. a Závoz-nyeregből élvezhetjük. A lenyűgöző látványért valójában nem felfelé, hanem lefelé kell mennünk, egészen a Jenői-tó partjára, ami a falutól másfél kilométerre, délkeletre fekszik. Innen tárul elénk ugyanis az a pompás látvány, melynek szemet vonzó horizontját az erdővel borított börzsönyi hegyek mesés láncolata rajzolja meg. Nem csupán e látképért érdemes a tóhoz ellátogatni. Bár a víz elsősorban a horgászok, illetve az üdülőtulajdonosok paradicsoma, a hangulatos, nádasba zárt tópart megér egy felfedezősétát, ráadásul a Kukac büfében frissíteni is lehet.

A hegyekbe tartó bringásoknak mindenféleképpen megéri útba ejteni a Jenői-tavat, mert gurulva igazán nem nagy kitérő. Ugyanez elmondható a falutól északkeletre található, mindössze 276 méter magas Kápolna-hegyről is, ahol egy csendes, eldugott helyről szemlélhetjük a szántókkal tarkított dombokkal és festői hegyekkel körülölelt Diósjenőt.

A diósjenői Kápolna-hegyen már az Árpád-korban is állt szentély, a ma látható egyszerű kápolnát 1993-ban emelték. A dombtető kis épülete és csodás panorámája mellett egy fára erősített kódtáblát is találunk, ami a Kálváriák a Börzsönyben jelvényszerző túra igazolására szolgál.

Ódon pincesor
Kellemes élményben lesz része annak, aki a falu északi határában végigjárja a Mindenszentek-templom és az egykori strandfürdő között vezető pincesort. A Börzsönyi Kéktúra és a Gyöngyök útja által részben érintett pincékből és présházakból álló sor a 19. század első felében épült ki. 1880-as filoxéravészig itt jó minőségű borok készültek, de szerencsére az aranykort követően sem mentek tönkre a kis hajlékok. Igaz, napjainkra kicsit megfáradtak, funkciójuk is más, mint 150 éve.

A 76 pincéből 55 máig őrzi eredeti külső megjelenését. Ezeket a vályogtéglából, kőből rakott pinceházakat és a kézzel kiásott, agyagba vájt, cseréptetős pincéket ma már csak inkább tárolónak használják. Az épületek állapota elég vegyes, de az mindenképpen pozitív, hogy a később épült pincék is jól illeszkednek stílusukban a régebbiekhez. Aki egy túra alkalmával nem a település főútjának számító Szabadság úton akar végig trappolni – mert mondjuk korábbi kirándulások alkalmával már sokszor megtette ezt a hosszasnak ható távot –, annak érdemes a részben földút mentén sorakozó hangulatos pincesor felé kerülni.

Rövid körtúra tele látnivalóval

Ha Diósjenőre nem a Magas-Börzsöny meghódítása miatt érkeztünk, akkor is kaphatunk ízelítőt a börzsönyi túraélményből. A Diósjenői Erdei szabadidőparktól induló Diósjenői tanösvény kevesebb mint 6 km-es távja és 300 méter szintemelkedése miatt ideális választás könnyű családi túrának. Hangulatos erdei ösvényén megismerkedhetünk az erdő növényvilágával, geológiai és helytörténeti érdekességével, a Závoz-nyereg panorámájával, megcsodálhatjuk a vizes élőhelyé avanzsált bombatölcséreket, a vadregényes Kemence-patakot, illetve felkereshetjük egy feledésbe merült rablóvár maradványait is. Utóbbi helyszín része a Várak a Börzsönyben elnevezésű jelvényszerző túrának, amely szintén jó aprópót adhat Diósjenő, illetve a Börzsöny felfedezésére.

Fel a Závoz-nyeregbe!

A bringások aszfaltúton, a gyalogosok elegyes erdőben vezető ösvényen kapaszkodhatnak fel a Diósjenő feletti Závoz-nyeregbe. A település központjától 3,5 km-re fekvő panorámás tisztáson padok teszik kényelmessé a pikniket. Innen elsősorban keleti és déli irányba élvezhetjük a felnövő növényzettől csak részlegesen élvezhető kilátást. Az alattunk hosszan elterülő Diósjenő házai és a Jenő-tó víztükre közelinek látszanak, de a távolban magasló Naszály hegykúpja sem tűnik messzinek. Ha teljesebb panorámára vágynánk, akkor ne hagyjuk ki a szomszédos Kő-szirt látványos sziklapárkányát, ahová a nyeregből a padoktól induló jelzetlen ösvényen lehet feljutni.