Programok

Székesfehérvár – Ahol összesűrűsödik a történelem

A város, amely évszázadokon át a középkori magyar állam legfontosabb központja volt, ahol 37 magyar királyt koronáztak meg, illetve kihirdették az Aranybullát. Székesfehérvár azonban nemcsak a történelem nagy pillanatairól szól, az apró részletekre is érdemes figyelni, legyen az egy kedves cégér, egy szép sarokerkély vagy egy mosolygós kofaasszony.

Szöveg:
2021. július 8.

A város, amely évszázadokon át a középkori magyar állam legfontosabb központja volt, ahol 37 magyar királyt koronáztak meg, illetve kihirdették az Aranybullát. Székesfehérvár azonban nemcsak a történelem nagy pillanatairól szól, az apró részletekre is érdemes figyelni, legyen az egy kedves cégér, egy szép sarokerkély vagy egy mosolygós kofaasszony.

Hogy Székesfehérvár az osztálykirándulások egyik népszerű célpontja, az néhány perc alatt kiderült számunkra. Bárhová is indultunk, mindenhol hátizsákos gyerekekbe futottunk, akiket a tanáraik több-kevesebb sikerrel próbáltak rendszabályozni.

Jégverem az Országalma alatt

Azt tudtuk, hogy egyetlen napba csak a töredéke fog beleférni mindannak, amit a város kínál. Első utunk a helyi Tourinform-irodába vezetett, ahol a térkép mellé hasznos információkat is kaptunk. Az irodára nem volt nehéz rátalálni, mert az egyik legszebb épületben kapott helyet, a belváros kellős közepén. A Hiemer-ház több középkori épület összeolvadásából jött létre, később tehetős városi családok lakták, például a névadó Hiemerek. A századokkal ezelőtti pompáról a megmaradt barokk, rokokó stukkók és freskók is árulkodnak. Az épület ma több feladatot lát el, a Tourinform-iroda mellett itt kapott helyet például a Hetedhét Játékmúzeum és a város házasságkötő terme is.

A Városház téren áll az ország egyik legjelentősebb copf stílusú épülete, a püspöki palota és a barokk Szent Imre-templom, amelynek helyén, úgy tartják, egykor az a vár állott, ahol Imre herceg született. A tér középpontjában az Országalma jelzi, hogy a magyar történelem egyik meghatározó helyszínén vagyunk, a hajdani koronázóvárosban és királyi székhelyen. Az Országalma helyén egyébként a török korban élelmiszerek tárolására alkalmas, négy méter mély jégverem volt, amely egy ideig tömlöcként is szolgált.

Történelmünk legfontosabb temploma

A várost Géza fejedelem alapította 972-ben, egy mocsaras területek által körülölelt szárazulaton. A középkorban több mint húsz fontos útvonal haladt itt keresztül, például a Szentföldre vezető zarándokút vagy az a bizonyos „Fehérvárra menő hadiút”, amely a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében is szerepel. A város István király idején vált igazán fontos központtá. Itt volt a királyi székhely, itt tartották az országgyűléseket, itt hirdették ki 1222-ben az Aranybullát, itt volt az ország kincstára, valamint itt született István fia, Imre herceg is. Az István király által építtetett templom századokig a legfontosabb szakrális központ volt, falai között 37 magyar királyt koronáztak meg, továbbá 15 királyt és 9 királynét temettek el. A 14. századtól csak azt fogadták el törvényes uralkodónak, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával Fehérváron koronázott meg.

A templom a kora középkori Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb istenháza volt, amelyet többször pusztított tűz, de ettől függetlenül is majd mindenki formált rajta valamit. Nagy Lajos például kápolnát építtetett, Ozorai Pipo 70 méteresre magasíttatta a gótikus tornyot, Mátyás király pedig jelentősen bővíttette a templomot, amelyben ezután 8000 ember fért el egyszerre.

Vízvezeték-építés közben leltek rá a sírra

1543-ban a városba betörő törökök megrongálták és kifosztották a bazilikában található sírokat. 1601-ben aztán a templom tornya az ott tárolt lőportól felrobbant, a megrongálódott épület köveit pedig szép lassan széthordták, és a magyar történelem legszentebb templomából szinte semmi nem maradt.

Ha az épület nincs is már meg, a tény, hogy a templom ilyen fontos szerepet játszott a magyar történelemben, mégis megérinti az embert. A nemzeti emlékhellyé nyilvánított romkert árkádjai alatt egy interaktív kiállításon ismerhetjük meg a templom múltját. A gyönyörű, festett üvegablakokkal és Aba Novák Vilmos falfestményeivel díszített mauzóleumban az István királyénak tulajdonított, fehér mészkőből faragott szarkofágot láthatjuk.

Ma már nem tudni, hogy a síremlékek pontosan hogy helyezkedtek el, az itt talált csontok is egy közös sírkamrába kerültek. Az egyetlen sírhely, amelyről biztosat tudni, az III. Béla és Antiochiai Anna sírja, amelyre 1839-ben, vízvezeték-építés közben bukkantak rá, és a leletek alapján egyértelműen azonosítani tudták a királyi párt. Az innen néhány percre fekvő Szent István-székesegyházat renoválás miatt sajnos nem tudtuk megnézni, pedig az altemplomban őrzik III. Béla és felesége szarkofágját, amelyen a királyi pár testlenyomata is látszik. A monumentális székesegyház a város legmagasabb pontján található, itt állhatott a Géza fejedelem által alapított első templom, amelyben Istvánt királlyá koronázták.

Órák és rózsák

A belvárosban sétálgatva egyszer csak harangjáték hangja ütötte meg a fülünket, és a hangot követve egy hangulatos kis udvarra jutottunk. A dallam az itt álló, több mint 200 éves „órás ház” romantikus tornyából szólt, miközben az órajáték történelmi figurái jártak körbe.

Innen pár utcányira egy másik romantikus épületet is érdemes felkeresni.

A Rózsás ház tulajdonosai az elmúlt évtizedek alatt valódi Csipkerózsika-kastéllyá változtatták otthonukat.

A házból ma már alig valami látszik, mivel szinte teljesen beborítják a falait a futórózsák. Miközben épp a rózsákat fotóztuk, a kapun kijött a ház asszonya. Mint mondta, a férje a rózsák szakértője, húsz évvel ezelőtt ültette az első példányokat, miután a fia szóvá tette, hogy a Rózsa utcában nincs egyetlen szál rózsa sem. A sétálóutcán nézelődve nem lehet nem kiszúrni az üzletek felett lógó cégéreket. Bár ezek nem a középkorból származnak, Ecsedi Mária modern kori cégéreit, az esernyős hölgyet, a madár alakú léghajót, a pipázó török pasát és a többieket érdemes megkeresni.

Nem minden gótikus, ami annak látszik

A belváros szobrai között is akadnak rendhagyó alakok, mint például Mátyás király udvari bolondja, aki a járókelők feje fölött ücsörög, vagy Kati néni, a felsővárosi kofaasszony, aki a sétálóutcán tolja kocsiját, és orrát már fényesre dörzsölték a szerencsét remélők.

Székesfehérvárt a sarokerkélyek városaként is emlegetik, mivel régen divat volt a belváros épületeire zárt erkélyeket biggyeszteni. Ezek nemcsak jól mutattak, illetve megnövelték kicsivel a lakás alapterületét is, de az unatkozó háziasszonyok innen remekül beláthatták az erkély alatti utcákat és az ottani történéseket, ami sok esetben a városi pletykák terjedésének első mozzanata volt.

A barokk Fő utca egyik házának oldalfalán egy gótikus szoborcsoport lepi meg a járókelőt, amelynek középpontjában Mátyás király áll. Még a szomszédos ház falfestése is a kort idézi, a rajta látható felirat azonban elárulja a gyanútlan turistának, hogy nem egy sok száz éves emlékműről van szó. Melocco Miklós alkotását Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából avatták fel 1990-ben. Érdemes megnézni a város egyik legszebb szecessziós épületét is, az Árpád fürdőt, amely 1905-ben nyitotta meg kapuit, és állítólag Blaha Lujza egyik kedvenc helye volt.

Palotaváros panelárnyékban

A szűken vett belvárostól néhány utcányira, a pláza és a panelházak közé ékelődve találjuk a palotavárosi skanzent, amelynek központja a Rác utca. A falusias hangulatú utca a kicsi, fehérre meszelt házaival, kőből rakott, hepehupás útjával a hajdani Palotaváros emlékét idézi. A városrész az iparosok lakhelye volt, az elnevezésből azonban semmiféle fényűzésre ne gondoljunk, a névadásnak egyszerű, gyakorlati oka van: erre vitt Várpalota felé az út. A városrészt főleg szerb családok lakták, ma is áll még az utcában a szerb ortodox templom. A skanzen házainak egyikében helytörténeti múzeum, egy másikban kézművesműhely működik.

A nap végén levezetésként még elmentünk a Fő utca végén zöldellő Zichy-ligetbe. A park Zichy Jenő Ázsia-kutatóról kapta a nevét, aki a város díszpolgára volt. A liget központi eleme a kecses zenepavilon, amely eredetileg az 1879-es székesfehérvári iparkiállításra készült. A park közelében megnéztük még a híres virágórát, a város egyik jelképét, amely 1960 óta mutatja a pontos időt. Szintén az Országzászló téren áll a Szent István Király Múzeum, amelynek 1945-től egy évig Weöres Sándor volt az igazgatója.

A költő ekkoriban munkanélküli volt, és annyira rosszul állt anyagilag, hogy a Kerepesi temető egyik kriptájában lakott.

A múzeumi kinevezés ebben a helyzetben nagy segítség volt számára. Igazgatása alatt nyitotta meg az intézmény kőtárát a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének helyettese, Radnóti Aladár, akiből a ma már gyerekversként ismert, A kutya-tár című művében űzött gúnyt.

A város tele van még ilyen történetekkel, ám ahhoz, hogy ráleljünk mindre, sokkal több időre van szükség. Mostani városi sétánkból ismert látnivalók is kimaradtak, templomok, múzeumok vagy például a magazinunkban korábban már bemutatott Bory-vár. De hosszú még a nyár, Székesfehérvár pedig felkerült a vakációs úti célok közé.

Forrás:

Kész-Varga Mónika: Mesés Fehérvár

Zsiga Henrik: Látnivalók, programok, élmények –Székesfehérvár és a Velencei-tó

Hasznos információk: turizmus.szekesfehervar.hu

A cikk a Turista Magazin 2019 július-augusztusi számában jelent meg.

Cikkajánló