Túraajánlat

Sziklakincsek Sámsonháza határában

Egy hajdanvolt kőfejtő sziklafala lenyűgöző szín- és formagazdagsággal gyönyörködtetti a Kelet-Cserhát turistáit, amely tengerek és vulkánok kivételes rétegződését tárja fel előttünk.

Szöveg:
Lánczi Péter
Fotó:
Gulyás Attila
2020. május 25.

Egy hajdanvolt kőfejtő sziklafala lenyűgöző szín- és formagazdagsággal gyönyörködtetti a Kelet-Cserhát turistáit, amely tengerek és vulkánok kivételes rétegződését tárja fel előttünk.

Ez a pazar látványt nyújtó tájseb a Kéktúra, valamint az országút mentén, közvetlenül Sámsonháza határában a Várhegy oldalában található. Az autóval érkezők kényelmesen le is parkolhatnak a pompás sziklafalak alatt fekvő egykori bányaudvaron, ahonnan a környéket bejáró tanösvény is indul. Az ember csak ámul és bámul, amikor először megpillantja ezeket a narancs, homok és rozsda színekben ragyogó kőzeteket, melyek egy 16 millió évvel ez előtt elkezdődött és 5 millió éven át tartó, földtörténeti szempontból igen mozgalmas korszak során alakultak ki. Az egyedi rétegződések legalább háromszori tengerelöntésről és ugyancsak három alkalommal bekövetkezett vulkáni tevékenységről árulkodnak.

Az itt található andezit vulkanizmus során képződött lávakőzetet jó hasadása, ugyanakkor nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Ez a kőzet a 19. századtól útépítések alapanyagául szolgált és egészen a 1970-es évekig fejtették. A letermelésnek köszönhetően metszetként tárult fel előttünk a földtörténeti múlt, ami a napsütésben még elevenebb színekben tündököl.

Fantasztikus sziklák, pazar rétegsorok
A híres geológiai bemutatóhellyé vált kőbánya látványát csak fokozza a rétegződések 20-25°-os dőlésszöge. Ha ezeket a vegyes, hol tengeri üledéket, hol vulkanikus kőzeteket mutató rétegződéseket részleteiben vizsgáljuk, érdekes felfedezéseket tehetünk. Az alsó lávafolyamban például nem csupán apró, pár centis hólyagüregeket figyelhetünk meg, akár méteresek is előfordulnak. Ezek a látványos formák akkor jönnek létre, amikor a nedves környezet és a forró andezitláva érintkezik egymással és a keletkező gőz a kőzetbe hatolva gázhólyagokat alkot.

Samsonhaza-Var-hegy-4-GA

Bányaudvar Sámsonháza határában

Fotó: Gulyás Attila

A vulkáni működés nyugodtabb szakaszát lávaömlések jellemezték. A 900-1200 °C-os andezit láva a sűrű, mézhez hasonlóan, lassan folyt alá a tengervízzel borított vulkáni törmelékre, ami az ekkor felszabaduló gőz hatására vált hólyagossá. A lávafolyás felső része törmelékes: felszíne már kihűlt, megdermedt, miközben a belső olvadt állapotban még mozgott, ezáltal darabokra szakítva, összetörve a felszíni kérget. A láva kihűlésekor fellépő zsugorodás következtében egy közel függőleges irányú töréses zónát is megfigyelhetünk. Ezt a törésvonalat csak a felette húzódó törmelékes részig követhetjük, ami azt bizonyítja, hogy nem tektonikai mozgásról (kéregmozgásból eredő elmozdulásról) van szó.

Láthatunk itt továbbá világosszürke rétegeket is. Ez a puhább kőzet az ősi tengerből szigetszerűen kiemelkedő vulkán kiszórt törmeléke (piroklasztikum), amely vízi környezetben ülepedett le. Lényegében a robbanásos kitörés során keletkezett hamu és törmelék keverékét látjuk, amit a legtöbben horzsakőként, vagy habkőként ismernek. Több helyen is megfigyelhetjük, hogy a vízbe került vulkáni törmelék nem csupán sík rétegeket hozott létre, hanem íves, egymást metsző keresztrétegeket is, melyek a kavargó, hullámzó vízmozgást igazolják. A hamuból, törmelékből létrejött réteg felső részén látható vöröses elszíneződés a később ráfolyó felső láva hőhatásának következménye.

Samsonhaza-Var-hegy-6-GA

Rétegek sokasága

Fotó: Gulyás Attila

Az andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek látványos váltakozását érdemes a bányaudvarral szemközti Csüd-hegy oldalából is megcsodálni. Az országúttal párhuzamosan csörgedező Kis-Zagyván fahidacskán kelhetünk át és a paddal ellátott pihenőtől lépcsővel és korláttal szerelt ösvényen kapaszkodhatunk fel a panorámás kilátóponthoz. Innen kiváló fotókat készíthetünk a barázdált Vár-hegy színgazdag formáiról.

Megéri felkapaszkodni a szemközti Csüd-hegyre is
A Vár-hegyhez hasonlatosan a Csüd-hegy értékeit is a kőfejtés hozta a felszínre. A feltárásban 14-15 millió éve keletkezett mészkőpadot láthatunk, ami sekélytengeri körülmények hoztak létre. A tiszta és melegvizű tengerben igen gazdag élővilág alakult ki. Legfőképp kagylók és csigák népesítették be a tengerfeneket. Miután elpusztultak, a többségük felőrlődött a part menti hullámzásban, de az aljzathoz tapadó példányok épségben megőrződtek az utókor számára. Ha közelebbről szemügyre vesszük a mészkövet, nem az ősi csigaházakat és kagylóhéjakat látjuk, hanem azoknak csak a lenyomatait, ugyanis a meszes héjak a nedvesség hatására visszaoldódtak, és csupán az állatok maradványaik negatívja, felületi mintázatuk őrződött meg. Ez a folyamat gyakori, de a környék más lelőhelyein tökéletes épségben megmaradt héjmaradványokat is találunk.

Samsonhaza-Var-hegy-2-GA
Fotó: Gulyás Attila

Visszatérve a Vár-hegy alatti bányaudvarhoz, északnyugati irányba folytatva a felfedezőutat bejárhatunk a szomszédos Buda-hegy déli aljában vezető, közel két kilométer hosszú és nyolc állomásból álló tanösvényt. Itt elsősorban a környék középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeivel: a Garábi Slír, a Sámsonházai Formáció, a Rákosi Mészkő, a Szilágyi Agyagmárga és a Tinnyei Formációval ismerkedhetünk.

Fejérkő vára
Gondolhatjuk, hogy magát a Vár-hegyet nem véletlenül nevezik így. Tetején található Fejérkő vára, ahová a kék romjelzéseket követve fel is kapaszkodhatunk. Sajnos a több mint hatszáz éve pusztuló erősség csekély falmaradványait a növényzet is kezdi teljesen elfedni, de a vadregényes környezetben megbúvó romokat a felfedező kedvű turisták biztosan érdekesnek fogják tartani.

Fejérkő vár falmaradványa
Fejérkő várának falmaradványai a fák közöttFotó: Lánczi Péter

Fejérkő várának történetéről igencsak keveset tudunk. A helyi hagyomány szerint a település II. Béla király alatt élt főúré volt, akit Sámsonnak hívtak, innen ered a hegy lábánál fekvő település neve is. Feljegyzések szerint Sámson 1132-ben Borisz trónkövetelő híve volt (Borisz Könyves Kálmán elzavart feleségnek a király által el nem ismert fia volt.) A 15. század elején már csak várhelyként említik Fejérkővet, amelynek neve a helyben bányászott, fehér, a környező vulkáni hegységben ritkának számító kőanyagból eredeztethető.

Samsonhaza-Var-hegy-8-GA
Fotó: Gulyás Attila

A meredek hegytetőn fák között álló vár romjaitól csak korlátozott kilátásban lehet részünk, de egy jelzetlen ösvényen átkaptatunk a szomszédos, a falu fölé közvetlenül magasodó kopár csúcsra, ahonnan már kiváló panorámában lehet részünk elsősorban déli és nyugati irányban. Ugyan ezt az ösvényt követve kényelmes ereszkedésben térhetünk vissza a falu határába, a túránk kiindulópontját jelentő földtani alapszelvényhez. Utunk során ne feledjük, a környék értékei természetvédelmi oltalom alatt állnak. Ne térjünk le az ösvényekről és ne rongáljuk a látványos sziklafalakat!

VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA A TERMÉSZETBEN IS!

A koronavírus miatti kijárási korlátozásokat május 4-től vidéken, majd május 18-tól Budapesten és Pest megyében is enyhítették. Ezt kihasználva célszerű is minél több időt a szabad levegőn tölteni, de mindannyiunk biztonsága érdekében továbbra is be kell, illetve be érdemes tartani bizonyos rendszabályokat. Kerüld a zsúfolt helyeket, lehetőleg ne tömegközlekedéssel, hanem autóval vagy kerékpárral menj, a természetben is tartsd mindenkitől a 1,5 méteres távolságot, és ne feledd, hogy a 65 évesnél idősebbeknek a saját biztonságuk érdekében még jobb otthon maradniuk. Mi addig is igyekszünk minél több tippet adni a kevésbé felkapott kirándulóhelyekről, amíg teljesen helyreáll a rend. Jó túrázást!


Cikkajánló