Az ország legnagyobb katolikus búcsújáró helye gyönyörű természeti környezetben fekszik és azok számára is érdekes úti cél lehet, akik nem hívőként érkeznek ide. A nyugalmat árasztó Szentkút történetéről és a környék látnivalóiról kétrészes cikkünkben mesélünk.
A Cserhát keleti peremén elhelyezkedő Mátraverebély könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel is, naponta viszonylag sok busz jön például Budapestről. Írhatnám azt, hogy a falu nyugodt és csöndes volt ezen a pénteken, amikor leszálltam a buszról, de a település központját átszelő négysávos és forgalmas 21-es út mellett azért ez nem teljesen igaz. A szentkúti Nemzeti Kegyhely Mátraverebély központjától 5 km-re található, aki nem akar gyalogolni, és jól sakkozik a menetrendekkel, 5 perc várakozás után már fel is szállhat egy Szentkútra induló másik buszra.
Szentkúton néhány éve nagyobb fejlesztések történtek; többek között egy tágas fogadóépület és zarándokszállások épültek
Hétköznap és ünnep
Amit először meglát az életében első alkalommal ideérkező, mint én, az a kegyhely modern épületeinek sora, információs központ, zarándokház-és szállások, étterem, tágas parkoló fogadja a látogatókat. Mátraverebély-Szentkút az ország legnagyobb katolikus búcsújáró helye, ami 2006-ban lett Nemzeti Kegyhely és évente 200 ezer zarándokot fogad.
A kegyhely gyönyörű természeti környezetben fekszik.
A hegyek ölelte völgyben a modern épületek mögött ott emelkedik a kéttornyú, barokk kegytemplom, ami 1970-ben megkapta a basilica minor kitüntető címet.
A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika 1758-63 között épült, az Almásy család támogatásával
A Nagyboldogasszony-bazilika mellett van egy szabadtéri oltár, előtte hatalmas terület sok-sok paddal, ami a legnagyobb ünnepeken bizonyára megtelik, az oltárral szemben, a tér túloldalán pedig ott áll a névadó Szent Kút és mögötte a lourdes-i barlang.
A szabadtéri oltárt Marko Ivan Rupnik szlovén jezsuita szerzetes által készített mozaikok díszítik
A hagyomány szerint 1858. február 11-én a francia Lourdes-ben Szűz Mária megjelent a 14 éves Bernadette Soubirous-nak, majd a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. A forrásnál kezdettől fogva tapasztaltak csodás gyógyulásokat. Később a lourdes-hoz hasonló barlangszerű-kegyhelyek építése Európa-szerte elterjedt
A hangszórókból messzire hangzik az egyházi ének. Ez ugyanis nem egy átlagos hétköznap, március 25-e a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus fogantatásának és születése hírüladásának főünnepe. Ennek megfelelően itt is többen vannak, mint egy átlagos hétköznapon, sokan érkeznek a 11 órás szentmisére, a rendház előtti gyóntatóudvaron pedig többen sorban állnak, hogy meggyónhassák bűneiket. Szentkúton a főbúcsú napja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony-napján van.
Gyógyulás és hála
A szentkúti kegyhely története a néphagyomány szerint 1091-ben vagy 1092-ben kezdődött, amikor Szent László király lovának patája nyomán forrás fakadt a völgyben, a mai Szent Kút forrása.
Az első csodás gyógyulás időpontját 1095 és 1195 közé teszik, amikor egy verebélyi néma pásztorfiúnak megjelent a Szűzanya egy tölgyfa koronájában.
Arra szólította fel, hogy kezdjen el ásni a fa gyökerénél, és igyon az ott fakadó vízből, hogy beszélni tudjon. A fiú szót fogadott, és miután ivott a vízből, tényleg megszólalt. A szent kút vizéhez azóta rengetegen zarándokoltak el, és zarándokolnak el ma is, hogy gyógyulást találjanak testi-lelki bajaikra.
A szent kút vizéhez rengetegen zarándokolnak el, hogy Mária segítségével az Istennél gyógyulást találjanak testi-lelki bajaikra
Ahogy később a kolostor udvarán sétálunk, az egyik fal tele van azoknak a hálatábláival, akiknek imája meghallgatásra talált.
Napfény és nyugalom
1210-ben már annyi zarándok érkezett Szentkútra, hogy Verebély községben kegytemplomot építettek, ami néhány évtized múlva már búcsújáró hely lett, és az 1400-as évektől már a legnagyobb búcsújáróhelyeknek járó kiváltságokkal rendelkezett.
1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.
Nem sokkal később felépült az első szentkúti kápolna, majd 1763-ra felépül a mai kegytemplom és mellette a kolostor, ahol 1772-től ferences szerzetesek élnek. 1950-ben el kellett innen menniük, de 1989-ben újra visszatértek. A rendházban ma négy szerzetes él.
A szentkúti kis kápolna a rendház udvarán
A szentmise után már sokkal kevesebben vannak a templom előtti téren, egy kamaszokból álló csoport épp megindul a hegyoldalba, a Remetebarlangokhoz. Nyomukban csönd marad a völgyben. A déli napsütésben az egymás mellett sorakozó gyóntatószékek éles árnyékot vetnek az udvar köveire. Jólesik most itt sétálni, és még ha csak pár múló óráig is tart, jólesik ez a nyugalom a zaklatott hétköznapokból kiszakadva.
A ferences rendház előtti gyóntatóudvar
Fehér és lila
A mise után megnézzük a templomot. A főoltár feletti mennyezetfestmény az első csodás gyógyulás és Mária-jelenés eseményét örökíti meg. A templom kegyoltárán ott áll a híres, csodatévő kegyszobor; Szűz Mária, jobb oldalán az áldást osztó és országalmát tartó kis Jézussal, bal kezében jogarral.
A templom mennyezeti boltozatának freskóin láthatjuk Szűz Mária mennybevételét, azt, ahogy Szent László vizet fakaszt és Szűz Mária meggyógyítja a néma pásztorfiút
A szobor eredetének története ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy már a mostani templom elődjében, az 1705-ben épült kőkápolnában is ott volt. A szájhagyomány szerint a törökök elől menekülő szerzetesek rejtették el templomuk szobrát itt, a völgy valamelyik barlangjában, és azt emelték később oltárra.
A hársfából faragott, barokk alkotás a 17. század végén készült, és sokféle különböző színű, anyagú, díszítésű öltözetből álló ruhatára van.
Az öltöztethető kegyszobor ruháiból pár éve egy kiállítás is készült, amit a kegyhely fogadóépületében lehet látni. Ottjártunkkor sajnos nem volt nyitva, de az üvegen át is lehetett látni néhány szép ruhát, amelyeket Varga Ottóné ipolytarnóci esküvőiruha-készítő tervezett és varrt.
Az öltöztethető kegyszobor most lilában volt
21 év alatt 21 különböző ruha készült el, és a kegyszobrot minden ünnepre a megfelelő liturgikus színű ruhába öltöztetik. Van itt például pünkösdi bársony ruha, gyöngyökkel díszített fehér ruha, kék, lila és arany, egyszerű és díszes, ünnepi viselet. Egyébként a szobrot eredetileg is úgy készítették el, hogy át lehessen öltöztetni, ezért az egyik karja kivehető. A csodatevő kegyszobor ruháit ide kattintva lehet megnézni.
Múlt és jelen
Mielőtt nagyobb kört tennénk a völgyet övező hegyekben, sétálunk egyet a bazilikával szemben kialakított kálvárián, amelynek végén egy kis kápolna áll. A sárga üvegű ablakokon át beszűrődő napfény épp a bejárati rácsnál álló fából készült szoborra esik, Máriára, karjai közt haldokló fiával, hátul a keresztre feszített Jézus szobra fekszik egy kőpadon. A fából készült szobrok az 1705-ben épült első szentkúti kőkápolnában voltak.
A kálvária egyik stációja
A Kálvária-kápolnát hamarosan felújítják
A néhány évvel ezelőtti nagy fejlesztések után hamarosan újabb változások várhatók Szentkúton. Többek között felújítják a Kálvária-kápolnát, a zarándokközpont területén családi apartmanokat, játszótereket, sportpályákat alakítanak ki, de a létesítmény fenntarthatóvá tétele is fontos szempont, így szelektív hulladékgyűjtés vezetnek majd be és napelemparkot is terveznek.
Mátraverebély-Szentkút ma már egy hatalmas komplexum, ami igyekszik megfelelni a 21. századi igényeknek, mindeközben azonban őrzi múltját is. Az elmúlt századok érezhetően jelen vannak itt, és nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy az ember megtalálja itt a békét és a nyugalmat, ráadásul a környék különleges természeti és kultúrtörténeti látnivalókat is tartogat, amelyekről cikkünk második részében mesélünk majd.
