História

Te is lehetsz király a kőszegi várban

A kőszegi Jurisics-várban már kapásból azzal fogadtak minket, hogy az emberek manapság alapvetően „élményvadászok”, ezért itt már az első percben arra törekednek, hogy a látogatókat bevonják a sztoriba. Számunkra sem volt menekvés: köpenyt kanyarítottunk a vállunkra, ha kellett, szablyát ragadtunk vagy éppen koronát nyomtunk a fejünkbe, és eltöltöttük a várban életünk egyik legközépkoribb hangulatú délutánját.

Szöveg:
Hidvégi Brigi
Fotó:
Gulyás Attila
2019. november 18.

A kőszegi Jurisics-várban már kapásból azzal fogadtak minket, hogy az emberek manapság alapvetően „élményvadászok”, ezért itt már az első percben arra törekednek, hogy a látogatókat bevonják a sztoriba. Számunkra sem volt menekvés: köpenyt kanyarítottunk a vállunkra, ha kellett, szablyát ragadtunk vagy éppen koronát nyomtunk a fejünkbe, és eltöltöttük a várban életünk egyik legközépkoribb hangulatú délutánját.

Egyáltalán nem voltunk kivételezett helyzetben, a recepción ugyanis bárki beöltözhet valamilyen középkori jelmezbe, hogy aztán átszellemülten nézhessen körbe az épületben. Nem csak gyerekekre való ruhák vannak, a felnőtt nők és férfiak is bőven válogathatnak a kollekcióból. Pócza Zoltán, a vár igazgatója elmondta, hogy szeretnék már a program legelején felkelteni az emberek figyelmét, de az is a céljuk, hogy itt mindenki otthon érezhesse magát, anélkül, hogy rohanna. Természetesen ehhez pluszban történelmi feltéttel szolgálnak, hiszen a magyar történelem nagyon összetett, de pontosan ezért rendkívül érdekes is. A vár évszázadai pedig különösen kalandosak.


nov-4-5r 010-2

A Jurisics-vár madártávlatból

Fotó: Gulyás Attila


A törökök 19 ostromát élte túl

A vár legrégebbi része a 13. században épült, eredetileg gótikus stílusban, aztán persze később, a bővítések során reneszánsz és barokk elemekkel is bővült, és idővel inkább várkastélyként funkcionált. De ne szaladjunk ennyire előre: Károly Róbert idejében, 1327-ben, amikor az uralkodó elvette a várat a Kőszegi családtól, városfalakat és erős tornyokat építettek ki a vár körül, vizesárokkal, amiben a Gyöngyös-patak vize csordogált. Erről láthatunk is egy megközelítő képet a vár falán, a településen sétálva pedig felfedezhetjük a megmaradt részeket, így mindenképp ajánlatos tenni egy sétát a középkori hangulatú óvárosban. Nem akarok spoilerezni, ha kedvet kaptál, hamarosan megjelenő december-januári lapszámunkból klassz ötleteket meríthetsz egy tartalmas városi sétához.

A vár ezután a Garai családé lett, 1445-ben a Habsburgokhoz került, akiktől Hunyadi Mátyás vette vissza egy kis időre, majd ismét a Habsburgok tulajdona volt.

Kétségtelenül a vár életének legdicsőségesebb momentuma volt, amikor Jurisics Miklós 1532-ben pöttöm seregével visszaverte a törökök kemény ostromait, szám szerint 19-et, ami csaknem egy hónapig tartott.

Állítólag az oszmán csapat minden lehetséges eszközt bevetett, de végül feladták, és egyszerűen megállapodást kötöttek Jurisiccsal. Kitűzhették a falakra a zászlóikat, mintha bevették volna a várat, és a szultánt is erről informálták, aztán tovább haladhattak Bécs felé, amit hatalmas seregekkel védtek. A visszavonulás 11 órakor történt, ennek a győzelemnek az emlékére harangoznak Kőszegen 11-kor.


Koszeg-Jurisics-var-3-GA

A kapu, amelyet az ostromlók csak innen, kívülről láthattak

Fotó: Gulyás Attila

A hős Jurisics Miklós ezzel bárói rangot és nem mellesleg Kőszeg városát is elnyerte. Mivel fiúgyermeke nem volt, a birtok halála után a királyi kamaráé lett, majd 1695-ben az Esterházyak kezébe került, akik 1931-ig birtokolták. Ezután a honvédség használta, 1955-ig. A várat 63-ban, aztán pedig 2011-től 2013-ig rekonstruálták.

A Szőlő Jövésnek Könyve: még egy több száz éves hagyomány

A 11 órai harangozáson kívül más is mutatja, hogy Kőszeg számára mennyire fontosak a hagyományok. Az első dolog, amit a látogató alaposabban szemügyre vehet a várban, az a Szőlő Jövésnek Könyve digitális változata. A településen a szőlőtermesztésnek és a borászatnak hatalmas múltja van, már egy 1279-es dokumentumban is említik. A fenti könyv tulajdonképpen egy óriási jegyzetfüzet, ami 1740-től kezdve minden év szőlőtermését és időjárását bemutatja, nemcsak cirkalmas betűkkel, de a szőlőhajtásokról készült gyönyörű rajzokkal illusztrálva. A hagyomány egyébként állítólag a 15. századtól él, de az előző könyvek nincsenek meg. 1740-től fogva azonban bizonyíték is van rá, hogy minden egyes évben (ha kellett, titokban) létrehoztak egy ilyen bejegyzést. Ez manapság ünnepélyes keretek között zajlik április 24-én, Szent György napján.


A két és fél évszázados „Szőlő Jövésének Könyve” bárki által átlapozható a monitoron

Fotó: Gulyás Attila

Az első könyv 250 év után betelt, az elsőt teljes valójában a vár egyik kiállításán (vitrin mögött) vehetjük szemügyre, a recepcióról befelé vezető ajtó melletti számítógépen azonban évszám alapján csekkolhatjuk (nyilván mindenki a születési évét szokta megnézni), hogy milyen volt az adott év szőlőtermés szempontjából. Állítólag még klímakutatók is tanulmányozták a könyvet. A rajzokat mindig tiszteletre méltó személyiségek készítik, egy időben például Bechtold István neves kőszegi ornitológus festett a könyvbe, jelenleg pedig Németh János, aki festőművész és rajztanár.

Klasszikus és kevésbé klasszikus kiállítóterek

Az Esterházy-oltár

Fotó: Gulyás Attila

A legutolsó felújítás során alakították ki a vár emeletén azt a modern tárlatot, ahol a kiállítási tárgyakon keresztül az épület történetével lehet megismerkedni a megépülésétől kezdve egészen az Esterházy-korszak végéig. Tavaly májustól látható a várban az a felújított, díszes oltár, amit Esterházy Miklós állíttatott 1771-ben, van egy kőtár a várkápolnában, be lehet kukkantani a lovagterembe, ahol általában városi rendezvényeket tartanak, illetve állítólag a vár részét képezi Magyarország egyetlen egyben maradt reneszánsz fala. Látogatásunkkor sajnos nem lett volna érdemes felmenni a toronyba, mert zuhogott az eső, de azt mondják, nagyon szuper a kilátás az egész városra és a Kőszegi-hegységre, úgyhogy a szerencsésebbeknek azt javaslom, ne hagyják ki a lehetőséget.

A reprezentatív tereket viszont nem úgy oldották meg, hogy csak a felnőtteknek legyen érdekes, hanem kifejezetten gyerekbaráttá varázsolták azokat.

Rajzeszközöket, papírlapot például több helyen is láttam, és nagyon ötletes az a lehetőség is, hogy a gyerekek frottázs (vagyis „lesatírozós”) technikával lemásolják például a hercegi Esterházy címert vagy egy reneszánsz faldíszítést, ami így rögtön közelebb kerül hozzájuk, mintha csak simán nézegetnék. Pócza Zoltán először Londonban látott ilyet, akkor ütött szöget a fejében, hogy ezt itthon is lehetne alkalmazni.

A Jurisics-vár udvara

Fotó: Gulyás Attila

A falakat sok helyen Somogyi Győző grafikus és festő képei díszítik a várban. Az egykori várost ábrázoló művéről – amit már említettem – ugyan nem mondhatjuk ki, hogy igen, biztosan így festett hajdanán Kőszeg, mégis, az itteni felfogás szerint ahhoz, hogy valamit plasztikussá tehessenek, igenis támpontokat kell adni a látogatóknak. A rajz pedig nagyon látványos, csakúgy, mint a 15-17., de főleg 16. századi katonai viseleteket és fegyverzeteket ábrázoló grafikák: nyilvánvalóan nehéz ma már megmondani, pontosan hogyan festhettek, de a használat, a gyakorlat és az eddig fellelt adatok alapján ez egy jó kapaszkodó.


nov-4-5 261-2

Újságírónk és fotósunk is bevetette magát a látványos műanyag ételmakettek közé

Fotó: Gulyás Attila

Elsősorban gyerekcsoportok és családok számára lehet nagy élmény a középkori hangulatú étkezőhelyiség, ahol díszletételek és berendezési tárgyak várnak, amik a 12-16. századi étkezési szokásokat érzékeltetik, emellett a kicsik a katlannal és a tűzhellyel, illetve a régen (és ma is) használt fűszerekkel is megismerkedhetnek. Itt bárki egy csapásra királlyá és királynévá válhat, az asztalon a hamis malacsült mellett ugyanis koronák várják a látogatókat. Persze, hogy a Turista Magazin szerkesztősége sem hagyta ki ezt a lehetőséget.

Egy másik teremben fegyverek másolatait lehet kézbe venni, én egy karvédőt és egy szablyát kapok, fotósunkkal ki is próbáljuk egymás ellen egy kicsit, egy idő után nem annyira könnyű tartani. Egyedül a számszeríjat nem lehet megfogni, az hiába másolat, így is simán átvitte a deszkát, amikor kipróbálták. Vannak még többek között lovassági pajzsok, lándzsák, muskéták, amikkel viszont minden további nélkül ismerkedhetünk.

Végezetül egy filmet néztünk meg: „A magyar történelem 3D-ben”, ami egyáltalán nem olyan egyhangú, mint ahogy a címe sugallja: meglepően tömören és érdekesen jeleníti meg történelmünk fontos mozzanatait egészen a honfoglalástól napjainkig. Annyit érdemes tudni, hogy ehhez külön „mozijegyre” van szükségünk a belépőn felül, 800 Ft-ba kerül. Szerintem megéri.

Hasznos infók

Nyitvatartás:

Hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között

Belépőjegy:

Teljes árú: 1600 Ft
Kedvezményes: 1000 Ft
Családi jegy (2 felnőtt, 2-5 gyerek): 4000 Ft
További jegyárak és információk a jurisicsvar.hu oldalon.

Cikkajánló
Miben segíthetünk?