A kőszegi Jurisics-várban már kapásból azzal fogadtak minket, hogy az emberek manapság alapvetően „élményvadászok”, ezért itt már az első percben arra törekednek, hogy a látogatókat bevonják a sztoriba. Számunkra sem volt menekvés: köpenyt kanyarítottunk a vállunkra, ha kellett, szablyát ragadtunk vagy éppen koronát nyomtunk a fejünkbe, és eltöltöttük a várban életünk egyik legközépkoribb hangulatú délutánját.
A most talált leletek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hód-tó partján.
Mostantól interaktív kiállítást és egy különleges időkapu is várja a sopronpusztai Páneurópai Piknik Emlékpark látogatóit. Az új létesítmény áprilistól októberig tart nyitva.
Jártam a Lófingató-hegyen és pilisi gyilkosságok helyszínén, szellemjárta kőtoronyban, illetve mecseki láthatatlanok nyomában. Geológiai érdekességekre bukkantam hegycsúcsokon és szakadékokban, valamint filmekbe illő helytörténeti sztorikat kutattam. Sok minden történt egy év alatt a terepen.
Aranybányák és elvarázsolt helyek után kutattunk a Magas-Börzsöny vadregényes völgyeiben.
Az egykori Budai borvidéknek mára már csak az emléke maradt meg, pedig valamikor a Sas-hegy vagy a Gellért-hegy szőlőiből készült budai vörösbor Európa-szerte ismert volt.
Az Almásy-kastély kiállításán nemcsak a grófok, de az egykori személyzet is főszerepet kapott, mi, látogatók pedig megtudhatjuk, századokkal ezelőtt hogyan zajlottak az ünnepek és milyenek voltak a szürke hétköznapok egy alföldi kastélyban.
Egykor a török elleni hadjárat fontos elemeként tartották számon, majd jelentőségét vesztette, végül lerombolták. Mostantól kiállításon ismerhetjük meg a hajdani kanizsai várat.
Van az északnyugati határszélen egy ódon hangulatú kisváros, ahol a török feletti győzelem emlékére 11 órakor is szólnak a harangok. Majdnem minden Kőszeg hős várkapitányáról, Jurisics Miklósról van elnevezve; a pompás vár, a múzeum és a városháza előtti tér is, melynek szinte minden háza előtt megállhat gyönyörködni az utazó.
Ebben az évben szeptember 20-án ünnepeljük a Természetjárók Napját Dobogókőn. Cikkünkből megismerhetitek a nagy múltú rendezvény kialakulásának történetét.
Magyarország egyik legnépszerűbb teljesítménytúrája az elmúlt évtizedek alatt a pontőröknek köszönhetően lett az a megmozdulás, amelyre talán a legtöbb teljesítménytúrázó adja le nevezését.
Hátborzongató helyneveket találunk a Gerecse-hegység térképén: Emberölő, Rác-temető, Hajdúugrató, Szépasszony-völgy, Jaj-hát, és Vérkút. Ennek okairól szól írásunk.
A Magyar Turista Szövetségnek több jeles személy is volt az elnöke működésének mintegy 30 éve alatt, amelyből a kezdeti éveket megnehezítette az első világháború.
A jelenleg az Olasz Kultúrintézetnek helyet adó neoreneszánsz épület a Magyar Országgyűlés Képviselőházának első állandó helyszíne volt.
Október folyamán minden hétvégén programokkal, az őszi szünet idején akciókkal várnak a Mohácsi Történelmi Emlékhelyre.
Mindazoknak, akik a Turista Magazin korábbi számait is olvasgatták, feltűnhetett, hogy e lapszám címlapján már nem szerepel a CXIX. évfolyam felirat. A magyar turista folyóiratok kiadásának történetét ismerők számára régóta tudott, hogy ez nem igazán helyes évfolyamszámozás. Kivonatos laptörténeti visszatekintőnkből az is kiderül, miért nem.
A Kőszegi-hegység beszédes helynevei csábítanak barangolásra.
A Vas-hegy túraútja régi időkbe repít vissza. Bemutatjuk a Pinka-szurdokot.
Végre alaposabban is megismertem az ország egyik legszebb települését.
