Gumicsizmát húztunk, és megnéztük a tőzikevirágzás tetőzését a Csáfordjánosfa határában vezető tanösvényen.
A Győr-Moson-Sopron megyei, hangzatos nevű település, Csáfordjánosfa leginkább „tőzikés erdejéről” lehet ismerős, feltételezhetően itt nyílik ugyanis hazánkban a legtöbb a tavaszhírnök növényből február-március tájékán. A számukat nehéz megbecsülni - még a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos ismertetőjében is két külön eredményt említenek, amelyek szerint 10 millió, illetve 4,4-4,6 millió tőre tehető a számuk. Akárhogy is, azt leszögezhetjük, hogy most, a virágzás maximumán a milliónyi tőzike látványa miatt nagyon is érdemes meglátogatni a Csáfordjánosfai-erdőt.
Milliószámra virágzik a tavaszi tőzike a Csáfordjánosfai-erdőben
A nemzetipark-igazgatóság három éve szigorította a tanösvény bejárásának szabályait, a korábbi években ugyanis elég durva taposási kár keletkezett. Az úton gyakran áll a víz, a látogatók pedig legtöbbször kikerülték a dagonyát, egyre beljebb és beljebb húzódva az erdőbe. Egy korábbi felmérés szerint nagyjából 1600 négyzetméteren pusztultak ki a növények emiatt. Épp ezért időjárástól függetlenül melegen ajánlott a vízhatlan lábbeli, leginkább gumicsizma, és szigorúan büntetik azt, akit rajtakapnak, hogy letér az ösvényről (amit egyébként facölöpökkel és kötéllel jelöltek ki és kerítettek el az erdőtől).
Az intézkedés jogosságát nem vonjuk kétségbe, mert a nemzetipark-igazgatóság Facebookra feltöltött képei között böngészve nyilvánvalóv, hogy tényleg brutális pocsolya- és sártenger tud kialakulni az ösvényen.
A 4 kilométeres Tőzike tanösvény Répce folyó ágait fahidakon átszelő útvonala az ártéri területek talán legszebb részleteit igyekszik bemutatni
A növényt messziről akár a hasonló termetű és élőhelyigényű kikeleti hóvirággal is összekeverhetnénk, de a tavaszi tőzikének szélesebb a bókoló virága, a lepellevelek csúcsán pedig zöld vagy sárgás foltok találhatók. Ez utóbbi a legszembetűnőbb különbség a két faj között. (A kikeleti hóvirág külső lepellevelei fehérek, a kicsípett csúcsú belsők pedig zöld rajzolatot viselnek.) A növény 10-30 cm magasra nő meg (kisebb, mint a nyári tőzike), hagymás, évelő. Az egyszikűek osztályába, a spárgavirágúak rendjébe és az amarilliszfélék családjába tartozik. Gyertyános-tölgyesekben, ligeterdőkben, bükkösökben, nedves réteken találkozhatunk vele. Ami az előfordulását illeti, a Pireneusoktól Belgiumig, keleten egészen Ukrajnáig elterjedt, Közép-Európában is őshonos, kivétel ez alól a Magas-Alpok. Délen Olaszország középső részéig nő. Magyarországon számos helyen találkozhatunk vele: a Bakonyban, a Bakonyalján, a Keszthelyi- és a Kőszegi-hegységben, a Kemenesháton, a Vend-vidéken, a Hetés és a Göcsej területén, a Zalai-dombvidéken, Belső- és Külső-Somogyban, a Kis-Alföldön, a Mezőföldön, a Bodrogközben és a Szatmár-Beregi-síkon.
A tavaszi tőzike február végén, márciusban virágzik. Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 5000 Ft. A tömeges gyűjtés és kitaposás mellett azért is veszélyeztetett, mert élőhelyei megszűntek, átalakultak. A folyószabályozások korában a folyók menti erdők letermelése okozott nagy károkat az állományban.
Nem kell letérni az ösvényről egy jó fotóért
A 21 hektáros Csáfordjánosfai-erdő szépsége, fekvése és kiemelkedő növénytani értékei miatt 1955-től védett, és 1999-től a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában áll. A 4 kilométeres Tőzike tanösvényen 5 információs tábla segítségével ismerkedhetünk meg a Répce menti élőhelyekkel, és például a malmokkal, amelyekből egykor (egy 1613-as dokumentum szerint) a folyón 49 darab volt. Megtudhatjuk azt is, hogy ezeknek ma már csak a romjai lelhetők fel, eltűnésük és a folyószabályozás pedig azt eredményezte, hogy a Répce folyása felgyorsult, a medre mélyülni kezdett, és kérdéses, hogy a jövőben elég vizet tud juttatni a területre ahhoz, hogy a vízhez kötődő életközösségek hosszú távon is fennmaradhassanak.
Két hídon kelünk át, mígnem eljutunk a tulajdonképpeni erdő szélére, ahol már messziről látjuk a fák között, a talajon hajladozó tőzikéket. Szemtanúi lehetünk annak is, hogy a tilalmat, mi szerint nem szabad letérni a tanösvényről, nem feltétlenül tartja be mindenki - már az ösvény elején látunk a virágszőnyeg közepén ácsorgó, nagy buzgón fotózó látogatókat. Ez nem nagyon éri meg egyébként, mert ha esetleg összetalálkoznak egy nemzeti parkos munkatárssal, nem sok jóra számíthatnak: a bírság akár 50 000 Ft-ig is terjedhet.
Virágokat fényképezni az úton maradva is remekül lehet, csak éppen kicsit tovább kell haladni a tanösvényen: minél beljebb megyünk, annál sűrűbben és annál közelebb nőnek a tőzikék, jobbra is, balra is, végül már egészen Disney-mese-szerű lesz az erdő. A különleges hangulatot a virágrengeteg mellett a korhadó holtfák adják, ezekből nagyon sok van; az ízeltlábúak és a gombák miatt fontos élőhelyek. A nemzetipark-igazgatóság honlapján olvasom, hogy ma már semmilyen erdészeti beavatkozás nincs az erdőben.
A tavaszi tőzike Magyarországon védett növény, természetvédelmi értéke 5000 forint egyedenként
Ahol a fáknak nevük is van
Az öreg, 250-300 éves kocsányos tölgyek némelyikén feliratokat olvashatunk, például Atala-fa, Tibor-fa, Ödön-fa. A táblákról tudom meg, hogy ezeket az egykori tulajdonos Simon család tagjairól nevezték el, akik a 18-20. században a megye vezető tisztségviselői voltak. A tölgyek mellett magyar kőrisek, mézgás égerek és gyertyánok is megjelennek.
A Csáfordjánosfai-erdő „természeti értékeit az Alpok előhegyeiből lehúzódott hegy- és dombvidéki fajok alkotják, amelyek a kedvező mikroklimatikus viszonyoknak köszönhetően fennmaradtak”, olvashatjuk az egyik táblán. Bár most a tőzike köti le minden figyelmünket, neszezést azért hallunk az avarból és az egyelőre még nem lombosodó fák tetejéről. A fajgazdagságról szintén az ismertető táblák számolnak be. Az erdőben találkozhatunk búbos bankával, ökörszemmel, fekete harkállyal, európai mókussal, nyuszttal vagy akár nyugati piszedenevérrel is. A növények közül a ligeti csillagvirágot, az odvas keltikét, a berki szellőrózsát, az őszi kikericset, a szibériai nőszirmot és a kornistárnicsot érdemes kiemelni, de gazdag a rovarvilág is: előfordul például erdei szitakötő, nagy tűzlepke és dunavirág, a Répcében pedig többek között szivárványos ökle, fenékjáró küllő és tompa folyamkagyló él.
A tőzike szárán egy bókoló virág fejlődik ki, amelynek fehér lepelleveleit a csúcsuk alatt sárgászöld foltok tarkítják
Bolyongás az erdőszélen
Végigmegyünk az erdőben egyenesen vezető szakaszon, és egy nagy rétre lyukadunk ki. Bár irányjelző táblát nem látunk, valamilyen okból kifolyólag minden hezitálás nélkül balra fordulunk. Csak jó fél kilométer megtétele után vesszük észre, hogy valami nem stimmel. Megnézzük a séta elején az első tábláról befotózott térképet, e szerint a tanösvény egy kört tesz meg az erdőszélen, ami visszavezet a második tábla környékére, a tőzikés terület ellenkező felére, viszont nem balra, hanem jobbra kellett volna fordulni hozzá.
Nyomunk egy hátraarcot, és egy darabig nem bosszankodunk. Akkor kezdjük furcsállni a dolgot, amikor jobbra sem találjuk a visszavezető utat, csak jó hosszú séta után, miközben nemhogy tőzikét nem nagyon látunk többet, de semmi más érdekességet sem. Persze egy nagy kör megtételével végül visszatalálunk a kiindulási ponthoz, és a virágok miatt nem bánjuk a dolgot, de azóta sem értjük pontosan, mi történhetett: nem vettük észre a tanösvény visszavezető szakaszát, vagy egyszerűen csak elnyelt minket a mágikus Csáfordjánosfai-erdő Bermuda-háromszöge.
A tavaszi tőzike néhány hétig még virágzik, a tanösvény pedig bárki számára szabadon látogatható, de kérhetsz vezetést is a nemzeti parktól a megtekintéséhez (főleg, ha nem szeretnél úgy járni, mint mi). A 2022-es év szakvezetéses túráinak időpontjait ide kattintva találod.
A cikk 2019 februárjában jelent meg.
