Hírek

Több mint 240-en ugrottak a folyóba Dunabogdányban

Vasárnap délután három órakor több tízezer ember gyűlt össze Európa több száz vízpartján, hogy egy közös Nagy Ugrással álljanak ki az egészséges folyóvizek fontossága mellett, Dunabogdányban például több mint 240-en ugrottak a folyóba.

Fotó:
MTI / Kovács Attila
2015. július 14.

Vasárnap délután három órakor több tízezer ember gyűlt össze Európa több száz vízpartján, hogy egy közös Nagy Ugrással álljanak ki az egészséges folyóvizek fontossága mellett, Dunabogdányban például több mint 240-en ugrottak a folyóba.

Magyarországon és a Duna menti országokban ez a nap a Mura-Dráva-Duna határokon átnyúló Bioszféra Rezervátum emléknapja is. Az ország 15 településén, azonos időpontban megrendezett Nagy Ugrással Magyarország a régió legnagyobb csobbanásával állt ki saját vizei mellett.

 

01(31).jpg


A WWF Magyarország és a vizesélőhelyek rehabilitációja iránt elkötelezett egyik nagy cég együttműködésében megrendezett központi eseményen közel 250 ember csobbant egyszerre a dunabogdányi szabad strandon. A Nagy Ugrás előtt vízipisztoly csatával melegített a tömeg, akik a nap során különböző sporteseményeken vettek részt és a WWF Élő Duna turnéja segítségével ismerkedtek meg a vizesélőhelyek páratlan élővilágával.


Európa-szerte 28 ország több mint 400 helyszínén, több ezer ember ugrott a vízbe ugyanabban a pillanatban, nyomatékot adva Európa összefogásának, amellyel az élő vizek védelmének fontossága mellett állnak ki. Roberto Epple, a Nagy Ugrás kezdeményezője és az Európai Folyókért Hálózat (ERN) elnöke elmondta: „A Nagy Ugrás egy inspiráló kezdeményezés, ami egyetlen közösségi eseményen keresztül hívja a figyelmet arra, hogy vizeinket jó állapotba kell hozni. Az Európai Unió vízvédelmi szabályozása, a Víz Keretirányelv jó eszköz erre, de önmagában nem elég ahhoz, hogy elérjük a célunkat. Rá kell irányítanunk a figyelmet vizeinkre, hiszen az európai társadalom támogatása nélkül folyóvizeink és vizesélőhelyeink megőrzése nem valósulhat meg.”

 

02(29).jpg

 

2015 fontos dátum Európa folyói, tavai, tengerpartjai és vizesélőhelyei számára. Az EU Víz Keretirányelve szerint a kontinens leromlott állapotú vizeit 2015-re újra megfelelő állapotba kell hozni. Tíz év elteltével a célokat csak részben sikerült megvalósítani, a felszíni vizeknek a fele sem érte el a kitűzött célt. Kevéssé ismert tény, hogy a folyók és tavak rossz állapotának leggyakoribb oka nem a szennyezés, hanem a meder és a vízjárás emberi beavatkozások miatti jelentős átalakulása.


„Magyarországon folyóvizeknek csupán 14%-a van jó állapotban, a tavaknál az arány még kisebb. Magyarország gazdag vizekben, ugyanakkor bölcsebben kell gazdálkodnunk ezzel a kinccsel. Vizeink egészsége és jó állapota saját, jól felfogott érdekünk, az EU csak iránymutatást ad ezek megőrzéséhez, amiket viszont érdemes követni. A Duna jó állapota többek között azért is fontos, mert ettől függ 20 millió ember, köztük közel 3 millió magyar ivóvize” - emelte ki Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója.


A WWF álláspontja szerint az emberi igények jól kielégíthetőek környezetünk lerontása és kizsákmányolása nélkül. Az erőforrásainkkal való bölcs gazdálkodás egyik kiváló módja az adottságokhoz való alkalmazkodás. A WWF azt kéri a felelős szervektől, hogy vegyék komolyan a magyar vízkincs megőrzését, a víztől függő élőhelyek helyreállítását, és ne hagyják semmilyen rövid távú érdek oltárán feláldozni közös jövőnket. A Nagy Ugráson 15 település és emberek ezrei mutatták meg itthon, hogy számukra fontos vizeink védelme.

 

Még több természetvédelemmel kapcsolatos cikket találsz ide kattintva.

Cikkajánló