Tudástár

Több mint félezer új fajt írtak le brit kutatók 2020-ban

Bár nagyon sokat tudunk a világról, mégis rengeteg olyan élőlény van, amelyek létezésére csak most derül fény. És nem csak mikroszkopikus méretű parányokról beszélünk. A brit tudósok tavaly például új bogár-, lepke- és kígyófajok mellett egy új majomfajt is azonosítottak.

Szerző:
Turista Magazin
2021. január 8.

Bár nagyon sokat tudunk a világról, mégis rengeteg olyan élőlény van, amelyek létezésére csak most derül fény. És nem csak mikroszkopikus méretű parányokról beszélünk. A brit tudósok tavaly például új bogár-, lepke- és kígyófajok mellett egy új majomfajt is azonosítottak.

Egy ganajtúró bogár Új-Guineában, egy hínárfaj a Falkland-szigeteken, egy majomfaj Mianmarban, csak néhány a most leírt új fajok közül. Mindezek a felfedezések nemcsak terepi expedícióknak köszönhetők, a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas gyűjteménye is tartogat még meglepetéseket. A DNS-elemzésen alapuló modern technológiáknak köszönhetően számos gyűjteményi példányról derült ki, hogy nem pontosan az, aminek eddig hitték.

Egy fajból kettő

Ez történt például azzal a szalamandrafajjal (Oedipina ecuatoriana), amelynek egy száz éve gyűjtött példányát őrzik a múzeumban.Tavaly egy ehhez nagyon hasonló példányt találtak Ecuador és Kolumbia határán. A szakemberek azt hitték, egy és ugyanazon fajról van szó, de a DNS-vizsgálatok kiderítették, hogy itt bizony két külön faj egyedeiről kell beszélni.

A tüdőtlen szalamandrák egyébként különös állatok, megjelenésük meglehetősen féregszerű, ahogy nevük is utal rá, nincsen tüdejük, csak a bőrükön át lélegeznek, és mivel szinte az egész életüket a föld alatt töltik, csak nagyon ritkán kerülnek szem elé.

Most írták le, de már a kihalás szélén áll

A legnagyobb hírverést talán egy új majomfaj, a Popa-langur (Trachypithecus popa) felfedezése okozta, és talán az ő esete az egyik legszomorúbb is. A faj egy 1913-ban gyűjtött példányát a londoni Természettudományi Múzeumban őrzik, de erről eddig azt hitték, hogy egy másik faj alfaja. Bár a laikus szem számára fel sem tűnnének az apró különbségek, a mostani terepei kutatások és genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy egy új fajjal van dolgunk.

A Popa-langur létezéséről még csak most szereztünk tudomást, ezzel együtt azonban sajnos az is kiderült, hogy a faj a kihalás szélén áll, összesen 200–260 példány él belőle. A legnagyobb, százegyedes populáció a szent hegyként tisztelt, kialudt vulkán, a mianmari Popa-hegy oldalában él. A faj régebben elterjedt volt Mianmar középső részén, az élőhelyek fogyatkozása és az orvvadászat miatt azonban a faj kilátásai sajnos nem túl jók. A kutatók remélik, azzal, hogy nevet kapott, hogy tudnak a létezéséről, a fennmaradásáért is többet tehetnek.

Átutazta a világot, kimosták, majd felfedezték

A szakértők sok más mellett tavaly kilenc kígyófajt, 70 új darázsfajt, három új méhfajt, kilenc új éjjeli lepkefajt és 170 új bogárfajt is azonosítottak. A felfedezés körülményeit tekintve minden bizonnyal a Pseudoacanthocephalus goodmani nevű új parazita féreg esete a legfurcsább.

Az még talán annyira nem különös, hogy a férget egy varangy ürülékében fedezték fel, de az már annál inkább, hogy mindez azután történt, hogy a balszerencsés béka véletlenül egy turista bőröndjében eljutott Mauritiusról Cambridge-be, ráadásul mielőtt észrevették volna, még túlélt egy mosást is a mosógépben.

Új fajok felfedezésében az elmúlt években egy magyar kutatónak is volt része. Dr. Vörös Judit, akivel tavaly nyáron készítettünk interjút, Brazíliában két új levelibékafajt írt le, és Ausztráliában is sikerült egy új fajra ráakadnia. A 2017-ben megtalált levelibékafaj már nevet is kapott. Az új fajnak dr. Vörös Judit adott nevet, a modernista brazil író, Jorge Amado után Phylodites amadoinak nevezte el, amit magyarul "Amado-levéljáróbékának" fordíthatunk. A kutatóval készült interjúnkat ide kattintva lehet megtalálni.

Forrás: Natural History Museum

Cikkajánló