Tudástár

Tudod, mi a közös az új izlandi vulkán, a Badacsony és a Salgó között?

Persze, hogy a bazalt! És most, hogy élőben követhetjük nyomon az izlandi Geldingadalir vulkán működését, érdemes szót ejteni e különleges kőzetről, amely hazánk néhány ikonikus tájának kialakulásában is fontos szerepet játszott.

Fotó:
Gulyás Attila (Kimelt kép)
2021. március 30.

Persze, hogy a bazalt! És most, hogy élőben követhetjük nyomon az izlandi Geldingadalir vulkán működését, érdemes szót ejteni e különleges kőzetről, amely hazánk néhány ikonikus tájának kialakulásában is fontos szerepet játszott.

Bombaként robbant be a pár napja kitört izlandi vulkán működését bemutató élő közvetítés a közösségi médiába. Közben – nem mellesleg hathatós magyar közreműködéssel - az is kiderült, hogy az Izlandon most felszínre ömlő magma közvetlenül a földköpenyből, 17-20 kilométer mélységből tör a felszínre, a lávakőzet pedig, kémiai összetételét tekintve zömében bazalt. A bazalt pedig olyan, a hazai természetjárók által olyannyira szeretett hegyek építőköve, mint a Tapolcai-medence tanúhegyei, vagy a Karancs-Medves-vidék látványos bazaltkúpjai.

Adat lista

A bazalt egy vulkáni kiömlési kőzet, hígan folyó, alacsony szilíciumtartalmú lávák viszonylag gyors lehűlése során keletkezik. Talán arra mindenki emlékszik a középiskolai földrajzórákról, hogy a föld legfelső része, az ún. litoszféra nem egységes, hanem ún. tektonikai lemezekből áll, amelyek az alatta lévő, képlékeny asztenoszférán „úsznak”. Ez a mozgás emberi léptékkel nézve persze nagyon lassú, évente maximum pár centiméter.

S talán az is megvan, hogy az óceánfenéki hátságoknál a mélyből feltörő magma hatására ezek a lemezszegélyek egymástól távolodnak, a másik oldalon pedig, a szükségszerűen ütköző szegélyeknél az egyik a másik alá bukik, amely a hegységképződés alapja. De menjünk kicsit tovább, azaz inkább mélyebbre!

Mi szerepe volt tehát a bazaltnak e két látványos, a hazai természetjárás és természetvédelem szempontjából egyaránt kitüntetett táj kialakulásában?

Vulkanizmus mindkét említett lemezszegélyhez kapcsolódik, de eltérő módon. Míg Izland egy távolodó lemezszegély felett található, addig a Kárpát-medence tűzhányóinak története az Európai- és az Afrikai kőzetlemez közeledéséhez, illetve a két hatalmas kőzetlemez közé beékelődő mikrolemezek különböző mozgásához kapcsolódik.

Ebből a szempontból éppenséggel Magyarország és Izland között semmi közös nincs, különösen, hogy alapjában véve eltérő típusú vulkánosság jellemző a két, eltérő lemezszegélyhez. De akkor hogyan került az Izlandon látható, viszonylag gyorsan, folyóra emlékeztető módon folyó bazalt a Kárpát-medencébe?

Nem minden lávakőzet bazalt!

Aki ismeri valamelyest Magyarország hegységeit és az azokat felépítő kőzeteket, annak feltűnhetett, hogy a bazalt legtöbbször pontszerűen jelentkezik a felszínen, míg más esetekben egész hegységek jöttek létre vulkáni kőzetből. Nézzük, hogyan történt nagy általánosságban az Európai- és az Afrikai kőzetlemez közeledéséhez kapcsolódó - meglehetősen bonyolult - vulkanizmus a Kárpát-medencében!

A két kőzetlemez találkozási zónájában (a mai Közép-Magyarországi tektonikai zóna mentén) mintegy 19-20 millió évvel ezelőtt kezdődött a „tűzijáték”: először heves vulkáni működés zajlott, amely például riolittakarókat hozott létre.Az átlagos természetjáró a Bükkalján találkozhat például ezzel a kőzettel, vagy leginkább a benne kialakított pincékkel, barlanglakásokkal, na és persze a kaptárkövekkel. Ennek a heves vulkáni működésnek volt szerepe abban is, hogy a mai Ipolytarnóc mellett egykor működő itatóhely növény- és állatvilágának nyomai szenzációs módon megőrződtek.

A vulkanizmus második hulláma akkor kezdődött, amikor az alábukó kőzetlemez magára húzta a felette lévő kőzetlemezt, aminek hatására az egyre jobban elvékonyodott. Ezt már kicsit nehezebb elképzelni, de a lényeg az, hogy 16-13 millió évvel ezelőtt így jött létre a felgyűrődött Kárpátok előterében az andezites és dácitos rétegvulkánok sorozata (a Visegrádi-hegységtől a Felvidék vulkánjain át a Tokaj-Eperjesi-hegységig, majd tovább a Vihorláttól egészen a Hargitáig).

Újabb néhány millió év elteltével a második szakaszban kialakult vulkáni hegységek mögött jött létre a bazaltos vulkánosság, amelynek különlegessége tehát az, hogy a bazaltfeltörés nem a lemezszegélyekre és azok kontakt zónáira jellemző, hanem a belső részekre, a lemez központi részeire.

A kéreg mélytörésein keresztül érkező bazaltkitörések pontszerű nyomait Burgenlandtól Dél-Erdélyig követhetjük nyomon, ugyanis azok nagy időbeli megszakításokkal követték egymást, ezért folyamatosan új helyre tevődtek át.

Az ily módon a hatalmas mélységből a földkéreg mélyreható törésvonalai mentén származó kőzetolvadék kb. 4–2 millió évvel ezelőtt nyomult a felszínre. Ott elvegyülve a víztartalmú kőzetekkel először heves robbanásos vulkáni működést produkált (így alakultak ki a vulkáni törmelékből álló tufagyűrűk), majd egy csendesebb fázis során bazaltos láva töltötte ki ezeket a gyűrűket.

S mint ahogy arra szintén emlékezhetünk a középiskolai tankönyvekből, a külső erőknek a környezeténél jobban ellenálló bazalt megőrizte az eredeti ősfelszínt, ezért nevezte el id. Lóczy Lajos tanúhegyeknek ezeket a valóban látványos kiemelkedéseket a Balaton mellett. De ennek a bazaltos működésnek a leglátványosabb hazai lenyomata a határon átnyúló Nógrád-Gömöri bazaltvidék több, mint száz, kevésbé ismert bazaltkúpja, bazalttakarója, vagy éppen hasadék- és kürtőkitöltése is.

Magyarország két geoparkja is kapcsolódik a bazalthoz

Érdemes megjegyezni, hogy az olyan látványosságok, mint a bazaltömlés Somoskő várának az oldalában, éppenséggel világszenzációnak számítanak geológus körökben. Ettől nem független az tehát, hogy a jelenleg Magyarországon működő mindkét UNESCO Globális Geopark erősen kötődik a bazalthoz, illetve az általa létrehozott felszíni formákhoz, természetesen számos más földtani és biológiai értékük mellett.

Míg a Bakony-Balaton Geopark a Tapolcai-medencét foglalja magában, addig a – nem mellesleg a világ egyetlen, határon átnyúló geoparkjaként nyilvántartott - Novohrad-Nógrád Geopark olyan jellegzetes hegyeket tud felmutatni, mint az áprilisi lapszámunk címlapján is látható, vár nélkül is fenséges Salgó, vagy éppen a határ túloldalán elhelyezkedő Ajnácskő. Sőt, hazánk alakulóban lévő harmadik geoparkja, a Bükk-vidék Geopark (amelynek felterjesztési dokumentumai 2020-ban kerültek benyújtásra az UNESCO felé) is számos ponton kötődik a Kárpát-medence területén lezajlott vulkanizmushoz.

Érdemes tehát ilyen szemmel is nézni az izlandi vulkán kitörését bemutató, lenyűgöző képsorokat!

Cikkajánló