Hírek

Új élőhelyen hesszelnek a hantmadarak Tolna megyében

Ez a kedves kis énekesmadár, hosszú távú vonuló, és a teleket Afrikában tölti. Nevét élőhelyéről kapta, mindig valami kiálló hant, vakondtúrás, kő, tuskó tetején üldögél.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock
2020. június 16.

Ez a kedves kis énekesmadár, hosszú távú vonuló, és a teleket Afrikában tölti. Nevét élőhelyéről kapta, mindig valami kiálló hant, vakondtúrás, kő, tuskó tetején üldögél.

A hantmadarak talajlakó, fészküket a földre építő, gyepekkel tarkított, nyílt területeket kedvelő rovarevő madarak. Fára, vagy bokrokra csak ritkán szállnak.

Jellegzetes farokmintázatuk (fehér alapon fekete T alak) repüléskor már messziről felvillan, így könnyen észrevehetők.

Természetes élőhelyét kizárólag a nyílt terültek jelentik. Kedveli a rövid füvű, legeltetett, köves élőhelyeket. Utak mentén, szántóföldeken, állattartó telepek környékén is rendszeresen megtalálható. Hazánkban elsősorban az Alföldön gyakori, a Dunántúlon szórványos, míg Tolna megyében a Dél-Mezőföld legeltetett homokgyepein ritka költőfaj.

Új Tolna megyei élőhelyére a nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi őrei az elmúlt években lettek figyelmesek a megyét átszelő, tíz éve épült M6-os gyorsforgalmi autópálya, dél-mezőföldi 50 km-es szakaszán. Az utat kísérő, mészkőzúzalékos szervizút mentén, amely hasonlít a száraz, köves kedvelt élőhelyéhez, több ponton megtelepedett. Fészkét az autópálya vadkerítése és a szervizút között húzódó keskeny, virágos (pipacs, szarkaláp, útszéli zsázsa) mezsgyébe építi. A megfigyelések azt mutatják, hogy évente az útszakaszt több mint 20 pár hantmadár veszi birtokba, így ez a terület a faj legjelentősebb költőélőhelye lett a megyében.

Tavasszal a hímek a tojóknál előbb érkeznek vissza költőterületükre. Évente csak egyszer április májusban költenek. Fészkelő- és a telelőterületén is territóriumot tart, melyhez nagyon ragaszkodik, és minden évben visszatér. Hevenyészett fészkét a fű közé, földre építi, melyet több éven keresztül is használhat, minden évben egy kicsit ráépítve. Őszi vonulása augusztus végére, szeptemberre esik.

Míg Európában öt fajuk él, hazánkban egy faj, a hantmadár (Oenanthe oenanthe) fordul csak elő, a többi Dél-Európa lakója. A hantmadár rendkívül nagy elterjedési területtel rendelkezik, főként eurázsiaiban, de Észak-Amerikában és Északnyugat-Afrikában is fészkel.

Hosszú távú vonuló, az egyetlen európai hantmadár faj, mely a telet Afrikában, az egyenlítőtől délre tölti.

Érdekessége, hogy az Észak-Amerikában fészkelőknek az Atlanti-óceánt és egész Európát, míg a Szibériában költőknek egész Ázsiát át kell repülniük, hogy a rendkívül hosszú vonulási útjuk végén elérjék Afrika déli szavannáit. Ez a telelőterület-hűség ritka jelenség az eurázsiai madárvilágban.

Számos nyugat- és közép-európai országban csökken az állománya az élőhelyváltozás, a mezőgazdaság növekvő intenzitása és az urbanizáció miatt. Néhány országban, köztük hazánkban is, a juhtenyésztés visszaszorulása a hantmadár nagyon kedvelt, rövid füves élőhelyeinek eltűnését okozta. Téli vonulási útvonalán az afrikai szavanna múltbeli aszályai szintén állománycsökkenést okoztak. Európában korábban rendszeresen, a mediterrán térség egyes részein és Észak-Afrikában még ma is nagy számban vadásszák.

A hazai fészkelőállomány az elmúlt 15 év gyűrűzéseinek tükrében szintén mérsékelt csökkenést mutat. A hantmadár 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Forrás: Kováts László, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Cikkajánló