Túraajánlat

Vadregényes mocsárvilág a fővárosban

2015 őszén adták át Budapest egyik nem mindennapi természeti látványosságánál, a Merzse-mocsárnál, azt a madármegfigyelő és kilátótornyot, ahonnan a látogatók ezentúl optimális körülmények között fürkészhetik a madarak viselkedését, és ha kedvük szottyan, egy informatív tanösvényen ismerkedhetnek meg a terület értékeivel. Ha eddig nem hallottál a Shrek birodalmához hasonló mocsárvilágról, nem gond, ezúttal mindent megtudhatsz róla.

Szerző:
Szatmári Zoltán
Fotó:
Szatmári Zoltán
2016. január 24.

2015 őszén adták át Budapest egyik nem mindennapi természeti látványosságánál, a Merzse-mocsárnál, azt a madármegfigyelő és kilátótornyot, ahonnan a látogatók ezentúl optimális körülmények között fürkészhetik a madarak viselkedését, és ha kedvük szottyan, egy informatív tanösvényen ismerkedhetnek meg a terület értékeivel. Ha eddig nem hallottál a Shrek birodalmához hasonló mocsárvilágról, nem gond, ezúttal mindent megtudhatsz róla.

Amikor október közepén felröppent a hír, hogy milyen fejlesztések történtek a Liszt Ferenc-repülőtér közelében lévő Merzse-mocsárnál, tesztelési szándékkal megkérdeztem „természetjártas” barátaimat, vajon mit hallottak eddig e vizes élőhelyről. Mindegyikük csak nézett rám kerek szemekkel, és lövésük sem volt, hogy miről is beszélek, hisz Ferihegyről csak a gépmadarak jutottak eszükbe, védett madárfaj egy sem.

Ekkor határoztam el, hogy körbejárom a területet, s hogy minél többet megtudjak róla, segítségül hívtam az MME kiváló szakemberét, Bajor Zoltánt, aki egyébként az egyesület elnöke is. Tudtam, nála alkalmasabb szakembert aligha találnék.

Utazás egy különleges mocsárvilágba

 

 

07_dsc_0073(1).jpg


Megvettem hát menetjegyemet a budapesti Keleti pályaudvaron, s felszálltam a Sülysápra tartó szerelvényre. Le sem ültem, mert 20 perc elteltével már szállhattam is le a Rákoskert megállónál. Az őszi levegőbe alaposan beleszippantva elindultam a - Zoli által támpontnak megadott - ferihegyi irányítótorony felé vezető széles földúton. Alig tettem meg néhány lépést, egymástól pár méterre két békát vettem észre: egyiket egy fán, a másikat az aszfalton. Az előbbi nem mászott fára, hanem odafestették, ugyanis ez a jele a Merzse-mocsár vizes élőhelyének, az utóbbi életét viszont egy óvatlan aszfaltbetyár olthatta ki a hajnali órákban. Gondoltam is magamban, ha ilyen környezetben járunk, nem ártana figyelmesebben vezetni.

Az úton egyre több békára leltem a fatörzseken, így hamar eljutottam a mocsár újdonsült kilátótornyához, ahol kísérőm fűkaszával a kezében várt rám. Nem engem akart miszlikbe aprítani, hanem kollégáival épp azon szorgoskodtak, hogy megtisztítsák a nádast és a mocsár szélét a mind nagyobb területet magának követelő gyékénytől.

Érkezésemre Zoli letette a fűkaszát, üdvözöltük egymást, és bele is kezdett az anekdotázásba. Régi katonai felmérésekből tudjuk, hogy ez a terület lényegesen nagyobb volt a jelenlegi kiterjedésénél, ugyanis korábban itt mélyebb fekvésű kaszálók, rétek voltak, amelyek viszonylag távol esetek a jelenlegi lakott területektől, Ecsertől és Rákoskerttől. A Merzse-mocsár kicsit hasonlít az ócsai turjánvidékhez, annak a legészakibb ágának tekinthető ez a terület is, hisz innen összefüggő vizes élőhelyek láncolata húzódik egészen a Kiskunsági Nemzeti Parkig. Azért alakulhatott ki a mocsárvilág, mert a víz összegyűlt a a környező magasabb térszínekről, s jelenleg is az összefolyó vizek táplálják a mocsarakat. A többes szám azért helyes, mert a vizes élőhely három részből tevődik össze: Kis-Merzséből, Nagy-Merzséből, valamint az erdőfoltokkal, rétekkel, legelőkkel tarkított Gyolcs-rétből. A területet 1970-es évek végén nyilvánították védetté, amely akkoriban 27 hektárra terjedt ki, de két bővítésen is átesett, így 1999-ben 40 hektárra, 2013-ban pedig 49,5 hektárra bővült a természetvédelmi oltalom alatt álló terület nagysága.

 

03_dsc_0046(1).jpg


Ha nem a víz az úr

Most szerencsére jó állapotban van a mocsár, de nem volt ez mindig így. Korábban a városi fejlesztések kapcsán a vízgyűjtő területről itt-ott lemetszettek bizonyos részeket, és a közelben lévő Liszt Ferenc-repülőtér megépítésekor is jelentős vízelvezetések történtek. Az is fokozta a problémát, hogy a szántóföldi műveléshez kapcsolódóan nagy vízelvezető árkokat létesítettek, s ez szintén vízhiányt okozott. A Rákoskertnél futó vasúti töltés megépítésénél pedig igen mély alapozást készítettek, amely gátat jelentett a víz szabad folyásának. A 30-40 évvel ezelőtti erdősítés még rátett egy lapáttal, hiszen az erdősávok óriási párologtató felületet jelentettek pluszban, valamint nagy vízigényük miatt mind a mai napig elszívják és elpárologtatják az ide szivárgó vizeket. Ezek a többszörösen negatív folyamatok a mocsár fennmaradását veszélyeztették.

Mintha kihúzták volna a kádból a dugót

A mocsárban létezik egy vízzáró réteg, amelyet az elhalt, bomlásnak indult, felgyülemlett növényi részek hoznak létre. Ezt a réteget korábban megkotorták, a sérülékeny ökoszisztéma pedig úgy viselkedett, mintha a fürdőkádból kihúzták volna a dugót: az összes víz elszivárgott. Szerencsére ez a vízzáró réteg később regenerálódott, a mocsár állapota stabillá vált, és az elmúlt évek természetvédelmi kezeléseinek köszönhetően lényegesen jobbá vált az élőhely vízháztartása. Ehhez hozzájárult a 2010-es és a 2012-es év csapadékos időjárása is. Jelenleg a mocsár két összefüggő foltban, 20-25 hektáron „van jelen”. Az egységeket különböző csatornák kötik össze egymással.

 

15_dsc_0104(1).jpg


Az eddig elért siker a kiváló együttműködésnek köszönhető, az önkormányzaton túl a helyi gazdálkodók is besegítenek a terület ápolásában, a mezőőrökhöz a természetvédelmi őrökhöz és az MME munkatársaihoz hasonlóan. Amikor a távlati célokról faggatóztam, a szakember elárulta, hogy a következő években szeretnének egy összefüggő nádkoszorú kialakításával hozzájárulni a mocsárvilág háborítatlanságához.

Madáreldorádó a fővárosban

Az MME folyamatosan monitorozza a madárvilágot - az elmúlt 15 évben 176 madárfajt regisztráltak itt a szakemberek. Nagy örömükre olyan ritka és védett fajokat sikerült megfigyelniük a mocsárnál, mint a parlagi sas vagy a kerecsensólyom, de a nádban költő fajok is jelentős értéket képviselnek. Budapest területén ekkora nádas, vizes élőhely csak nagyon kevés helyen található. A fővárosban eddig sehol nem figyelték meg, hogy a fokozottan védett bölömbika költött volna, csak itt, de fészkel itt törpegém és barna rétihéja is. A nádi énekesmadarak közül elsősorban a nádirigó, a foltos és a cserregő nádiposzáta, valamint a nádi sármány érdemel említést. Ilyen fajösszetételt és fajgazdagságot Budapesten szinte sehol sem találni.

Az MME a területen kialakított egy 100 odúból áll odúhálózatot, amelyben a cinegéken és a csuszkákon kívül még a fokozottan védett füleskuvik is költ. Ez az egyetlen magyarországi vonuló bagolyfajunk. Fővárosi viszonylatban először itt költött mesterséges odúban a búbos banka. Az elmúlt években ismételten megerősödő helyi állattartás visszacsábította a hosszú évek óta eltűnt kuvikot is.


Mogyorós pele és társai

Érdekesség, hogy megtalálható a területen a védett mogyorós pele, amelynek Budapesten itt regisztrálták a legnagyobb állományát, s nem véletlenül a béka lett e vizes élőhely jelképe, hisz májusban elképesztő mennyiségű zöld levelibéka koncertezik a térségben, de megfigyeltek már mocsári teknőst, vöröshasú unkát, kecskebékát, illetve pettyes és tarajos gőtét is. Budapest ezen területén található meg legnagyobb egyedszámban a zöld gyík.

Bottal üthetjük az orchideák nyomát?

Kísérőm elmondta, hogy az elmúlt 20 évben a terület növénytani értékei gyakorlatilag eltűntek, degradálódtak a gyepek, és a kemikáliák sem tettek jót a társulásoknak. A növényritkaságok között számos orchideafaj, például szúnyoglábú bibircsvirág és mocsári kosbor élt a környéken. Az erdősítések igazi nyertese az erdei orchideafajok lettek: fehér madársisak, kardos madársisak, széleslevelű nőszőfű, Tallós-nőszőfű. Az üde réteken előforduló botanikai ritkaságok közül egyedül a védett a Jávorka-fényperje élte túl a negatív hatásokat.

 

09_dsc_0083(1).jpg


Tanösvény a mocsár körül

A Merzse-mocsár közel 6 km hosszú tanösvénye a rákoskerti vasútállomásról indul, illetve oda is tér vissza. Már önmagában az nagy élmény, ha körbejárjuk az őshonos fákkal övezett vadregényes útvonalat, de a táblablokkok (15 db nagy tábla, 30 db kicsi) segítségével számos értékes információt tudhatunk meg a terület flórájáról és faunájáról, valamint kultúrtörténeti emlékeiről. Egyre több család és iskolai osztály fedezi fel a a főváros e szegletét.

Belátták, hogy a kilátó kívül jó

 

 

10_dsc_0131(1).jpg


Több mint 20 évig a madárles a mocsár közepén „éktelenkedett”, és pallósoron lehetett megközelíteni. Ez több szempontból sem volt szerencsés, mivel komoly zavarást jelentett a madarak szempontjából. Most azonban a MOL társadalmi munkában, az MME szakmai koordinációja mellett, olyan madármegfigyelő állomást, kilátót alkotott, amely mindenki megelégedésére szolgál. A 7,5 méter magas, pihenőrésszel is ellátott építményből valódi élmény a madárvilág megfigyelése.

 

Irány a természet!

A főváros jogszabályi előírásai alapján a területet a Főkert Nonprofit Zrt. gondozza természetvédelmi kezelőként. Ebben szakmai segítséget nyújt az MME. A Merzse-mocsár és környéke az év bármely szakaszában ingyenesen látogatható. Kiváló lehetőség kínálkozik gyalogtúrázásra, lovaglásra, valamint kerékpározásra, de a kijelölt túraútvonalról nem szabad letérni. Tüzet rakni tilos!
 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. december - 2016 januári számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szőcei tőzegmohás láprét

Legendás lápszemek - videó

Cikkajánló