Túraajánlat

Vadregényes mocsárvilág a fővárosban

2015 őszén adták át Budapest egyik nem mindennapi természeti látványosságánál, a Merzse-mocsárnál, azt a madármegfigyelő és kilátótornyot, ahonnan a látogatók ezentúl optimális körülmények között fürkészhetik a madarak viselkedését, és ha kedvük szottyan, egy informatív tanösvényen ismerkedhetnek meg a terület értékeivel. Ha eddig nem hallottál a Shrek birodalmához hasonló mocsárvilágról, nem gond, ezúttal mindent megtudhatsz róla.

Szerző:
Szatmári Zoltán
Fotó:
Szatmári Zoltán
2016. január 24.

2015 őszén adták át Budapest egyik nem mindennapi természeti látványosságánál, a Merzse-mocsárnál, azt a madármegfigyelő és kilátótornyot, ahonnan a látogatók ezentúl optimális körülmények között fürkészhetik a madarak viselkedését, és ha kedvük szottyan, egy informatív tanösvényen ismerkedhetnek meg a terület értékeivel. Ha eddig nem hallottál a Shrek birodalmához hasonló mocsárvilágról, nem gond, ezúttal mindent megtudhatsz róla.

Amikor október közepén felröppent a hír, hogy milyen fejlesztések történtek a Liszt Ferenc-repülőtér közelében lévő Merzse-mocsárnál, tesztelési szándékkal megkérdeztem „természetjártas” barátaimat, vajon mit hallottak eddig e vizes élőhelyről. Mindegyikük csak nézett rám kerek szemekkel, és lövésük sem volt, hogy miről is beszélek, hisz Ferihegyről csak a gépmadarak jutottak eszükbe, védett madárfaj egy sem.

Ekkor határoztam el, hogy körbejárom a területet, s hogy minél többet megtudjak róla, segítségül hívtam az MME kiváló szakemberét, Bajor Zoltánt, aki egyébként az egyesület elnöke is. Tudtam, nála alkalmasabb szakembert aligha találnék.

Utazás egy különleges mocsárvilágba

 

 



Megvettem hát menetjegyemet a budapesti Keleti pályaudvaron, s felszálltam a Sülysápra tartó szerelvényre. Le sem ültem, mert 20 perc elteltével már szállhattam is le a Rákoskert megállónál. Az őszi levegőbe alaposan beleszippantva elindultam a - Zoli által támpontnak megadott - ferihegyi irányítótorony felé vezető széles földúton. Alig tettem meg néhány lépést, egymástól pár méterre két békát vettem észre: egyiket egy fán, a másikat az aszfalton. Az előbbi nem mászott fára, hanem odafestették, ugyanis ez a jele a Merzse-mocsár vizes élőhelyének, az utóbbi életét viszont egy óvatlan aszfaltbetyár olthatta ki a hajnali órákban. Gondoltam is magamban, ha ilyen környezetben járunk, nem ártana figyelmesebben vezetni.

Az úton egyre több békára leltem a fatörzseken, így hamar eljutottam a mocsár újdonsült kilátótornyához, ahol kísérőm fűkaszával a kezében várt rám. Nem engem akart miszlikbe aprítani, hanem kollégáival épp azon szorgoskodtak, hogy megtisztítsák a nádast és a mocsár szélét a mind nagyobb területet magának követelő gyékénytől.

Érkezésemre Zoli letette a fűkaszát, üdvözöltük egymást, és bele is kezdett az anekdotázásba. Régi katonai felmérésekből tudjuk, hogy ez a terület lényegesen nagyobb volt a jelenlegi kiterjedésénél, ugyanis korábban itt mélyebb fekvésű kaszálók, rétek voltak, amelyek viszonylag távol esetek a jelenlegi lakott területektől, Ecsertől és Rákoskerttől. A Merzse-mocsár kicsit hasonlít az ócsai turjánvidékhez, annak a legészakibb ágának tekinthető ez a terület is, hisz innen összefüggő vizes élőhelyek láncolata húzódik egészen a Kiskunsági Nemzeti Parkig. Azért alakulhatott ki a mocsárvilág, mert a víz összegyűlt a a környező magasabb térszínekről, s jelenleg is az összefolyó vizek táplálják a mocsarakat. A többes szám azért helyes, mert a vizes élőhely három részből tevődik össze: Kis-Merzséből, Nagy-Merzséből, valamint az erdőfoltokkal, rétekkel, legelőkkel tarkított Gyolcs-rétből. A területet 1970-es évek végén nyilvánították védetté, amely akkoriban 27 hektárra terjedt ki, de két bővítésen is átesett, így 1999-ben 40 hektárra, 2013-ban pedig 49,5 hektárra bővült a természetvédelmi oltalom alatt álló terület nagysága.

 



Ha nem a víz az úr

Most szerencsére jó állapotban van a mocsár, de nem volt ez mindig így. Korábban a városi fejlesztések kapcsán a vízgyűjtő területről itt-ott lemetszettek bizonyos részeket, és a közelben lévő Liszt Ferenc-repülőtér megépítésekor is jelentős vízelvezetések történtek. Az is fokozta a problémát, hogy a szántóföldi műveléshez kapcsolódóan nagy vízelvezető árkokat létesítettek, s ez szintén vízhiányt okozott. A Rákoskertnél futó vasúti töltés megépítésénél pedig igen mély alapozást készítettek, amely gátat jelentett a víz szabad folyásának. A 30-40 évvel ezelőtti erdősítés még rátett egy lapáttal, hiszen az erdősávok óriási párologtató felületet jelentettek pluszban, valamint nagy vízigényük miatt mind a mai napig elszívják és elpárologtatják az ide szivárgó vizeket. Ezek a többszörösen negatív folyamatok a mocsár fennmaradását veszélyeztették.

Mintha kihúzták volna a kádból a dugót

A mocsárban létezik egy vízzáró réteg, amelyet az elhalt, bomlásnak indult, felgyülemlett növényi részek hoznak létre. Ezt a réteget korábban megkotorták, a sérülékeny ökoszisztéma pedig úgy viselkedett, mintha a fürdőkádból kihúzták volna a dugót: az összes víz elszivárgott. Szerencsére ez a vízzáró réteg később regenerálódott, a mocsár állapota stabillá vált, és az elmúlt évek természetvédelmi kezeléseinek köszönhetően lényegesen jobbá vált az élőhely vízháztartása. Ehhez hozzájárult a 2010-es és a 2012-es év csapadékos időjárása is. Jelenleg a mocsár két összefüggő foltban, 20-25 hektáron „van jelen”. Az egységeket különböző csatornák kötik össze egymással.

 



Az eddig elért siker a kiváló együttműködésnek köszönhető, az önkormányzaton túl a helyi gazdálkodók is besegítenek a terület ápolásában, a mezőőrökhöz a természetvédelmi őrökhöz és az MME munkatársaihoz hasonlóan. Amikor a távlati célokról faggatóztam, a szakember elárulta, hogy a következő években szeretnének egy összefüggő nádkoszorú kialakításával hozzájárulni a mocsárvilág háborítatlanságához.

Madáreldorádó a fővárosban

Az MME folyamatosan monitorozza a madárvilágot - az elmúlt 15 évben 176 madárfajt regisztráltak itt a szakemberek. Nagy örömükre olyan ritka és védett fajokat sikerült megfigyelniük a mocsárnál, mint a parlagi sas vagy a kerecsensólyom, de a nádban költő fajok is jelentős értéket képviselnek. Budapest területén ekkora nádas, vizes élőhely csak nagyon kevés helyen található. A fővárosban eddig sehol nem figyelték meg, hogy a fokozottan védett bölömbika költött volna, csak itt, de fészkel itt törpegém és barna rétihéja is. A nádi énekesmadarak közül elsősorban a nádirigó, a foltos és a cserregő nádiposzáta, valamint a nádi sármány érdemel említést. Ilyen fajösszetételt és fajgazdagságot Budapesten szinte sehol sem találni.

Az MME a területen kialakított egy 100 odúból áll odúhálózatot, amelyben a cinegéken és a csuszkákon kívül még a fokozottan védett füleskuvik is költ. Ez az egyetlen magyarországi vonuló bagolyfajunk. Fővárosi viszonylatban először itt költött mesterséges odúban a búbos banka. Az elmúlt években ismételten megerősödő helyi állattartás visszacsábította a hosszú évek óta eltűnt kuvikot is.


Mogyorós pele és társai

Érdekesség, hogy megtalálható a területen a védett mogyorós pele, amelynek Budapesten itt regisztrálták a legnagyobb állományát, s nem véletlenül a béka lett e vizes élőhely jelképe, hisz májusban elképesztő mennyiségű zöld levelibéka koncertezik a térségben, de megfigyeltek már mocsári teknőst, vöröshasú unkát, kecskebékát, illetve pettyes és tarajos gőtét is. Budapest ezen területén található meg legnagyobb egyedszámban a zöld gyík.

Bottal üthetjük az orchideák nyomát?

Kísérőm elmondta, hogy az elmúlt 20 évben a terület növénytani értékei gyakorlatilag eltűntek, degradálódtak a gyepek, és a kemikáliák sem tettek jót a társulásoknak. A növényritkaságok között számos orchideafaj, például szúnyoglábú bibircsvirág és mocsári kosbor élt a környéken. Az erdősítések igazi nyertese az erdei orchideafajok lettek: fehér madársisak, kardos madársisak, széleslevelű nőszőfű, Tallós-nőszőfű. Az üde réteken előforduló botanikai ritkaságok közül egyedül a védett a Jávorka-fényperje élte túl a negatív hatásokat.

 



Tanösvény a mocsár körül

A Merzse-mocsár közel 6 km hosszú tanösvénye a rákoskerti vasútállomásról indul, illetve oda is tér vissza. Már önmagában az nagy élmény, ha körbejárjuk az őshonos fákkal övezett vadregényes útvonalat, de a táblablokkok (15 db nagy tábla, 30 db kicsi) segítségével számos értékes információt tudhatunk meg a terület flórájáról és faunájáról, valamint kultúrtörténeti emlékeiről. Egyre több család és iskolai osztály fedezi fel a a főváros e szegletét.

Belátták, hogy a kilátó kívül jó

 

 



Több mint 20 évig a madárles a mocsár közepén „éktelenkedett”, és pallósoron lehetett megközelíteni. Ez több szempontból sem volt szerencsés, mivel komoly zavarást jelentett a madarak szempontjából. Most azonban a MOL társadalmi munkában, az MME szakmai koordinációja mellett, olyan madármegfigyelő állomást, kilátót alkotott, amely mindenki megelégedésére szolgál. A 7,5 méter magas, pihenőrésszel is ellátott építményből valódi élmény a madárvilág megfigyelése.

 

Irány a természet!

A főváros jogszabályi előírásai alapján a területet a Főkert Nonprofit Zrt. gondozza természetvédelmi kezelőként. Ebben szakmai segítséget nyújt az MME. A Merzse-mocsár és környéke az év bármely szakaszában ingyenesen látogatható. Kiváló lehetőség kínálkozik gyalogtúrázásra, lovaglásra, valamint kerékpározásra, de a kijelölt túraútvonalról nem szabad letérni. Tüzet rakni tilos!
 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. december - 2016 januári számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szőcei tőzegmohás láprét

Legendás lápszemek - videó

Cikkajánló