Hírek

Villanyoszlopokra költöztek a hazai fehér gólyák

Elkészült a legújabb országos fehérgólya-felmérési beszámoló a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) jóvoltából, amely szerint Magyarország gólyaállománya jelentősen nem csökken, viszont egyre sérülékenyebb.

Szerző:
MME/TM
Fotó:
Shutterstock
2015. november 11.

Elkészült a legújabb országos fehérgólya-felmérési beszámoló a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) jóvoltából, amely szerint Magyarország gólyaállománya jelentősen nem csökken, viszont egyre sérülékenyebb.

A magyarországi gólyaállomány változásait 1941 óta követik a kutatók. Az akkor 15-16 ezer párra tehető létszám az 1960-as évek végére harmadára csökkent a táplálkozóhelyek és a hagyományos fészekrakó helyek (nádtetők, széles kémények) számának fogyatkozása miatt.

A villanyoszlopokra átköltöző gólyaállomány végül stabilizálódott, az elmúlt közel öt évtizedben 5000 pár körül ingadozott. Megváltozott azonban az elterjedés súlypontja, mert a Dunántúlon, az Északi-középhegységben, az erdősített és a nagyrészt felszántott sík vidékeken csökken az állomány, az Alföld többi részén nő.

golyaall-valtozas_1994-2014_jarasonkent_kicsi.jpg


A magyarországi fehérgólya-állomány változása járásonként 1994 és 2014 között (Forrás: MME Monitoring Központ).

 

Az MME által szervezett 2014/2015. évi 7. Nemzetközi Fehérgólya-felmérési Akció eredményei szerint 2014-ben a magyarországi gólyaállomány 4950 fészkelőpárra volt tehető, a „leltározásban” részt vevő természetvédők 8574 fészket és 2272 üres, fészekanyag nélküli gólyafészek-magasítót jelentettek.

A gólyaállomány 40 százaléka az ország északkeleti régióiban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében költött, a legkevesebb gólya pedig Komárom-Esztergom, Nógrád és Heves megyében él. 2014-ben az átlagos fiókaszám 2,55 volt, ami az átlagosnál jobb eredménynek számít.

 

shutterstock_263664971.jpg


Az idei adatok azt mutatják, hogy a tavalyinál 10 százalékkal kevesebb pár foglalt fészket Magyarországon, és az átlagos fiókaszám is csupán 2,2 körül alakult. Ehhez hasonló ingadozást tapasztaltak már a szakemberek korábban is: a gyengébb eredmény oka a tavaszi vonuláskor jelentkező kedvezőtlen időjárás és a kis fiókák megfázását, pusztulását okozó kora nyári esőzés lehet.

Az állománycsökkenés hátterében álló okok óvatosságra intenek a jövőt illetően, ugyanis a faj fő táplálkozóhelyéül szolgáló gyepek kiterjedése 1941 óta harmadával, mintegy félmillió hektárral, a szántóké pedig csaknem egymillió hektárral csökkent.

A beszámoló szerint ugyan az európai fehérgólya-állomány az elmúlt két évtizedben nőtt, illetve Magyarországon is állandó nagyságú, továbbra is folytatni kell a faj rendszeres monitorozását, szükség esetén pedig megfelelő intézkedéseket kell hozni a fészkelőhelyek pótlására, a táplálkozóhelyek megőrzésére és helyreállítására.

Kapcsolódó cikkeink:

Sikerrel vadították a túzokokat

Madarat gyűrűjéről - Szárnyra kelt titkok
Nagy őszi odútakarítás

Még több madaras hír

Cikkajánló