A 19. században még virágzó hutatelepülés. Üveggyártó üzeme fénykorában 70 munkással dolgozott. Mára két épület maradványai, egy pince, egy kút és a temető maradt hírmondóul. A Bükk erdőségeinek mélyén egy különleges hangulatú ipartörténeti emlékhelyre bukkanhatunk. A Hór-völgyben, a gyertyánvölgyi üveghutáknál jártunk.
Bükkszentkereszt-Hollóstetőről érdemes indítani Hór-vögyi túránkat, ha legegyszerűbben szeretnénk eljutni az utolsó bükki üveghuta maradványaihoz. Hollóstetőn nekivágunk a piros sáv jelzésnek, majd közel 5 km-es gyaloglás után elérkezünk az egykori gyertyánvölgyi falut és üveggyártó telepét bemutató szabadtéri kiállításhoz és pihenőhelyhez.
Az egykori üveghuta
Érdemes elidőzni a rekonstruált épületek között, ahol képes tablók mutatják be az üvegkészítés folyamatát, az üveghuták mindennapi életét, és bepillantást nyerhetünk az üvegesek komoly szakmai tudást és odafigyelést igénylő mesterségébe.
A Bükk hegység Diósgyőrhöz közeli erdőiben már az 1700-as évek elejétől gyártottak üveget, amelynek köszönhetően a korábban lakatlan erdőségekben hutatelepülések jöttek létre. Mivel a rendkívül faigényes üvegtermék-előállítás hamar felélte az erdőségeket, az üveghuták időről időre áttelepülésre kényszerültek.
A Hór-völgy és a Gyertyán-völgy találkozásánál
A térségben az első üveghuta Óhután alakult (ma Miskolc-Bükkszentlászló, a második Újhután (ma Bükkszentkereszt), a harmadik pedig Répáshután létesült. A bérlők sorozatos csődje után a répáshutai üzemet és felszerelését 1834-ben Schier József vásárolta meg, aki a koronauradalomtól bérbe vett Gyertyán-völgybe telepítette át az üveghutát.
Az üzem áthelyezése szerencsés vállalkozásnak bizonyult, a jó közlekedési lehetőségeknek (a Hór-völgyön keresztül vezető természetes út kötötte össze az alföldi területeket az Északi-középhegységgel) és a faanyaglelőhely közelségének köszönhetően a gyertyánvölgyi üveggyártás gyorsan felvirágzott.
Hór-völgy, Bükk
Fénykorát a 19. század második felében, Schusselka Gusztáv vezetése alatt élte, akkor 70 munkás dolgozott az üzemben. A hutatelep 9 épületből állt. A gyárépület, a tulajdonos lakóháza és irodaépülete, a munkások lakóházai mellett volt istálló, szín, kocsma és méhes is. A hagyományos ablaküvegen kívül legnagyobb mennyiségben mindennapi használatra szánt öblösüveget állítottak elő.
A bükki üveggyártás történetében először a Gyertyánvölgyben készítettek csiszolt, metszett és vésett díszű üvegeket.
A hutában 1896-ig folyt az üveggyártás. Bezárását követően a telep fokozatosan elnéptelenedett, házait 1926-ig lakták.
A régészeti feltárások után mára az egykor virágzó hutatelepből csupán két épület, egy munkásház, egy lakóház alapjai, egy kút, egy pince, valamint a település temetője maradt hírmondóul. A kistelepülés temetőjébe, ahol üvegmunkások és családtagjaik alusszák örök álmukat, először 1843-ban, utoljára 1926-ben temettek.
A 2000-es évek elején folytatott feltárás egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült megtalálni a műhelyépületet, amely méreteinél fogva szinte egyedülálló nemzetközi viszonylatban is. A több helyiségből álló közvetlenül a hegyoldal mellé épült épületben két kemence maradványai is előkerültek. Ma Gyertyánvölgy az ország egyedülálló ipartörténeti műemléke, máshol ilyet biztosan nem láthatsz.
A cikk először 2022 februárjában jelent meg.
Ha kíváncsi vagy, mi mindent lehet még a Hór-patak völgyében felfedezni, és hol található a Déli-Bükk egyik legszebb kilátópontja, szerezd be februári lapszámunkat!
A Turista Magazin februári számát ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.
