Aki rendszeresen járja a természetet, és kicsit is ismeri a növényeket, az tudja, bármerre is induljon az ember, előbb-utóbb belefut inváziós fajokba. Az idegenhonos állat- és növényfajok egyre nagyobb területeket hódítanak meg, és világszerte komoly erőfeszítések folynak azért, hogy megállítsák terjedésüket.
Hogy mi az idegenhonos fajok terjedésének a titka? A remek alkalmazkodóképesség, az egyes betegségekre való immunitás és egyéb hatékony túlélési stratégiák. Ha érdekel, miért képesek terjedni Magyarországon is a kaktuszok, vagy hogy hogyan szorítja ki az egyik inváziós faj a másikat a Balatonban, olvass tovább.
Világszerte több ezer inváziós állat- és növényfaj okoz súlyos problémákat. Őshonos fajok halnak ki miattuk, rontják az emberek életminőségét, de évente több száz milliárd dollárnyi gazdasági kár is írható a számlájukra.
Az emberre is veszélyes, hatalmasra növő lágyszárú növény Nyugat-Európa több országában már régóta komoly problémákat okoz, nálunk egyelőre még csak kisebb, elszigetelt állományai vannak.
Van, amelyik faj megunt hobbiállatként kapott új életet, más potyautasként egy dunai uszályon hajózott le, egy másik halfajtól nagy gazdasági hasznot vártak, amiből végül semmi nem lett, a hal és vele számos probléma viszont maradt.
Ma már majdnem 18 ezer olyan növényfaj él a Földön, ami megtelepedett az eredeti hazáján kívül máshol is. Ez nem jó hír.
A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj alkot sűrű állományokat, és szorítja ki ezzel az őshonos fajokat. Egy hazai kutatás szerint a legeltetés hatékony védelmet jelenthet a gyalogakác és más inváziós fásszárúak ellen.
Várhatóan a jövő év elején lép életbe az Európai Unió özönfajok szabályozására vonatkozó rendelete, a fajlistát azonban a tagországi egyeztetéseket követően várhatóan csak egy évvel később állítják össze.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
