Tudod, mi az a lihogó?

Ha nem is tudod, mi az, de biztosan láttál már lihogót, amihez nem kell más, mint egy nagyobb vízfelület, fagy és sok-sok vízimadár.

Téli fagyok idején, amikor az álló vagy lassú mozgású vizek befagynak, itt-ott mégis megmaradnak jégmentes részek, ahol récék, hattyúk, szárcsák vagy épp ludak úszkálnak.

Ezeket a foltokat nevezik lihogóknak, és azért nem fagynak be, mert a madarak az állandó úszkálásukkal, alábukásukkal folyamatosan mozgásban tartják a vizet.

A lihogók létfontosságúak a vízimadarak számára a tél fagyos időszakaiban, ugyanis táplálkozó- és éjszakázóhelyként szolgálnak.

Szárcsák és récék egy balatoni lihogón

1 / 2

Fotó: Jánossy Gergely / Adobe Stock

Öröm és üröm egyben

Mivel ezek a helyek szinte mágnesként vonzzák a madarakat, így ideális terepe a madármegfigyelésnek, ráadásul - a nagyszámú gyakori faj mellett sokszor - igazi ritkaságok is felbukkannak a lihogókban a madarászok nagy örömére.

Azonban a madaraknak csapda is lehet a lihogó, ha nem kapnak észbe, és nem vonulnak inkább délebbre, fagymentes területekre.

Mert bár nappal a mozgásukkal „fagymentesítik” a területet, éjjel, amikor mozdulatlanul pihennek a vízben, egy hirtelen jött erős fagy miatt a jég fogágába eshetnek. Ráadásul, mivel a madarak lába úgy lett „kitalálva”, hogy a hideg vizet is bírják, ezért nem érzékelik, ha már befagy a lábuk.

A szerencsétlenül járt egyedeknek pedig nemcsak a lába, hanem a hasuk, szárnyuk, vagy a faroktollaik is befagyhatnak, és akár napokig is a jég csapdájába eshetnek. A szabadulni próbáló madarak végül teljesen kimerülnek és lassú éhhalál vár rájuk, vagy egy jégre merészkedő ragadozó végezhet velük.

Tőkés récék pihennek a jégen egy lihogó szélén, a tőserdei Holt-Tiszán

2 / 2

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Ezért is fontos, hogy ne etessük a vízimadarakat, sem nyáron, sem télen, mert a könnyű eleség miatt ellustulnak, és ahelyett, hogy ösztönösen elvonulnának a fagy elől, a lihogókban maradva inkább kockáztatnak.

Kapcsolódó cikkek