A Cserehát gyöngyszeme: a rakacaszendi műemlék református templom
A csereháti kilátástalanság tengerében is találni olyan aprócska igazgyöngyöket, melyek megdobogtatják az ember szívét. Számomra ilyen a kis rakacaszendi református templom, amely akár a vidék jelképe is lehetne. Ódon, évszázados kövei a táj történelmét, a hófehérre meszelt falairól hulló vakolat a lassú pusztulást, a fazsindellyel fedett kis huszártornyán megcsillanó napfény pedig a reménységet jelképezi.
→ Tovább
Csereháti túra a Rákócziak nyomán
„Cum Deo pro Patria et Libertate”, vagyis: „Istennel a hazáért és a szabadságért!” – 1703-ban Vereckénél egy ilyen feliratú zászló alatt várták a gyülekező felkelők jövőbeli vezérüket, II. Rákóczi Ferencet, aki kényszerű száműzetése után ekkor lépett újból magyar földre. Északkelet-Magyarország és a Felvidék hagyományosan a Rákóczi család sasfészkének számított. A tiszta szívű, becsületes főnemesi család tagjainak emlékét a magyarság ma is nagy tisztelettel és szeretettel ápolja. Ez különösen igaz a zempléni, abaúji és borsodi régióra, ahol lépten-nyomon a vezérlő fejedelem és a Rákóczi család tagjainak emlékébe botlunk. Így függ össze legutóbbi csereháti túránk a Rákóczi szabadságharc jelmondatával.
→ Tovább
Geokéktúra a Cserehátban és az Aggteleki-karszton
Az Országos Kéktúra 133 km-es, Boldogkőváralja és Putnok közötti szakasza változatos földtani felépítésű és domborzatú kistájakon halad keresztül. A Zempléni-hegység és a Bükk közötti kéktúraösvények számos geológiai érdekességet rejtenek, amelyek mellett nem érdemes szó nélkül elmennünk. Sorozatunk folytatásában ezek közül mutatunk be egy válogatást a Cserehát és az Aggteleki-karszt vidékeiről.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
