MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.09.19. 15:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter

Élménytúra a Csévi-szirtek körül

Kevés olyan hely van, ami egyszerre nyújt élményt és kikapcsolódást a hétvégén kiránduló gyerekes családoknak, a komolyabb outdoorozást kedvelő túrázóknak vagy akár barlangászoknak. A Pilis nyugati oldalába mindezt megtaláljuk, aminek felfedezését mi egy könnyű túrával ajánljuk nektek.

Fotó: Lánczi Péter

Csévi-szirtek

 

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Pilis a kirándulók földi paradicsoma. Változatos tájaival rengeteg látnivalót és élményt tartogat azoknak, akik a felfedezésére indulnak. A hegységnek alig van olyan része, ahol ne találnák kulturális vagy történelmi emléket, kilátóhelyet, barlangot, vagy kiváló piknikező-, vagy akár bivaklolóhelyet. A Csévi-szirtek és környéke ráadásul egyfajta eszenciaként kínálja ezeket az élményeket, bemutatva mindent, amit a Pilis tud. Egy kényelmes túra keretében mi a Kétbükkfa-nyeregtől indulva jártuk be ezeket az izgalmas helyszíneket.

 

Fotó: Lánczi Péter

Panoráma a Csévi-szirtekkel és a Dorogi-medencével


A Kétbükkfa-nyerget autóval és tömegközlekedéssel egyaránt megközelíthetjük, ami nagyban megkönnyíti kirándulásunk megtervezését és egy kényelmes körtúra logisztikáját. A parkolótól a zöld kereszten – vagy másik nevén, a Hunfalvy úton – hagyjuk el a forgalomtól hangos dobogókői utat, és vesszük az irányt nyugat felé. Még egy kilométert sem teszünk meg, mikor a zöld háromszögön lehetőségünk nyílik utunk első panorámájának megcsodálásához, ami a Fekete-kő szikláiról nyújt kilátást Pilisszenlélekre és környékére. A tíz kilométeres túránkat alig pár száz méterrel növeli ez a kis kitérő, tehát érdemes ide ellátogatni.

 

Fotó: Lánczi Péter

Fekete-kő megér egy kitérőt a kilátásért


Az utunkat a Pilis-nyereg felé folytatjuk, ahol a második világháború idején súlyos harcok folytak. Ennek emlékét már az 50-es években is őrizte egy emlékmű, igaz, akkor még csak a hős szovjet halottakét. A napjainkban itt álló obeliszk – ami már a háború összes áldozatának állít emléket – nem azonos az eredeti emlékművel, hiszen azt feltehetőleg a háború alatt sokat szenvedett helyiek ledöntötték. (1945 januárjában Pilisszentkereszten 4 ezer orosz katona állomásozott. A megszállók fosztogattak és nőket erőszakoltak.) Az eredeti emlékmű összetört, és megmaradt kőtábláját Dobogókőre, a turistamúzeumba szállították. Jelenleg közvetlenül az épület mögött, az avar alatt fekszik elfeledve.

 

Fotó: Lánczi Péter

Emlékmű és pihenőhely a Pilis-nyeregnél

 

Fotó: Lánczi Péter  Fotó: Lánczi Péter

A szovjet emlékmű elfeledett maradványa és a Kémény-szikla Klastrompuszta felől


A tűzrakóval, padokkal és asztalokkal konfortosított pihenőhelyet a sárga jelzésű Szénás úton hagyjuk el. Elhaladunk a Kapisztrán-kunyhó mellett, amit romos állapota ellenére is szoktak még bivakolásra használni. Pár száz métert tovább haladva elérjük a zöld keresztet, amin kis emelkedővel felkapaszkodhatunk a Kémény-szikla tetejére. Innen páratlan kilátás tárul elénk Klastrompusztára és a Csévi-szirtekre.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás a Kémény-szikla tetejéről Klastrompusztára


Klastrompusztát nem csak felülről érdemes megtekinteni, ezért innen visszaereszkedünk a sárga jelzéshez, majd balra fordulva a Kesztölchöz tartozó párházas település felé vesszük az irányt. Nem kell sokat mennünk, hogy elérjük az itt található pálos kolostorromot, ami feltehetőleg egyben a rend megalapítójának, Boldog Özsébnek is a nyughelye. Az elkerített, mára csak egy méter magas falak közt egy visszaépített oltárt is találunk, ahol a Szent kereszt tiszteletére még napjainkban is tartanak misét.

 

Fotó: Lánczi Péter

Klastrompusztai pálos kolostorrom

 

Fotó: Lánczi Péter

A romok közt még napjainkban is tartanak misét


Eddig sem szenvedtünk hiányt a látnivalóban, de kétségtelen, hogy utunk legizgalmasabb részéhez érkezünk, miután felkapaszkodunk a Csévi-szirtek oldalában megbúvó barlangokhoz. Klastrompusztától egy kilométeres emelkedéssel érjük el a Leány- és Legény-barlangokat, melyek a Pilis leglátványosabb szabadon látogatható barlangjai közé tartoznak. A „szabadon” szót ebben az esetben úgy kell érteni, hogy az üregben található lezárt vasajtóig mehetünk, de ez így is látványos élményt ad annak, aki ide ellátogat.

 

Fotó: Lánczi Péter

Turistajelzések vezetnek mindkét szabadon látogatható barlanghoz


A monda úgy tartja, hogy annak idején, mikor a török had felégette a környéket, ez a két barlang nyújtott menedéket a helyieknek. Ki tudja miért – talán az illem követelte meg –, de az asszonyok és lányok az egyikbe, míg a férfiak és legények a másik üregbe bújtak el a pogányok elől. Innen kapták a nevüket a barlangok, ami napjainkban már csak a denevérek búvóhelye.

 

Fotó: Lánczi Péter  Fotó: Lánczi Péter

Leány-barlang kivűlről és belülről

 

Fotó: Lánczi Péter

Leány-barlang belsejében is vasajtó zárja a hegy gyomrába vezető járatot


A fehér mészkősziklák közt ásító hatalmas barlangbejáratok már kívülről is lenyűgözők, hát még, ha belépünk az előcsarnokukba. Ez a Leány- és Legény-barlangra egyaránt igaz, még annak ellenére is, hogy az üregeknek csak pár tíz méteres részét tudjuk megcsodálni. A barlangok végében található vasajtók ugyanis már csak a hivatásos barlangászoknak enged betekintést a hegy gyomrába. Ennek ellenére is minkettőben találkozhatunk denevérekkel és látványos mészkőképződményekkel, melyeket a víz folyamatosan formál, már kitudja milyen rég óta.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Leány-barlangtól alig egy kőhajításnyira találjuk a Legény-barlangot

 

Fotó: Lánczi Péter

Denevérekkel is találkozhatunk


Az első archeológiai feltárást 1912-ben, Bella Lajos és Kadić Ottokár – a magyar barlangkutatás megalapítója – kezdte meg. A kutatások megállapították, hogy a barlangokat már az őskortól használta az ember. Csontok, különböző használati eszközök kerültek elő, de még egy Ferdinánd korabeli pénzhamisító műhely eszközeit is megtalálták. Ezeket a járatokat a későbbiekben is kutatták, de még 20 évvel ez előtt is csupán csak kis részét ismerték.

 

Fotó: Lánczi Péter

Pompás kilátás a Legény-barlangból a Gerecsére


A Csévi-szirtek fokozottan védett természetvédelmi területe nem csak ennek a két barlangnak ad otthont. A Leány- és Legény-barlangok szomszédságában a turistatérképek is jelölik az Ajándék-, a Bivak- és a Vacska-barlangokat, de a sziklás hegyoldalban további mélybe vezető üregek is megbújnak, melyekről a kutatók már azt is tudják, hogy labirintusszerű járataik kapcsolatban állnak egymással. Ezeket a járatokat még megközelíteni is csak külön engedéllyel lehet, hiszen jelzett turistaút nem vezet hozzájuk. Sőt, azon kívül, hogy tilos, némelyik megközelítése még életveszélyes is a meredek és omladékos hegyoldalban.

 

Fotó: Lánczi Péter

Az Ajándék-barlang bejárata fokozottan védett természetvédelmi területen található. A lejáratot itt is vasajtó védi az illetéktelenektől

 

Fotó: Lánczi Péter

Erre a barlangra egy vadmacskának köszönhetően találtak rá. Innen ered a Vacsak-barlang név


Egy lelkes barlangászcsapat (Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület) immáron két évtizede kutatja a Csévi-szirteknél húzódó Ariadne-barlangrendszert. Kitartó munkájuknak köszönhetően mára több mint 15 kilométeres járatrendszert térképeztek fel, de a hegy gyomra még továbbra is tartogat felfedeznivalót. A szűk – néha bontással feltárt – térbeli labirintusjáratok helyenként hatalmas, csepköves csarnokokba vezetnek, vagy visszakanyarodnak egy már korábban bejárt szakaszba. Szerencsére a hosszú évek óta tartó izgalmas kutatómunkájukat nemcsak száraz adatok formájában rögzítették, hanem kamerákkal is. Így a 2013-ban megjelent ismeretterjesztő filmüknek köszönhetően mi is betekinthetünk Magyarország harmadik leghosszabb barlangrendszerébe, ahol olyan csodákat láthatunk, amit csak kevesen tapasztalhatnak meg élőben.

 


Természetesen a mi kis túránkon szó sincs szűk járatokon való átkúszásról és merülésről, mint ahogy azt a dokumentumfilmben lehet látni. De még így is látványos élményt adtak a Leány- és Legény-barlangok előcsarnokai, melyektől az idevezető turistajelzéseken visszaereszkedünk egészen a piros jelig, amin jobbra, azaz északnak fordulunk a már korábban érintett Pilis-nyereg irányába. De még mielőtt felérnénk a nyeregre, jobbra fordulunk a piros kereszten a Simon halálához, akinek történetéről több legenda is szól.

 

Fotó: Lánczi Péter


Az egyik szerint Gertrudis királynő – II. András királyunk felesége – egyik gyilkosának, Simon bán halálának emlékét őrzi a helynév, akit büntetésből itt vetettek le a sziklákról. Van olyan monda is, miszerint valamikor régen egy öreg remete élt az egyik közeli barlangban, aki gyógyította és tanácsokkal látta el a helyieket, és akit aztán a halál is itt ért. A jóságos remete emlékét a nép nem feledte, és a helyet Simon halálának nevezte. Egy másik történet szerint a közeli Szent Kereszt-kolostorból menekült ide a török elől egy Simon nevű szerzetes, akire napokkal később rá is találtak, és a kolostor kincseit követelték rajta. A szerencsétlen szerzetest megkínozták, majd végül levetették egy magas szikláról. De olvashatunk Simon nevű erdészről és vadászról is, akiket itt gyilkoltak meg az orvvadászok, illetve szerencsétlenül járt turistáról, aki a sziklákról lezuhanva lelte halálát.

 

Fotó: Lánczi Péter

Simon halála

 

Az ismeretlen Simonnak ma egy vékony, fából készült kereszt állít emléket a zöld és piros kereszt jelzésű turistautak találkozásánál, amerre túránk is vezet. Innen már nem vagyunk messze a kiindulópontunktól, amit a zöldön, majd a zöld kereszten érünk el. A Simon halálától már nem kell több kaptatót megmásznunk – amiből több, kevesebb is kijutott a nem túl hosszú kirándulásunk során –, csak kényelmesen leereszkedünk a Kétbükkfa-nyeregig. 

 

Fotó: Lánczi Péter

Kétbükkfa-nyereg  

 

Ez a kis 10 kilométeres kirándulás magáért beszél. Élményekkel, látnivalókkal teli program, amit mindenkinek csak ajánlani lehet. Ráadásul a barlangokkal tarkított túrával a gyerekeknek egy életre szóló kalandot lehet szerezni.

 

 Innen töltheted le a túra térképét és a GPS-tracket

 

Kapcsolódó cikkek:

Római utak a Pilisben

Kőről-kőre a Pilisben

A Teve, a Mackó és a Nagy-Kevély a Pilisben

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23
24
2526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...