MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.11.12. 09:00,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Hidak, amelyek megérnek egy kirándulást – 2. rész

Öt helyszín, öt híd, amely ismert vagy kevésbé ismert túraútvonalakhoz kötődik. Hidak, amelyek az építészet iránt kevésbé érdeklődőknek is remek alkalmat adnak egy kis kimozdulásra.

1. Hegyesdi kőhíd

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Bakony és a Balaton-felvidék határán folyó Eger-patak egyenletes, bőséges vízhozamával és ritkán befagyó, langyos vizével évszázadokon át hozzájárult ahhoz, hogy a mai „Művészetek völgye” egykor gazdag és sűrűn lakott vidékké váljon: a 18–19. század fordulóján nem kevesebb mint száz kisebb-nagyobb malom dolgozott a patak mentén Nagyvázsonytól Szigligetig. A malmokat és a településeket pedig természetesen jól kiépített szekérúthálózat kötötte össze a vasutak előtti időkben. Ennek az egykori infrastruktúrának egyik legszebb képviselője Hegyesd község bekötőútjának hídja, amely ma már műemléki védelem alatt áll. A kétnyílású, a helyi építészeti szokásoknak megfelelően hasított kőből falazott híd 1800 körül épült, a boltozatok félköríveit éppen csak megtörő, csúcsíves nyílásokkal. A mellvédfalán lévő kőfülkében Nepomuki Szent János szobra oltalmazza az úton lévőket. A hídon ma Hegyesd járműforgalma mellett áthaladnak azok a népszerű gyalog- és kerékpártúra-útvonalak, amelyek Tapolcai-medence legnyugatibb sarkát kötik össze a Balaton-felvidék északi dombjaival és a Káli-medencével.

 


 

2. Sióagárdi híd

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Szekszárdi borvidék északi sarkában, ahol az addig csak alföldet látó Sió csatorna Sióagárd szőlőhegyének tövébe kanyarodik, egy különleges híd íveli át a vízfolyást: az ország egyik utolsó, az utolsó csavarig eredeti állapotban fennmaradt acélhídja már 117 éve állja a kis zsákfalu bekötőútjának forgalmát. Bár a híd teljes cseréjét régóta tervezik, eddig csak kisebb állagmegóvó munkák történtek, ugyanakkor eredeti formájukban láthatók a hídfők vörös téglafalai, a faragott kőkorlátok, valamint a karcsú, szegecselt acélszerkezet, amelynek fő tartóeleme messziről ívhídnak mutatja magát, a valóságban viszont kéttámaszú, rácsos tartóról van szó. A Sajó jobb partján a híd fölé emelkedő pincefalu, Leányvár terül el. A közel háromszáz pince építészeti értéke és mélyükben a sióagárdi borok gyűjteménye évtizedek óta vonzza a látogatókat: a hegy meredekebb oldalaiban három egymás fölötti szinten helyezkednek el a pincék. Az innen induló zöld sáv jelzésen a Szekszárdi-dombság Dél-dunántúli Kéktúra által nem érintett tájai járhatók be.

 


3. Séd-híd, Sóly

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Veszprém keleti határában szinte végtelenül hullámzó, sziklagyepes dombok között, a Séd patak partján fekszik a környék egyik legősibb települése. A mai Sóly helyén már a római időkben is út vezetett, később itt vívta döntő csatáját István király Koppány ellen. A győzelem után a falu különleges rangot kapott, a fejlődése a következő ezer évben is töretlen volt. A 19. században állítólag a somlóival vetekedő borairól és vízimalmairól volt híres. Ekkor már minden bizonnyal állt a malmok kiszolgálására három ágra bontott Séd három kőhídja a falu keleti oldalában. Ezek közül ma már csak a patak eredeti medre fölötti, legnagyobb híd alatt folyik a víz, építéséről és eddigi történetéről azonban nem sokat lehet tudni, bár a helyiek szerint a mai 8-as főúthoz közeli római út hídjának alapjaira épült. Formája, arányai alapján valóban nagyon öreg, akár 500 éves is lehet. A kis falu központjából a Gyöngyök útja zarándokjelzésein, a felújított 13. századi vízimalom mellett elhaladva érhető el a három kőhíd, továbbgyalogolva pedig (egy rövid emelkedő után) az árvalányhajas dombok csendes hullámai fogadnak. Innen a Balaton-felvidéki Kéktúra útvonalán folytathatjuk a felfedezéseket.

 

 

4. Ádám–Éva-fa hídja, Gaja-szurdok

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A pompás Gaja-szurdok középső, kiszélesedő szakaszán, a Bakony keleti sarkának egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén állt egykor szorosan egymás mellett két hatalmas tölgy, amelyek olyan öregek voltak, hogy a helybéliek Ádám–Éva-fának nevezték. Míg az évek alatt Éva nyomtalanul elpusztult, a később kidőlő Ádám-fa törzse éppen a Gaja vize fölé dőlt, és a következő közel fél évszázadban természetes hídként szolgálta az erre járókat: az itt kiágazó kék háromszög jelzésen érhető el a szurdok fölötti sziklán a gróf Károlyi Viktor emlékére állított vaskereszt, ahonnan a völgy kis tava és a Fehérvárcsurgói-víztározó mögött tiszta időben Székesfehérvár városáig is ellátni. Az öreg fatörzset végül egy 2013-as árvíz kettétörve a partra lökte, de a völgyet kezelő erdőgazdaság egy éven belül akadálymentes hidat épített a helyére, amely mellett a tölgyfa törzse továbbra is az egykori névadó „szerelmes fákra” emlékeztet.


 

5. Kossuth híd, Esztergom

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Esztergom városának Duna felőli területe, a hosszan elnyúló Prímás-sziget, a folyó hazai szakaszának talán legkülönlegesebb szigete: a folyásiránnyal szemközti csúcsa még a természet árvizek járta menedéke, a két és fél kilométerrel keletebbre eső, alsó vége viszont már a város központjában lévő, rakparttal védett park, amely könyvtárnak és szállodáknak is helyet ad. Itt, a vár tövében, már a középkorban is fahíd kötötte össze a szigetet a várossal, amely helyett először a 19. század végén épült vashíd, faragott kőből készült hídfőkkel. Először, de sajnos nem utoljára, mivel ez a szerkezet is a második világháború áldozatául esett. Az új, korábbitól eltérően alsó pályás hidat 1948-ban adták át, és sikerült az eredetihez hasonló formában megtartani a hídfőket is. A karcsú híd eredetileg a gépjárműforgalom átvezetésére is épült, de ma már csak gyalogosok és kerékpárosok használják. A Prímás-sziget közeli csúcsáról egyedi perspektívából csodálhatjuk meg Esztergomot, a hídtól kétszáz méterre induló Macskaút ösvénye pedig egyenesen a bazilikához vezet.

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. februári számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kis hidak nagy felfedezésekhez – 1. rész

Római fürdő a Gaja-szurdokban

Esztergomi Stázsa-hegyek

Szent István bölcsője – Az Esztergomi vár





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...