MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.12.30. 09:00,   Szöveg: Nagy Loránd István,   Fotó: Gulyás Attila, Tassy Márk

Neked melyik a kedvenc hazai kilátód?

Válogatni egy-egy táj legjellemzőbb arcát bemutató kilátók közül az egyik leghálásabb feladat, főleg úgy, ha ebből a szempontból a mögöttünk álló év újfent igazán termékenyre sikerült. Válasszunk együtt kedvencet a 2018-ban megjelent Turista Magazin-lapszámok Messzelátó rovatából!

Gömbszomszédság a Bakonyban – Vajda Péter-kilátó

Fotó: Gulyás Attila

 

Az Öreg-Bakony és egyben az egész Bakony-vidék legkiemeltebb pontja a Kőris-hegy, amely 709 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Sokan ismerik, hiszen az Országos Kéktúra nyolcadik szakaszán ezen a nevezetes csúcson is pecsételni kell, de azt talán kevesebben tudják, mi is az a hatalmas, futurisztikus gömb a közelben, és valószínűleg Vajda Péter neve sem cseng ismerősen a természetjárók többségének. Az építészeti szempontból egyedinek, különlegesnek még jóindulattal sem nevezhető, háromszintes, faszerkezetű kilátó 1920-ban emelt ősét 1962-ben újjáépítették, utoljára pedig 2002-ben végeztek megerősítési és állagmegóvási munkálatokat az építményen, amely a vanyolai születésű, költőként, íróként, pedagógusként és természettudósként tevékenykedő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választott Vajda Péter (1808–1846) emléke előtt tiszteleg.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Bakonybélből és Szépalmapusztáról turistaúton egyaránt jól megközelíthető objektum legfelső szintjéről remek kilátás nyílik többek között a Kab-hegyre, a jellegzetes alakú Somlóra, Fenyőfő ősfenyvesére, tiszta időben pedig Pannonhalma bencés apátsága is megmutatja magát. A gömb pedig nem más, mint a magyar polgári légtérellenőrző rendszer egyik radarja, amely egy szigorúan őrzött, szögesdrótos kerítéssel körbevett telken biztosítja a légi forgalom biztonságát, illetve teszi sci-fibe illően indusztriálissá a csúcsról elénk táruló látványt.

 

 

Bükklábi perspektívák – Borsodbóta kilátója

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az Észak-magyarországi-középhegység részét képező Bükk-vidékről már mindenki hallott, és talán a Bükklába szó hallatán sem jön zavarba a természetjárók többsége. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy e terület két kistájat foglal magában, nevezetesen a Tardonai-dombságot és az Upponyi-hegységet. Utóbbinak csupán a központi része tartozik a hátas típusú, alacsony középhegységek domborzatkategóriájába, a fennmaradó területen pedig tagolt dombságok, medencedombságok, dombhátak és mindenféle lejtők osztoznak. A 220 km2 kiterjedésű kistáj összesen tizenhárom településnek ad otthont. Ezek egyike a kevesebb mint 900 lelket számláló Borsodbóta. Az Országos Kéktúra nyomvonala által is érintett Uppony közelében fekvő községet északról keretező dombok egyikén – 332 méteres tengerszint feletti magasságban – egy valódi „kettő az egyben” jellegű objektum, egy kilátóvá tett adótorony található.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A kifejezetten indusztriális külsővel büszkélkedő, fémszínű, robusztus acélszerkezetet klassz lépcsősorral okosították meg nem is olyan rég, így már semmi sem gátolhatja meg az erre a vidékre látogatókat, hogy a Bükklábát fürkésszék a magasból. Túraútvonal nem érinti a kilátót, és autóval sem lehet a közvetlen közelében parkolni, pár perc sétával ugyanakkor könnyen abszolválható a feladat, ha a Borsodbótát Sajómercsével összekötő országút letérőjénél hagyjuk a járművet.

 

 

Vértesi panorámák – Nagy-Somló-kilátó

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Komárom-Esztergom megyei Vértessomló község fölé magasodó Nagy-Somlón (330 m) 2015 októberében adták át ünnepélyes keretek között azt a 15 méter magas, négyszintes kőkilátót, amely eredetileg katonai megfigyelőpontként működött a szovjet megszállás évtizedeiben. Fekvése stratégiainak is nevezhető, legfelső szintjéről ugyanis nemcsak a Vértes–Velencei-hegyvidék számos kistájára – pl. Bársonyos, Által-ér-völgy, Móri-árok, Zámolyi-medence, Vértes peremvidéke, Vértes-fennsík – nyílik remek kilátás, hanem tiszta időben a Bakony-vidék látványa is elénk tárul.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A téglalap alakú ablakokkal áttört falú, gúlatetővel lezárt, hatszög alapú építmény belsejében borsózöldre festett, meglehetősen meredek vaslétrákon közlekedhetünk az egyes szintek között. Ha kellőképpen kinézelődtük magunkat, ereszkedjünk le a talajszintre, és hasznosítsuk kreatívan a Vértesi Erdő Zrt. által felújított objektum közvetlen közelében található tűzrakó helyet, valamint az esőtől védett „szocializációs piknikteret”. A kilátót Vértessomlóról közelíthetjük meg a legegyszerűbben, a piros háromszög jelzést követve.

 

 

 

Körpanoráma a fellegvár fölött – Zsitvay-kilátó

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Börzsöny és a Visegrádi-hegység találkozásánál terül el hazánk egyik legszebb tájegysége, a fenséges Dunakanyar – a fölé emelkedő, ezeréves fellegvárral. Hogy ezt a kettőt együtt a magasból is megcsodálhatjuk, az legnagyobb részben Zsitvay Tibor (politikus, igazságügy-miniszter, országgyűlési képviselő, a Magyar Turista Szövetség védnökelnöke) érdeme. Az ő kezdeményezésére készült el 1933-ra, a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves jubileumára a történelmi környezetbe illő, kőburkolatú kilátó a Nagy-Villám 378 méter magas csúcsán. A 2005 óta műemléki védelem alatt álló építmény tetejéről teljes körpanoráma tárul a látogatók elé: a Duna kanyargó kék sávja tiszta időben Budapest határától egészen az Ipoly torkolatáig követhető, a hegyek közül pedig a Magas-Börzsönytől a Pilis csúcsaiig terjed a panoráma. A Dunán és a partjain haladó járművek csupán apró játékoknak tűnnek idefentről.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Megközelítése a legkényelmesebb kirándulók számára is igazán egyszerű: mindössze 200 méterre a kilátótól egy tágas fizetőparkoló található. Az elmúlt évektől már közvetlen buszjárat is indul ide a budapesti Árpád híd autóbusz-állomástól a nyári hónapokban, szabad- és munkaszüneti napokon, 883-as számmal. Az Országos Kéktúra Dobogókő és Visegrád közti szakaszáról a szintén a parkolóból kiágazó, rövid kék háromszög jelzésen juthatunk fel a hegytetőre, Visegrádtól idáig összesen 3,5 kilométert megtéve.

 

A hegy forgalmas környezetében a kis ajándékboltok mellett fél tucat étterem, kalandpark, nyári bob- és canopypályák, kemping, erdei iskola, illetve egy elegáns szálloda kelleti magát, de aki keres, az néhány perc alatt ritkán járt ösvényeket, panorámás mezőt vagy csendes erdőt is talál.

 

A kilátó április 15. és október 15. között hétfő kivételével mindennap 10-től 18 óráig tart nyitva, és életkortól függően 200–400 Ft-os belépő ellenében látogatható. Egyeztetés után csoportok vagy rendezvények számára bármely más időpontban is elérhető.

 

 

 

Panorámatorony a lőtéren – Maderspach Viktor-kilátó

Fotó: Gulyás Attila

 

Várpalota városától északkeletre, a szélmalmairól ismert Tési-fennsíkon áll egy évtizedeken át lőtéri megfigyelőtoronyként használt objektum, amelyet a HM Verga Zrt. 2013 őszére kilátóvá alakított át. Az átlényegült torony az erdélyi származású Maderspach Viktor (1875–1941) emlékét őrzi, aki nemcsak vadászati szakíróként tevékenykedett, hanem félelmet nem ismerő katonaként, elhivatott szabadságharcosként a nemzet hőseinek névsorába is beírta magát. A 246 méteres tengerszint feletti magasságban emelt, részben terméskővel burkolt, négyerkélyes panorámaterasszal és belső csigalépcsővel büszkélkedő kilátóból a Keleti-Bakony mellett a Veszprém–Devecseri-árok és a Mezőföld részét képező Sárrét látványában is gyönyörködhetünk.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az autóval és kerékpárral is egyszerűen megközelíthető torony tőszomszédságában padok és asztalok várják a talajszinthez közelebbi ücsörgésre vagy piknikezésre vágyókat. Az odavezető úton egy behajtást tiltó, életveszélyre is hivatkozó honvédségi tábla okozhat némi fejtörést, de legyünk nyugodtak: ha valóban gyakorlatozás van a területen, azt úgy lezárják, hogy esélyünk sem lesz bejutni.

 

 

 

Pannonhalmi látkép – Lombkoronaösvény a főapátság közelében

Fotó: Tassy Márk

 

Magyarország egyik legfiatalabb lombkorona-tanösvényét március végén adták át a Szent Márton-hegyen, így tavasztól már a magasban is sétálhatnak azok, akik ellátogatnak a bencés főapátság környékére. Az apátságot övező parkerdőben a már meglévő Boldog Mór-kilátó mellé építették a 80 méter hosszú lombsétányt. Az építmény legmagasabb pontja 14 méterrel emelkedik a talajszint fölé. A szimbolikusan halat formázó, acélból és fából épült szerkezet szépen illeszkedik a tájba, és kilátópontként is funkciónál, amelyet kerekesszékesek is megközelíthetnek.

 

Fotó: Tassy Márk

 

Az új látványosság a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett természeti területén belül található. Ha körbenézünk, szinte a lábunk előtt hever Pannonhalma városa, nyugat felé a Pannonhalmi-dombság hullámzó lankái, dél felé pedig a Magas-Bakony csúcsai látszanak. A beruházást a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. valósította meg.

 

 

Ikertonyok a dombok tetején – Szuhafői panorámapáros

Fotó: Gulyás Attila

 

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elhelyezkedő Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik egy alig százötven lelket számláló zsákfalu, amely nemcsak egy szép református templommal és egy római katolikus kápolnával, hanem rögtön két kilátóval is büszkélkedhet – a szóban forgó objektumokat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a „Centu-tetői kilátó”, míg a nyugatabbra fekvő az „Újhegyi-kilátó” nevet viseli.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Utóbbi mellett padok és asztalok várják az ücsörgésre vágyókat, ilyen luxusszolgáltatásokkal azonban elburjánzott akácfák és darazsak ostromolta társa már nem büszkélkedhet. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik. A magántőkéből létesített kilátókhoz semmilyen jelzett turistaút nem vezet, egy faluszéli tábla ugyanakkor utal a jelenlétükre.

 

 

 

Kilátó a Kő-hegyen – Zamárdi panoráma

Fotó: Gulyás Attila

 

A mintegy 2500 lelket számláló Zamárdi a Balaton déli partjának emblematikus, sokak által látogatott települése, amelynek délnyugati részén egy már jóval kevesebbek által ismert, ugyanakkor nagyon hangulatos domb emelkedik 220 méterrel a tenger szintje fölé. A kissé megtévesztő nevű Kő-hegy fő attrakciója a millennium évében lakossági adományokból és minisztériumi támogatásokból emelt, kúpos tetőzettel fedett, szélmalomra emlékeztető kilátó, amelynek teraszrészéről lenyűgöző panoráma nyílik a magyar tengerre. Az innen elénk táruló látvány legmeghatározóbb eleme kétségkívül a Tihanyi-félsziget, rajta az apátsággal, de tiszta időben még a Bakony-vidék hegyei is szépen kirajzolódnak.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A klassz kis kilátó gyalogszerrel és kerékpárral is megközelíthető, autóval ugyanakkor nem, mert az objektumhoz vezető Kilátó dűlőn nem lehet parkolni. Gépkocsinkat a Szőlőhegyi utca és a Kilátó dűlő kereszteződése közelében kialakított tágas parkolóban célszerű hagyni, ahonnan már csupán pár száz méter és mintegy harminc lépcsőfok választ el minket a déli part egyik legszebb panorámájától.

 

 

 

Pécs tetejéről a világ – Misinai körpanoráma

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az UNESCO-világörökségi helyszínnel, kulturális látnivalók végeláthatatlan sorával, gazdag történelemmel és pezsgő jelennel büszkélkedő baranyai megyeszékhely legemblematikusabb épületeinek egyike a Misina tető tévétornya. Az 535 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő objektum több mint 18 ezer tonna vasbeton felhasználásával épült 1968 és 1972 között Vízvárdy István, Söpkéz Gusztáv és Thoma József tervei alapján. Az erőteljesen szocreál hangulatot árasztó, 197 méteres toronyban – amely az 1908-ban átadott, hajdani Kiss József-kilátó helyén áll – a tágas panorámaterasz alatt étterem üzemel, ahonnan gasztronómiai élményszerzés közben is lehet gyönyörködni a tiszta időben valóban szédületes látványban.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A vendéglátóipari egységbe lifttel, belépődíjat vagy bérletet (igen, ilyen is van) váltva lehet feljutni nyitvatartási időben, ahonnan már csak pár lépcsőt kell leküzdeni, hogy nyolc méterrel feljebb kijussunk a szabad levegőre. Ha szerencsések vagyunk, Pécs városán kívül a Mecsek hegység legmagasabb csúcsát, a Zengőt, a közeli Tubest, a Villányi-hegységet és akár a Badacsonyt is szemügyre vehetjük. A helyi buszjárattal is megközelíthető tévétorony tövében parkoló várja az autóval érkezőket.

 

 

 

Fúrótorony Nagykanizsán – Az ország egyik legnagyobb kilátója

Fotó: Gulyás Attila

 

2018 tavaszán adták át a felújított, pontosabban szinte újjáépített kilátót a Nagykanizsa csónakázótava feletti dombon. Az eredeti szerkezet még a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár egyik leselejtezett olajfúró tornya volt, amelyhez mintegy 30 tonnányi új anyagot építettek, így a kilátó össztömege közel 100 tonna. A súlyadatoknál lényegesen fontosabb részlet, hogy a mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méter, a felső 43 méter magasan van. Ezekkel a paraméterekkel az ország egyik legmagasabb kilátója a nagykanizsai, amelynek legfelső szintjére 230 lépcsőfok leküzdésével juthatunk fel. A panoráma tényleg egyedülálló odafentről, tiszta időben még a Badacsony is látszik, arra viszont készüljünk fel, hogy legfelül jól érezhetően mozog a szerkezet a széltől és az emberek súlya alatt – nem véletlenül korlátozzák 50 főben a látogatók számát, a legfelső szinten pedig egyszerre legfeljebb 10 fő tartózkodhat egyszerre.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A kilátóba jegyet kell váltani a bejárat melletti automatánál, ára jelenleg 500 forint, ami nem kevés, viszont jó hír, hogy akár kártyával is fizethetünk. Az éjszaka díszkivilágításban pompázó kilátó november 1-jétől február 28-áig 10–16 óráig van nyitva a hét minden napján, a tavaszi és nyári időszakban azonban értelemszerűen hosszabb a nyitvatartás. Autóval az M7-es autópályáról lekanyarodva érhetjük el néhány perc alatt, és a csónakázótó melletti parkolótól sétálhatunk fel.

 

 

A szavazás lezárult, íme, a végeredmény:

 


 

Kapcsolódó cikkeink:

Ilyen a kilátás a Velencei-tó új kilátójából

Birodalmi lépegető a falu felett – Krisztina-kilátó

Boldog Özséb-kilátó

Még több kilátós cikkért katt ide.






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. január
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...