Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2018. január 31.

A Nagy-Kopasz vitorlája

A Budai-hegység legmagasabb pontján 2005 óta egy nagy favitorlára emlékeztető kilátó tetejéről nézhetünk szét. A varázslatos körpanoráma kilátást szolgáltat a Pilis, a Gerecse és a Zsámbéki-medence irányába is. 

A Budai-hegység legmagasabb csúcsa, az 559 méteres Nagy-Kopasz Telki, Páty és Nagykovácsi háromszögében helyezkedik el. A változatos tájképi jelleget mutató körtúrába több ponton is becsatlakozhatunk. A Budakeszit Telkivel összekötő autóúton, a Hideg-völgyi Erzsébet erdészlaknál a Pilisi Parkerdő Zrt. pár éve új parkolót és pihenőhelyet épített ki, biztonságosabbá téve az autósok érkezését. Akik Nagykovácsi felől kezdik a túrát, azok a falu széléről, a Sisakvirág tanösvény tábláit követve érhetik el a csúcsot.

 



„Kóstolj és kirándulj!” felszólítással rendeznek már többedik alkalommal erdei piacot az Erzsébet erdészháznál. A vásár népszerűségét tükrözi, hogy a kibővített parkoló sem tudja kielégíteni az érkezők igényeit. A tömeg miatt nekünk is újra kellett terveznünk a programot, ezért kirándulásunkat kicsit feljebb, Telki határában kezdtük. A zöld kereszt erdészeti úton sétáltunk a sárgáig, ahol kelet felé fordulva a Mária-úttal azonos, jól járható kerékpáros útvonalra kanyarodtunk rá. Az aszfaltúttal párhuzamosan haladva értük el a háromszög jelzést, ami már a tervezett túránkat takarta. A piac miatt túl sokat nem vesztettünk, mert az eredeti terv szerint is erre a pontra érkeztünk volna.

 



A Nagy-Kopasz déli oldalán, a napsütéstől fagypont felett kiolvadó sárban kapaszkodtunk felfelé a Tarnai pihenő csillogó dolomitja felé. Néhány nagyobb kanyar mentén, enyhe emelkedő árán értük el a kopár fennsíkot. Járásunkat csak a bakancsunk talpára tapadó dagonya nehezítette. A jellegzetes dolomit sziklagyep tavasszal, virágpompában talán még szebb látványt nyújt, de most is ámulatba ejtett. Ezek az értékes területek, hasonlóan a Budai-hegység több ilyen élőhelyéhez, számtalan védett, melegkedvelő fajnak adnak otthont. Tavasszal a hérics, a nőszirom és a kökörcsin színezik a tájat. Most csak a melengető napsütést élveztük a kopasz sziklákon.

 



A környező meredek hegyoldalak telepített fekete fenyvesei adták az egyetlen élénk színt. A hazánkban nem őshonos fenyőket a kopárfásítás speciális folyamata során telepítették mesterségesen. Az oromról remek kilátás nyílik az alattunk fekvő községekre. Miután kigyönyörködtük magunkat, a hátunk mögött hagytuk a fátlan, kietlen, de annál vonzóbb teraszt.

 

 

A Nagy-Kopasz előszobája a Fekete-hegyek, ahová továbbra is csak néhány fenyőtől kísérten érkeztünk meg. A fokozatosan, enyhén emelkedő ösvény a ligetes, inkább már erdős fennsíkra vezet. A széles, lapos platót csak kis jóindulattal nevezhetjük csúcsnak, de mindenesetre ez a Budai-hegység legmagasabb pontja. Itt építették a Csergezán Pál nevét viselő kilátót, melynek fából ácsolt alakja egy óriási, széltől duzzadó vitorlára emlékeztet. A névadó festőművész élete végét Telkiben töltötte, műterme pedig maga az erdő volt.

 



A fa épület 23,5 méter magas, 100 lépcsőfokon juthatunk a csúcsára. Alapját olyan vasbetonból építették, mely kifog a graffitis önjelölt művészek festékén, ezért nincs összefirkálva még több év elteltével sem. Maga a torony vörösfenyő lécborítású, mely szerkezetének köszönhetően kellően szellős ahhoz, hogy kiláthassunk rajta, viszont a tériszonyban szenvedőknek is biztonságot nyújt az emeleteken. Tervezői a hannoveri világkiállítás magyar pavilonját is magukénak mondhatják. Egyedülálló körpanorámát élvezhetünk a vitorla csúcsán, tiszta időben akár 100 kilométeres is lehet a látóhatár. A legfelső szinten, a korlát emblémái segítik a tájékozódást. Nemcsak a környező csúcsokat, de azok jellegzetes kontúrját is megismerhetjük.

 



A kilátótól, a hegy északi oldalán, turistajelzést nem váltva ereszkedtünk lefelé Nagykovácsi irányába. A kevésbé napsütéses oldalon több helyen még összefüggő hótakaró borította az utat. A magas bükkfák ágkoronája árnyékot vet az erdő aljára, ezzel is elősegítve a hó megmaradását. Elhagyva ugyan túránk leglátványosabb szakaszát, nem volt okunk panaszkodni, mert a kellemes erdőben a Sisakvirág tanösvény tábláinak érdekes információi növelték a változatosságot.

 

 

Ezen a szakaszon nyílik a nyári hónapokban a tanösvény nevéül szolgáló „farkasölő” virág, melynek fürtös szirmai illatukkal árasztják el az erdőt. Nyolc tájékoztató tábla mentén 9,5 kilométeren keresztül 420 méteres szintkülönbséget tesz meg az, aki követi a tanösvény útvonalát. Ismételten széles, erdészeti úton folytattuk utunkat, és hamarosan már Nagykovácsi háztetői tűntek fel. Az Apatóczky-ligetnél éles bal kanyart kell venni, ha Telki irányába akarunk menni. A Széltörés-erdő szélén egy képesfa segíti a helyes irány tartását, a Vasvári-erdő irányát pedig a zöld négyzet jelzi.

 



A nem túl érdekes, murvás erdészeti úton egészen az Anna-lakig jutottunk. Az 1900-as években épült vadászház a 90-es évek előtt a környékbeli vadászatot szolgálta, volt idő, amikor még a turisták elől is elzártan. Az „Anna-gunyhó” többszöri átalakítás után érte el mai formáját. Itt nyugszik Csergezán Pál is, aki a környékbeli erdők szerelmese is volt. Kedvenc helyén nyert örök nyugalmat. Emléke a vadászlak mellett megtekinthető. Ha a rét minden szépségét megcsodáltuk, akkor választhatunk visszafelé vezető utat. Mi a zöld keresztet választottuk, ami a Telki-hegy érintésével ereszkedett vissza a parkoló autónkhoz. A hosszú, kerítések mentén kanyargó murvás alkalmas kerékpározásra is, de most még csak pár megszállott bringás tekert erre.

 



Nemcsak a hideg-völgyi erdei piac csalogatja a környékbelieket, de a Tarnai pihenő varázslatos panorámája és a kilátó vonzereje is megér egy kellemes hétvégi sétát.

 

Szöveg és fotók: Dr. Kocsis Tünde

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!  

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2022.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább