A Rakacai Márvány és a moszkvai KGST-palota esete
Az Északi-középhegység területén, Miskolctól északkeletre húzódik hazánk egy kevésbé ismert kistája, a Szendrői-rögvidék. A periférikus helyzetben lévő, gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő terület nem bővelkedik turisztikai látnivalókban, viszont földtanilag rendkívül izgalmas.
Olyan kőzetek bukkannak itt a felszínre, amelyek magyarországi szinten is igen idősnek számítanak. Az egyik ilyen kőzet a legendás Rakacai Márvány, amelyhez igen érdekes történetek fűződnek.
A Szendrői-rögvidéket a földtörténeti paleozóikumban (óidőben) képződött kisfokú metamorf kőzetek (kristályos mészkő, márvány, fillit) építik fel, amelyek közül a Rakacai Márvány Formáció karbon korú. Kb. 350 millió évvel ezelőtt a területet hordozó lemeztöredéken egy ún. karbonátplatform épült ki, amelyen zátonyok telepedtek meg. Ennek meszes, karbonátos iszapjából jött létre a Rakacai Márvány kiindulási kőzete (protolitja), az a mészkő, amely később márvánnyá kristályosodott (kréta időszak, 3 kbar nyomás/400-450°C hőmérséklet).
A karbon korú márvány ma a felszínen Szendrő és Rakaca között nyomozható, a Rakaca-patak két oldalán, 15 km hosszan és 1,5 km szélességben. A kékesszürke és fehér sávos, rendkívül mutatós, metamorf kőzetet több védett feltárás is bemutatja a Rakaca felé kanyargó országút bevágásaiban.
A márvány felhasználása az ősidőkbe nyúlik vissza, de komolyabb bányászata a szocializmus éveiben, a 20. század második felében zajlott. Ekkor több kis kőfejtő üzemelt Rakaca és Rakacaszend térségében, amelyek a helyi férfilakosságnak is kiváló munkalehetőséget biztosítottak. A szép díszítőkőből jutott bőven a budapesti metróállomásokra, sőt még a moszkvai KGST-palota építéséhez is. Ez viszont mára a múlté: az egykori bányákat benőtte a gaz, feltöltődtek szeméttel és a hajdani munkások segélyekből élnek. Vajon lesz még hangos a volt rakacai TSZ-kőfejtő a kalapácsok és a robbantások hangjától?
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
Forrás: akovekmeselnek.hu
Kapcsolódó cikkeink:
Rudabánya, az ősi ércbányász település
A Bükkalja, ahol még az istállót is „tufakőbe” vájták
Ingókövek és „gyapjúzsákok” a Velencei-hegységben
Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában
Remeték a homokkőben
2023.08.21.A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.
→ Tovább
Kéktúra a „bükki kövek” peremén
2023.06.08.A Bükk-fennsíkot délről az úgynevezett „bükki kövek” (például Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A barlangokkal és felszíni karsztos formákkal tarkított vad sziklakolosszusok kialakulása sokáig vitatott volt a szakemberek körében. Írásunkban ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ Tovább
Szanda, az oszlopos andezitek birodalma
2023.05.10.A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ Tovább
A Tiszától Tatáig gyűjtöttük össze az ország tíz legjobb ártéri és lápi cölöpsétányát.
Hazánk második kéktúrája nem csupán nevében őrzi híres ismeretterjesztő televíziósunk emlékét.
A Mecsek keleti peremén, az Óbányai-völgyet katlanná szűkítő Hosszú-bérc gerincén egy méltatlanul elfeledett ősi vár romjait rejti az erdő mélye.
