A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

A Rakacai Márvány és a moszkvai KGST-palota esete

Veres Zsolt 2019.04.27.

Az Északi-középhegység területén, Miskolctól északkeletre húzódik hazánk egy kevésbé ismert kistája, a Szendrői-rögvidék. A periférikus helyzetben lévő, gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő terület nem bővelkedik turisztikai látnivalókban, viszont földtanilag rendkívül izgalmas.

Olyan kőzetek bukkannak itt a felszínre, amelyek magyarországi szinten is igen idősnek számítanak. Az egyik ilyen kőzet a legendás Rakacai Márvány, amelyhez igen érdekes történetek fűződnek.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

 

A Szendrői-rögvidéket a földtörténeti paleozóikumban (óidőben) képződött kisfokú metamorf kőzetek (kristályos mészkő, márvány, fillit) építik fel, amelyek közül a Rakacai Márvány Formáció karbon korú. Kb. 350 millió évvel ezelőtt a területet hordozó lemeztöredéken egy ún. karbonátplatform épült ki, amelyen zátonyok telepedtek meg. Ennek meszes, karbonátos iszapjából jött létre a Rakacai Márvány kiindulási kőzete (protolitja), az a mészkő, amely később márvánnyá kristályosodott (kréta időszak, 3 kbar nyomás/400-450°C hőmérséklet).

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt


A karbon korú márvány ma a felszínen Szendrő és Rakaca között nyomozható, a Rakaca-patak két oldalán, 15 km hosszan és 1,5 km szélességben. A kékesszürke és fehér sávos, rendkívül mutatós, metamorf kőzetet több védett feltárás is bemutatja a Rakaca felé kanyargó országút bevágásaiban.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt


A márvány felhasználása az ősidőkbe nyúlik vissza, de komolyabb bányászata a szocializmus éveiben, a 20. század második felében zajlott. Ekkor több kis kőfejtő üzemelt Rakaca és Rakacaszend térségében, amelyek a helyi férfilakosságnak is kiváló munkalehetőséget biztosítottak. A szép díszítőkőből jutott bőven a budapesti metróállomásokra, sőt még a moszkvai KGST-palota építéséhez is. Ez viszont mára a múlté: az egykori bányákat benőtte a gaz, feltöltődtek szeméttel és a hajdani munkások segélyekből élnek. Vajon lesz még hangos a volt rakacai TSZ-kőfejtő a kalapácsok és a robbantások hangjától?

 

Fotó és szöveg: Veres Zsolt

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 

Kapcsolódó cikkeink:

Rudabánya, az ősi ércbányász település

A Bükkalja, ahol még az istállót is „tufakőbe” vájták

Ingókövek és „gyapjúzsákok” a Velencei-hegységben 

Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában

Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább
Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

2020.06.15.

A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül válogathatunk.

→ Tovább